Budapest

Modern, mégis fejet hajt a múlt előtt – így újult meg a régi budai városháza

Fotó : Szabó Gábor / WLB
régi budai városháza

Barokk elegancia, ősrégi vörösfenyő-gerendákkal vegyített modern terek, megejtő középkori pincerendszer és bámulatos építészeti bravúrok. A Szentháromság téren álló, patchworkszerű régi budai városháza gazdag történelméhez hű rekonstrukción esett át. A pincétől a padlásig jól használható, a múlt előtt mégis fejet hajtó épület lett az eredmény.

A régi budai városháza a Szentháromság téren csaknem 800 éves múltra tekint vissza: Buda 1686-os visszafoglalása után 13. századi házak maradványaira kezdték el építeni. Buda és Pest 1873-as egyesítéséig Buda, 1873-tól 1944-ig a főváros I. kerületének közigazgatási központja volt. A háború után a Budapesti Történeti Múzeum középkori osztálya, majd a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, 1992-től 2011-ig pedig a Collegium Budapest működött itt. Az oktatási profilé lesz a jövőben is, Bölcs Vár néven: többek között a tulajdonos Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány és doktori programjai, a Széchenyi Egyetem angol nyelvű doktori iskolája, könyvesbolt és érmekiállítás is helyet kapott itt.

Fotó: Szabó Gábor / WLB

Az épület sarkában Pallas Athéné szobra figyeli a Mátyás-templom körül hömpölygő turistaáradatot, pajzsán Buda város címerével, fölötte egy üvegezett falú, zárt sarokerkély látható. Az emeleten egykor kápolna működött, melynek csak az utcáról is szemrevételezhető óratornya maradt meg.

Fotó: Szabó Gábor / WLB

A barokk stílusú, egységes homlokzat régen sem sejtette, hogy egy patchwork jellegű épületről van szó, amely magán viseli az egymást követő korszakok építészeti stílusait, toldásait, a különböző sérülések (1723-as tűzvész, 2. világháborús ostrom) miatt szükségessé váló felújításokat. Szabó Levente építész (Hetedik Műterem) és csapata négy éven át dolgozott az épületen, és az eredmény azt mutatja, hogy mindezt a legnagyobb átgondoltsággal, óvatossággal és alázattal tette. Sikerült megtalálniuk a helyes arányokat abban, hogy a felújítással, pontosabban inkább rekonstrukcióval ne a poros múzeumi jelleget erősítsék, hanem egy jól használható, 21. századi funkciókat ellátó épületet hozzanak létre, amelynek egy részét meg is nyitják a látogatók előtt.

 

Akiknek feltétlenül javasoljuk, hogy nézzenek le a pincébe, mert ez lett a leghatásosabb látnivaló. Eredeti, 16. századi falak között hoztak létre konferencia- és rendezvénytermeket, modern bútorok mögé és padlózat alá rejtve a bonyolult gépparkot, szellőző- és fűtőberendezéseket, technológiai felszereléseket, igazán különleges hibrid tereket létrehozva. A ház anno sziklára épült, a sziklafelszín fel-feltűnik a pince egyes pontjain, és az egyik teremben szemügyre vehető az a lejáró is, ami a hegy gyomrába vezet – a pincerendszer ugyanis összefügg a budai barlangrendszerrel.

Hosszas régészeti feltárás előzte meg a rekonstrukciót, ami során nem egy meglepetés érte a kutatókat. Van olyan része a tömlöcként és borospincékként is hasznosított alagsornak, ahol a mennyezetig állt a törmelék, a föld és a szemét, és a bontások során egy 8 méter mély, veszélyes krátert is feltártak, amit valószínűleg jégveremként használtak a 18. században, mikor mészárszékek is működtek az épületben. Ezekbe a terekbe századok óta nem lépett be senki, de a jövőben ez változni fog, és az itt megrendezett, épület történetéről szóló kiállítást bárki megnézheti majd.

 

Ha a Szentháromság utca felől belépünk a Bölcs Várba, egy fedett udvar lenyűgöző középkori falával találjuk magunkat szembe, mely árkádok, szobrok, ülőfülkék és más régészeti leletek darabkáit őrzi. Itt, akárcsak az Úri utca felől megközelíthető udvar fölé árnyékolóként is működő üvegtetőt emeltek, amivel ugyan elvesztettek két potenciális kertet, viszont nyertek rajta két fedett rendezvényhelyiséget. Az Úri utca felőli udvarban a tetőnek hála a beüvegezett árkádokat is ki lehetett bontani, a kerengőfolyosót újra nyitottá tudták tenni, akárcsak a 19. században. Kibontották a korábban befalazott kaput is, és itt kapott helyet a Bistro 1786 étterem.

Fotó: Szabó Gábor / WLB

Úgy tűnik, amilyen érdekes és gazdag múlttal rendelkezik az épület, legalább annyira méltó rekonstrukción esett át. A két udvart egy impozáns barokk lépcsőház választja el, nyitvatartási időben a csodaszép erdélyi faajtóig jöhetnek fel az érdeklődők. Ha a padlóra pillantunk, újonnan lehelyezett, de autentikus solnhofeni  kőlapokat figyelhetünk meg. Ez a része az épületnek egybenyíló, belátható termeivel a legújabb, barokk stílusban épült: az üvegajtó mögött irodák, tárgyaló- és előadók találhatóak, valamint innen vezet fel egy lépcső a padlásra, amelyet kutatótérnek alakítottak ki. Az eredeti, 300 éves vörösfenyő gerendák között hangulatos, modern közösségi tér, irodák, kis teakonyha, és egy bájos, az óratoronyra néző belső terasz is található – a gépészeti berendezéseket pedig itt is a padló mögé rejtették.

A hivatalos megnyitó szeptember 21-én volt, az étterem és a nyilvános terek látogathatóak, továbbá a földszinten nyílt egy, a magyar pénztörténet korai századait bemutató érmegyűjtemény is.

Várnegyed
  • 1014 Budapest, Várnegyed