Budapest
Budapest 2018: így változott a város idén
Fotó : MOL Campus
Varga's Café

Egyetlen esztendő semmiségnek tűnik Budapest évszázados életében, mégis annyi minden történt 2018-ban, hogy alig tudtunk számba venni. Immár hagyományos, évösszegző írásunkban a Duna-parti szakaszok újjéledésétől kezdve rengeteg renovált régi épület, megújuló közparkok és terek és újonnan befejezett projektek érik egymást. Kicsit olyan érzésünk volt év közben, hogy nincs olyan szeglete a városnak, ahol ne készülne éppen valami, daruk erdeje leng a horizonton és nem egy nagy klasszis állványok mögött szépül, és soha ennyi nagyívű látványtervet nem láttunk, de sajnos a fejlődés hevében egy sor értékes épület is elveszett. Íme az idén elkezdett, folytatott vagy átadott projektek, avagy így változott a város 2018-ban.

A Duna-partok (újra)felfedezése Műemléki restaurációk, felújítások Parkok, terek, ligetek Gigaprojektek és beruházások Irodaházak, szállodák, plázák Beígért, de elmaradt fejlesztések Mindennapi apróságok

A Duna-partok (újra)felfedezése

Az évindító cikkünkben – amiben azt latolgattuk, hogyan fog változni a város 2018-ban, milyen fejlesztések, lehetséges tervek és beruházások indulhatnak el – első helyen szerepelt a Duna-partokkal kapcsolatos tervek bemutatása. Az összes hosszú távú fejlesztési koncepciónak kiemelt programpontja a Dunával együtt élő város megteremtése, a Rak-Park és a Duna-Buda tervpályázatokat ugyan megnyerte a Korzó Tervezési Stúdió, ám a nyárral együtt valami teljesen más indult be a vízpartokon.

A VaLyo KikötőFotó: VaLyo

A Valyo Kikötője feltette a budapestiek mentális térképére a Müpa mögötti volt ipari területeket, a sárga keramitos utak végén egy kulturális oázis alakult ki, ahol a vízparthoz közel lehetett majdhogynem kötetlenül élvezni a Dunát – filmestek, előadások, koncertek, jógaórák, vásárok – volt itt minden, amit csak kívánhattunk.

Hasonló volt a Népsziget felfedezése szélesebb rétegek számára. Az Északi vasúti összekötő híd lábánál nyílt szabadtéri vendéglátóhelyeken a nyugágyakat egészen a vízig lecipelhettük, és pár órára kiszakadhattunk a városi nyüzsgésiből. És ha már Duna-part, a Római is szerencsésen átvészelte még ezt az évet mindenféle mobilgát nélkül.

Fotó: Major Kata / WLB

A nagyvilág számára azonban valószínűleg a Velencei Biennálé magyar pavilonjáig eljutott Szabihíd projekttel (a Studio Nomád és a Kulturgorilla csapatának Szabadság híd – Új horizontok a városban kiállítása ) tudtuk megmutatni, hogy milyen változások indultak be. A spontán szerveződésként, a 2016-ban lezárt hídon induló fesztiválhangulat mostanra a nyár egyik legjobban várt attrakciójává és izgalmas kultúrmixévé nőtte ki magát.

Fotó: Rosta József / Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Adattár és Digitális Archívum

Ha már Duna, akkor nem feledkezhetünk meg az idei év talán legnagyobb izgalommal várt nemzetközi tervpályázatáról sem. Áprilisban láttak napvilágot a város déli részére tervezett új híd tervei, amely Csepelen keresztül Újbudát köti majd össze a dél-pesti résszel. Összesen hat tervet vettek meg, a győztes a rotterdami Erasmus hidat is tervező UNStudio és a BuroHappold Engineering tervezőiroda különleges, két pilonos elképzelésével, de a Zaha Hadid alapította iroda tekeredő DNS-t idéző terve is a díjazottak között van, és Budapesten még nem létező, egypilonos elképzeléseket is beválogatott a zsűri.

Győztes tervek: Van Berkel en Bos U.N. Studio B.V.
Buro Happold Consulting Engineers
Fotó: Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.

Műemléki restaurációk, felújítások

Számos régóta folyamatban levő felújítás ért idén véget, és sok nagyon időszerű kezdődött épp el. A legjobban talán a Szépművészeti Múzeumét vártuk, a felújított Román csarnok hetven év után vált újra látogathatóvá, teljes pompájában megújulva. A kiszolgálórészeket is korszerűsítették, a tárlatokat is újrarendezték.

Fotó: Városliget Zrt.

Az Iparművészeti Múzeum ugyan már tavaly bezárta kapuit, de idén fejeződött be a műemlékek és a raktár kipakolása, és az év egyik művészettörténeti szenzációja volt az eredeti színes-tulipános mintázat megtalálása is a gipszangyalkák alatt. A statikai feltárások fényében rengeteg tervet módosítani kell, de előreláthatóan 2020-ra nyílik meg újra a múzeum.

Fotó: Major Kata / WLB

Az év talán legjobban sikerült és szakmailag legszínvonalasabb, a múlt örökségét is tiszteletben tartó mégis innovatív felújítása a régi budai városházáé lett. A 800 éves múltra visszatekintő épületben bámulatos építészeti bravúrral keveredik a barokk elegancia, a modern terek és a megejtő középkori pincerendszer formavilága.

 

Szabó Levente építész (Hetedik Műterem) és csapata négy éven át dolgozott az épületen, és az eredmény azt mutatja, hogy mindezt a legnagyobb átgondoltsággal, óvatossággal és alázattal tette. Sikerült megtalálniuk a helyes arányokat abban, hogy a felújítással, pontosabban inkább rekonstrukcióval ne a poros múzeumi jelleget erősítsék, hanem egy jól használható, 21. századi funkciókat ellátó épületet hozzanak létre, amelynek egy részét meg is nyitják a látogatók előtt.

Fotó: Szabó Gábor / WLB

A Várhegy tövében álló, teljes felújításon átesett Budai Vigadó szintén idén nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A 118 éves épület homlokzatát ugyan 2007-ben restaurálták, de a belső terek katasztrofális állapotban voltak. A mostani munkálatok során az Archikon építésziroda vezetésével a pincétől a padlásig felújították, új tereket létrehozva az itt működő intézményeknek. Ma a Hagyományok Háza, a MÁNE, a Kárpát-medence népi tudását átfogó Lajtha László Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum, valamint a Népművészeti Módszertani Műhely működik a falak közt.

Fotó: Polyák Attila / WLB

Az apró, ám annál tekintélyesebb múlttal és történelemmel rendelkező Budavári zsinagóga is megnyitotta újra a kapuit, mint vallási intézmény. Közel 400 év után nyílt meg újra az egyik legrégebbi magyar zsidó imaház, ahol utoljára a török hódoltság idején hangoztak el zsidó ima szavai. Somlai Tibor belsőépítész tervezte meg az enteriőrt, a berendezés legfontosabb kegytárgyának számító Tóra-szekrényt, a szent pergamentekercsek olvasásakor használatos asztalt, a bimát, a székeket és a paravánt, amely a terem hátsó részét különíti el a nőknek.

Fotó: Polyák Attila / WLB

Nagyon vártuk már a hosszú ideje majdnem kész állapotban lévő Gül baba türbéjének az átadását is. Bár az új emlékhely a sok térkővel kicsit sterilebb lett, mint a régi rózsás-lugasos vadregényes kert, de monumentalitásával Budapest nagyszabású turisztikai látványosságai közé emelkedhet a második kerületi, 16. században épült török sírkápolna.

Fotó: Major Kata / WLB

Volt  itt elegáns kávéház és kaszinó, de évtizedekig állt romosan és üresen is. Most a teljes körű felújítás után kiállításokat és kulturális programokat is befogadó, közösségi kreatív házként nyitott meg az egykori, Ybl Miklós tervezte szivattyúház.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Az idei év egyik legizgalmasabb műemléki helyreállítási és átalakítási projektje a Ferenciek terén álló Párisi udvar újjászületése. Egy több mint százéves, műemléki épületet restaurálni akkor is kihívás, ha nem kell megküzdeni több évtizednyi elhanyagoltsággal, sufnituninggal és önkényes átalakításokkal, de az ilyen esetek itthon ritkák, mint a fehér holló.

 

A munkálatok során nem várt statikai nehézségekbe ütköztek, (az egyik első vasbeton épületünk, így a technika finoman szólva se tökéletes, ráadásul az építész még a befejezése előtt elhunyt) így kicsit csúszásban van az átadás. Az Archikon tervezte felújítás végén azonban a Hyatt lánc 110 szobás hotelje nyílik meg benne. A felújítás különböző fázisaiban bejártuk az épületet, és hatalmas élmény volt közelről látni a tetőzet cirádás Zsolnay díszeit és az évszázados portól megpucolt üvegkupolát a passzázsban.

Fotó: Pataky Zsolt / WLB

Bár csak a belső tereiben, de megújult, és megnyitotta kapuit a Városliget melletti Ráth György villa is. Az Iparművészeti Múzeum kiállítótereként olyan, mintha egy századfordulós nagypolgári villa szobáiban barangolnánk.

Fotó: Hölvényi Kristóf / WLB

Az év elejének nagy meglepetése volt a budai hegyvidéken felújított és megnyílt Makovecz ház. A hazai organikus építészet megteremtője és mestere, Makovecz Imre családja otthonául tervezte a XII. kerületi Városkúti úti házat, ám a beköltözést már nem érhette meg. Halála után több mint fél évtizeddel mint archívum és közösségi központ nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

Fotó: Polyák Attila / WLB

Bár még csak a brutálisan szétvert állapota látszik, de megindult a belvárosi Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes felújítása is. Átadás után a Károli Gáspár Református Egyetem kapja meg az épületet, oktatási célokra.

 

Szintén drasztikus átalakuláson esett át az Andrássy úti Schanzer-villa is. A volt MÚOSZ székház és a Bajza utca sarkán álló szecessziós villa felújításával és összekötésével született meg a Magyar Művészeti Akadémia új székháza.

Fotó: We Love Budapest

Csúszott, de legalább a homlokzati felújítása elkészült már a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógának. A Kőnig és Wagner Építészek Kft. tervei alapján megújult épületben az Együttélés Háza kap majd helye.

 

Az év előrehozott karácsonyi ajándéka volt a Blaha bádogdobozának a kicsomagolása is. Az 1926-ban megnyitott Corvin Áruház valaha Budapest egyik legelegánsabb áruháza volt klasszicizáló, díszes palotákat idéző homlokzatával. Bádogdobozszerű, ablaktalan külsejét 1967-ben nyerte, és ötven évvel az ideiglenesnek szánt felhelyezése után a józsefvárosi képviselő-testület rendeletben döntött a burkolat elbontásáról. Egyelőre csak az építkezési ponyvára nyomott régi-új homlokzatot látjuk belőle, és a kiköltöztetett Müsziért és Corvintetőért fáj a szívünk, de reméljük, hamarosan előbukkan az újjászületett épület.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

Kevésbé frekventált helyen áll az Eiffel Műhelyház. A Kőbányai út egy 22 hektáros területén lassan új funkcióra találnak a régi és elhagyatott ipari épületek: az egyikben például a Magyar Állami Operaház új műhelye és előadótere rendezkedik be. 2019-ben már a stáb, de a közönség is birtokba veheti azt az 5 hajós csarnokot, aminek az alapterülete nagyobb a Parlamenténél. A szomszédban pedig a leendő Közlekedési Múzeum lesz majd, aminek a nemzetközi tervpályázata már zajlik.

Fotó: Berecz Valter / Magyar Állami Operaház

A fővárosban egyedülálló, pestrezsébeti jódos-sós fürdőjét tesztüzemben már meg is nyitották. Egyelőre négy medence üzemel: két termálvizes, egy jódos-sós medence és egy súlyfürdő és a szaunavilág. A strand nyáron nyílik meg, további hét medencével.

 

A budapestiek közül legtöbben talán mégis a 3-as metró felújítását érezték meg idén. A 2017 ősze óta lezárt szakaszon, a Dózsa György út és Újpest-Központ között összesen hat állomás újul meg, sőt kettőt át is neveznek, a látványtervek januárban láttak napvilágot.

 

Több toplistában is összeszedtük a szépen felújított lakóházakat is, a szecessziósoktól a legmodernebbekig, főúri palotáktól a hatalmas bérházakig.

Parkok, terek, ligetek

Sok zöldterületnek a megújítása indult el idén, elsőként a Múzeum Kert átalakítását jelentették be, a TÉR-TEAM Kft. által készített tervek alapján. Bár a csúszás miatt idén még nem élvezhettük a kiskörúti árnyas menedéket, reméljük, tavaszra már tényleg egy megújult kertet kapnak vissza a pestiek.

Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

A Városliget egyelőre  elvesztette liget jellegét a rengeteg zajló építkezés és elkerített terület miatt, de azért is is történtek üdvös változások. Elkészült az egyedülálló kutyás élménypark, ahol 5000 négyzetméteres területen, homokozót, vizesblokkot is létrehoztak a futtatásra, labdázásra alkalmas zöldterület mellett. 

Fotó: Szabó Gábor / WLB

Szintén elkészültek elsősorban a környékbeli iskolások számára tervezett kültéri sportpályák. A kétszáz méteres, négysávos futópálya a távolugrógödörrel, két multifunkciós labdapályával és kültéri fitneszeszközökkel a Stefánia út-Ajtósi Dürer sor kereszteződésétől nem messze található. A pályákat persze bárki használhatja, de tanítási időben elsőbbséget élveznek a környékbeli diákok.

Fotó: Liget Budapest

A nem messze fekvő Állatkert részeként megnyitott a Holnemvolt Vár, ahová év végére a cápasuli első nebulói is megérkeztek. A másfél hektáros komplexumot kifejezetten a kisgyermekes – 3 és 10 év közötti életkorú gyermekkel érkező – családok igényeihez igazodva tervezték meg. A Holnemvolt Vár közepén található a Hetedhét Palota: egy négyszintes, 2700 négyzetméteres oktató- és játszóház.

Fotó: Polyák Attila / We Love Budapest

A nyári kánikulában igazi áldás volt a kispesti vizes játszótér, ami a város egyik legnagyobb, ingyenesen használható ilyen parkja. A 2-14 éves korosztály számára tervezett parkban kilenc vizes és vízi világhoz kapcsolódó játékot találunk, többek között zsilipes patakmeder, irányítható szökőkút, elárasztható homokozó, világítótorony mászóka és játszóhajó áll a fáradhatatlan örökmozgók rendelkezésére a jó időben. 

Átadták a kispesti vizes játszóteret is.Fotó: Szabó Gábor / WLB

Év közben egy hosszabb toplistában már összegyűjtöttük a nemrég megújult parkokat, ezek közül a mostanra kész Csörsz utcait és az Orczy kertet emelnénk ki külön, ahol számos sportolási és szabadidős funkcióval és lehetőséggel is bővült a kínálat, valamint a Gesztenyés kertben is átadtak egy új futópályát.

Fotó: Pataky Zsolt / WLB

Év végére kicsit kipofozták a Libegő János-hegyi végállomásának környékét is. Az itt létesült pihenőparkban a pavilonok, asztalok és padok mellett illemhelyet és egy akadálymentesített kilátópontot is találunk.

Kicsike, de annál izgalmasabb felújítás-törénettel rendelkező Kamermayer tér is elkészült, a belvárosiak nagy örömére. Arról viszont még mindig semmi hír, hogy az évek óta mélygarázs építése miatt feltúrva álló József Nádor teret mikorra fejeznék be.

Gigaprojektek és beruházások

Bár még messze van a végük, idén sem maradhatott ki, hogy az egyre látványosabb szakaszba érkező gigaprojekteket végigjárjuk. A Kopaszi-gát mögött már magasodnak a daruerdő közepette a leendő BudaPart lakó-, és irodaházainak betontornyai. A barnaövezeti terület felvásárlása után kevesebb mint három évvel meg is indult az építkezés a Market Zrt. kivitelezésével, a Kopaszi-gát mögött elterülő hatalmas, 54 hektáros területen, amiből a klasszikus beépítési rész 24 hektár lesz. A Design Hét alatt egy bejáráson többet is megtudhattunk a részletes koncepcióról, ezt akkor meg is írtuk sok izgalmas képel körítve. Mi már tudjuk, milyen lesz a kilátás a Gellért-hegyre a felső szintekről. Ráadásul a Foster + Partners tervezte MOL székházának itt épülő, 120 méteres toronyház alapkövét is idén tették le.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

A harmadik, befejező üteménél tart a MOME zugligeti campusának a fejlesztése. A 2018-ban átadott Műteremház-Médiaházzal teljes a Technológiai Park, és zajlik a 3h Építésziroda tervezte Akadémiai Szárny és Tudásközpont építése is, melyet előreláthatólag 2019-ben már birtokba is vehetnek a hallgatók.

Fotó: Hirling Bálint / WLB

Ha budapesti gigaprojekteket emlegetünk, akkor a Városliget sem maradhat ki, amire idén már rá se lehetett ismerni. A Napur Architect végleges terveinek bemutatása után elindult a Néprajzi Múzeum építése az Ötvenhatosok terén, de a legfrissebb hírek szerint év végére el is vették az építési engedélyét. Szintén elindultak augusztusban a Sou Fujimoto tervezte Magyar Zene Házának az építési munkálatai. Az építészetileg talán legizgalmasabb és szokatlanabb épületet a hazai zenei élet egyik új központjának szánják, ahol koncertek mellett oktatás, és aktív közösségi élet is zajlik majd. December végi programként pedig bejártuk az Állatkert mellett, a Pannon park részeként épülő biodómot. A Paulinyi-Reith & Partners által tervezett hatalmas kupolák vázai már állnak, az épület felismerhető kontúrt öltött.

Fotó: Major Kata / WLB

Hogy ne csak épp folyamatban levő projekteket szedjük elő, fontos megemlíteni, hogy elkészült a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új campusa is, az Orczy kert körül. A Finta József és építészirodája által tervezett új oktatási épület mellett egy 600 férőhelyes kollégium, egy Skardelli György tervezte uszodával és 1300 lelátós sportpályával működő csarnok, egy rekonstruált lovarda, egy lövészklub és ehhez egy híddal kapcsolódó, de már a Diószeghy utcában álló rendőrtiszti kollégium és speciális képzési terület épült fel az elmúlt évek alatt a Ludovika Campuson, miközben az Orczy-park is jelentős ráncfelvarráson esett át.

Fotó: NKE

Augusztus második felében újra megnyitotta kapuit a pesti oldal egyik legnagyobb területű strandfürdője, a Dagály. A 2016-tól – a szomszédos Duna Aréna zajló építkezései, majd a vizes világbajnokság eseményei, végül a felújítási munkálatok miatt – zárva tartó strand bár kisebb területen, de a modern kor igényeinek sokkal megfelelőbb, korszerű infrastruktúrával, strand-, tan- és úszómedencékkel, játékos vizes parkkal a legkisebbeknek és számos sportpályával, valamint egy hamarosan szintén üzembe kerülő wellness- és gyógyászati részleggel is bővült. És el ne felejtsük megemlíteni, idén végre az úszni vágyó nagyközönség számára is látogatható a szomszédos Duna Aréna, bizonyos idősávokban.

Fotó: Mudra László / WLB

Az elhúzódó felújítások után idén ősszel végül megnyitotta kapuit a Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő névre keresztelt modern fürdőkomplexum is. A Csillaghegyi Strand parkjában felépített hétszintes fürdő a rengeteg szaunával, úszó-, élmény- és panorámamedencékkel, vizes játszóházzal és a két hatalmas csúszdával hamar a környékbeliek kedvence lehet. Reméljük, nyárra a maradék parkot is rendbe teszik, illetve a most kicsit megviselt régi fürdő felújítása is elkészül.

Fotó: Major Kata / WLB

Igaz, csak távcsővel lestük meg, bent az építkezésen nem jártunk, de már felvette a jellegzetes, régi-új kontúrjait a Skardelli György tervezte Puskás Ferenc Stadion is.

Fotó: Polyák Attila / WLB

Évek óta minden évösszesítő és évkezdő listánkban szerepel a Várnegyed átalakulása és a Hauszmann terv, de úgy tűnik, idén ez is majdnem a végére ért. Áll a sok vitát kiváltott, a semmiből újjáépített Lovarda és a Főőrségi épület, kulcsrakész a Miniszterelnökségi épület a karmelita kolostorban.

Irodaházak, szállodák, plázák

Lekészült a Telekom új, hatalmas székháza, már zajlik a beköltözés az épületbe, amibe 55 darab Boeing 747 súlyának megfelelő acélt építettek be, és 14 focipályányi üvegbe burkoltak. Nemcsak Budapest, de jelenleg Magyarország legnagyobb, egy épületben megvalósult irodaházaként a Telekom és a T-Systems közös székházát a TIBA Építész Stúdió tervezte.

Telekom HQFotó: WING

Budapest Építészeti Nívódíja 2018 egyik győztese a Graphisoft Park Fogadóépülete lett. A magyar Szilícium-völgyként is emlegetett, III. kerületi Graphisoft Park az 1990-es évek végén kezdett kiépülni az egykori Óbudai Gázgyár elhagyatott területén, mára főleg különböző techcégek irodái és laboratóriumai találhatók itt, ám mindezidáig nélkülözte a park bejárataként is szolgáló ikonikus épületet. A RADIUS B+S csapata (Sugár Péter DLA, Ilyés-Fekete Zsuzsa, Kun Tamás) által tervezett izgalmas, üveglamellás fogadóépület mellett átadták déli parkrészt is, amely az új irodaterületek mellett egy kollégiumnak is helyet ad.

Fotó: Major Kata / WLB

Az év kiemelkedően izgalmas projektje votl az ACG reklámügynökség új irodájának az avatása is. A 19. századi villamosremízből kialakított színes, magyar dizájnerek alkotásait felvonultató formabontó irodában az öt éve üresen álló épület belső tereinek építészeti feladatait a Gombold újra! győztes Farkas Anett belsőépítész és Vesztergom Ádám építész, valamint az ARCH-STUDIO csapata végezte.

A ferencvárosi malmok helyét lassan átveszik a high-tech irodaházak, a környék legújabb fejlesztése a Skanska Mill Park frissen átadott, skandináv szellemben épült létesítménye. Az M-Teampannon Építész és Mérnöki Iroda által tervezett, a Soroksári út és Tóth Kálmán utca kereszteződésében álló 35 000 négyzetméteres, hétszintes épület saját épületapplikációval, 5500 négyzetméteres, multifunkcionális belső kerttel, hintákkal, pingpongasztalokkal, és számos innovatív és környezettudatos megoldással rendelkezik.

Fotó: Polyák Attila / WLB

A Váci úti irodafolyosó is rendületlenül terjeszkedik tovább. Idén szinte véglegesen eltűntek a régi, egy-két szintes külvárosi gangos házak, hogy helyükön hatalmas üveg irodaházak nőjenek ki a földből. Elkészült a Mérték Építész Stúdió tervezésében az Advance Tower második üteme, és a környék talán legizgalmasabb megoldását mutató GTC White House is. Ez utóbbi érdekessége, hogy a komplexum részét képezi a 100 éves, felújított Schlick-féle felvonógyár régi épülete is, e köré készült el az új irodarész.

A BAH-csomóponttól nem messze szinte kulcsrakész a HillSide Offices irodaház is. Az elegáns, hegyvidéki környezetben épült exkluzívabb komplexum is megkapta a LEED Gold minősítést.

 

Év elején megnyitott új hotellel immár Budapestnek is van közvetlen reptéri, terminálkapcsolattal rendelkező szállodája. Az Aspectus Architects tervezte ibis Styles Budapest AirportHotelben összesen 145 szobát találunk.

Fotó: ibis Stlyes Budapest Airport Hotel / WING

A hosszú évek óta húzódó, és nagy érdeklődéssel és szakmai viták által is kísért építészeti projekt volt a Clark Ádám téri foghíjtelek beépítése. A Continental Grouphoz tartozó Hotel Clark butikhotelt Anthony Gall, ausztrál származású építész és irodája jegyzi, de az első, 2010-es tervek óta rengeteget változott az épület, sőt, a homlokzat burkolata még a kivitelezés közben is módosult.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Lassan kirajzolódik a furcsa formájú, Kelenföldön épülő Budapest ONE váza is. Az egész Kelenföldi pályaudvar környékét érintő városrehabilitációs projekt részeként épül fel a 65 ezer négyzetméteres irodapark, amely különleges formájával és környezettudatos megoldásával a város nyugati kapujában fog állni.

 

Elkészült az Újpesti Piac és Vásárcsarnok, illetve az UP Újpesti Rendezvénytér is idén. A háromszintes, futurisztikus épület mindennel szolgál, amit egy vásárcsarnoktól várhatunk: zöldséges és gyümölcsös standok, húspultok, étkezdék hosszú sorai kígyóznak az üvegfalak között. A Firka Stúdió tervezte újpesti piac azonban a szokásos funkciók mellett kulturális központként és közösségi térként is működik, ahol színházi előadásokon, koncerteken, sporteseményeken vehetünk részt.

Beígért, de elmaradt fejlesztések

Évek óta fel-felröppen a hír, és mindig meg is írjuk reménykedve, hogy felújítják, és luxushotel nyílik a – renoválás miatt idén szintén zárva tartó – Operával szemben álló, egykori Balettintézet palotájában is, ám mindeddig ennek semmi nyoma.

Fotó: Juhász Norbert / We Love Budapest

A Lánchíd és Alagút felújítása is folyamatosan csúszik. Bár 2018 második felére ígérték, ám a lezárások és a munkálatok mindezidáig nem indultak meg.

Fotó: Balkányi László / WLB

A pályaudvarok, főként a Déli és a szégyenletes állapotban lévő Nyugati felújításának megkezdése is évről évre felbukkanó ígéret. Az előzetes tervezési munkálatok állítólag már megindultak, de ezekről vajmi keveset lehet tudni. Egyedül a különböző közlekedési és döntéshozók véleménye látott napvilágot, akik szerint kettő épület földalatti alagúttal való összekötése lenne a fejlődés záloga.

Aluljáró kialakítása a Nyugati pályaudvar felújítása közbenFotó: Lajta Károly, Sigray Tibor / UVATERV - Út-, Vasúttervező Vállalat, Lechner Fotótár, 1978

Még áprilisban jelentette be a Főváros, hogy 2019 végére teljes körűen felújítják a Blaha Lujza teret. A város egyik legforgalmasabb csomópontján naponta 200-300 ezer ember halad át, és mindegy mivel, autóval, villamossal, metróval vagy gyalog, az állapotok egyre áldatlanabbak. 2011-ben készült először engedélyezési terv a Blaha felújítására, de a 2014-es, átfogó BKK tervezet is foglalkozott a tér felújításával, reméljük hamarosan tényleg történik itt valami.

Fotó: Budapesti Közlekedési Központ

A Széll Kálmán téri Postapalota és majnem kész állapotban van, de a felújítása csak nem akar a végére érni. Közben új funkciót is találtak neki, most úgy tűnik, hogy Pénz-, és Banktörténeti Múzeum lesz benne.

 

Elég nagy port kavart az utóbbi időben az elektronikus jegyrendszer bevezetésének teljes bukása. Európa más nagyvárosaiban már megszokott jelenség, hogy a papíralapú jegyekkel való bíbelődés helyett éppen csak hozzáérintjük a közlekedési kártyánkat az érvényesítő készülékhez, legyen az mozgó buszon, villamoson vagy metrók lejáratnál, úgy tűnik, erre nálunk még várni kell.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Nagy hír volt a péntek és szombati éjszakai metrójáratok elindítása, pontosabban az üzemidő kitolása. Ezzel kapcsolatban ígérték a kérdés alaposabb körbejárását és a felmerülő igények szerinti alakítását, ám erről még nincs hír. Ahogy a hétvégi metrós bringaszállítás tesztüzeme után sem tudtunk meg új információkat arról, hogy mennyire volt sikeres az akció, és mikortól kerülhet sor a bevezetésére.

 

Több olyan épületet is elbontottak évközben, amiért fájt a szívünk, többek között a Király utca hangulatos földszintes házát, a volt Kuplung épületét vagy a VIII. kerületben Róth Miksa első műhelyének otthont adó lakóházat. A kerületben nem ez volt az egyetlen drasztikus bontás, a környéken több helyen is utcaképileg meghatározó, nem egyszer helyi védelem alatt álló épületek váltak a földdel egyenlővé. 

Mindennapi apróságok

Januárban indult el a MOL budapesti a közösségi autómegosztó szolgáltatása, a MOL Limo. A háromszáz autós induló flotta szeptemberben tovább bővült nagyobb Mercedesekkel. A hagyományos és elektromos járművekből álló flotta percenként 33 forintért vehető igénybe a regisztrált felhasználók számára. Elindult az elektromos közösségi robogóbérlés rendszere is, egy magyar startup és az E.ON közreműködésével, a blinkee.city néven Budapest belvárosában. Október 1-től már 80 robogó érhető el Budapesten és ezzel együtt bővül a zóna is, ahol használható a kis jármű.

Fotó: Mudra László / WLB

Idei nagy kedvenceink voltak az utcára, főként nagyobb közlekedési csomópontokra kikerült POKET könyvautomaták is, amelyekből 990 forintért vehettünk magyar és világirodalmi klasszisokat zsebformátumban. Viszlát, unalmas tömegközlekedés. A BKK is előrukkolt egy jól használható biciklistérképpel, ahol a leggyorsabb és a legbringásbarátabb útvonalak közül is választhatunk.

 

Az érezhető volt ebben az évben, hogy Budapest nagy átalakulások előtt áll, a nemzetközi turizmus részéről is egyre nagyobb a nyomás és fejlődés, és városlakók egyre tudatosabban használják és élik meg a várost, és hallatják a szavukat, ha a formálásáról, jövőjének alakításáról és élhetővé tételéről van szó. Közben a városvezetés szintjén is több nagyvolumenű és hosszútávú terv született meg, amelyek akár hosszú évtizedekre eldönthetik fővárosunk sorsát. Reméljük, hogy a város a lehető legtöbbet tud profitálni ebből a pezsgő, ötletekben és tettvágyban bővelkedő időszakból anélkül, hogy vonzerejét adó, évszázadok alatt kialakult karaktere helyrehozhatatlanul sérülne.