Budapest
5 csodásan felújított homlokzat – a főúri palotától a sörmágnás bérházáig
Fotó : Mudra László / WLB
felújított homlokzat, palotanegyed, épület

Mindig vannak olyan épületek, melyekről sejtjük, hogy fénykorukban valaha milyen szépek lehettek. Megkopott, omladozó vakolatú villák, bérházak, paloták, amelyeknél régóta nézegetjük, hogy milyen áldatlan állapotban vannak, és szinte csak a csoda tartja a helyükön az erkélyeket és stukkódíszeket. Aztán eltelik egy fél év, amíg nem járunk a környékükön, és egy nyári napon azt vesszük észre, hogy újjászületve ragyognak a kánikulában. Mutatunk öt frissen felújított, izgalmas épületet, a gótikus várkastélyt imitáló főúri palotától az art deco transzformátorházon át a sörmágnás bérházáig.

Az alkimista várkastély: Puskin utca 19. Töhötöm és Mátyás király: Veres Pálné utca 9. Art deco transzformátorház: Markó utca 9. Körúti aratás: Szent István krt. 13. Csonka óriás: Bartók Béla út 1.

Az alkimista várkastély: Puskin utca 19.

A valamikor Mágnásfertálynak is nevezett, a Nemzeti Múzeum mögött húzódó, egykor csupa arisztokrata és nagytőkés által építtetett és lakott negyed egyik legérdekesebb háza a Bródy és a Puskin utca sarkán álló palota. A tornyocskás, erkélyes, neogótikus elemekkel gazdagon díszített házat 1901-ben építtette Gschwindt György. A család ekkor már tekintélyes vagyonnal rendelkezett, hiszen az egykori dohánykeresekedőkből lett likőrgyáros dinasztia megengedhette magának, hogy a belváros legdrágább környékén építkezhessen.

Fotó: Mudra László / WLB

A Bródy Sándor utcai homlokzat – azon túl, hogy egy kis középkori várkastélyos hangulatot is áraszt – egy ma már ritkaságszámba menő napórával is díszített: két, a nappalt és az éjszakát bagollyal és kakassal szimbolizáló puttó tartja a szalagot, ami fölött lebeg a napkorong és az abba tűzött mutató.

Eredetileg a kor nagypolgári lakásaihoz hasonlóan szintenként két, 5-6 szobás hatalmas lakás nyújtózott, amelyeket aztán a szocializmus alatt szabdaltak fel kissebbekre. A városi legendák szerint az alagsorban pedig egy titkos alkimista laboratórium húzódott, ahol Gschwindt György a kísérleteit végezte: az élet vizét kereste, ami örök életet ígért, ám végül tragikus módon éppen itt érte a halál is. Hogy szívroham, vagy az ital végzett vele, az már soha nem derül ki.

Töhötöm és Mátyás király: Veres Pálné utca 9.

A Veres Pálné és a Nyári Pál utca sarkán álló házon már akkor is feltűntek a kackiás bajszú szobrok, amikor még letargikus szürkeségbe burkolózott az egész épület. Ám a felújítás óta már az is pontosan látszik, hogy kik figyelik majd másfél évszázada a belvárosi mindennapokat:

Fotó: szerk / WLB

Árpád fejedelemtől kezdve, Töhötömön át a Hunyadiak, Katona József és I. Rákóczi György is felbukkannak a fülkékben. Meg egy kecskefej a sarkon, ami elsőre igencsak furának tűnik. Egészen addig, amíg ki nem derül, hogy a hatalmas házat Kecskemét városa építette, ahol vendégszobákat tartottak fent az alföldi város polgárainak, de bérházként is funkcionált. A tervező pedig nem más, mint a később oly csodálatos épületeket megálmodó ifjú Lechner Ödön.

Art deco transzformátorház: Markó utca 9.

Lipótváros egyik legkülönlegesebb épülete a narancssárga klinkertéglával burkolt, cikkcakkos homlokzatú egykori transzformátorház, ami a kevés budapesti art decós épületek egyik legszebb darabja.

Fotó: Mudra László / WLB

Az 1930-as építésű, Györgyi Dénes és Román Ernő nevével fémjelzett,  eredetileg ipari épületet a rendszerváltás után alakították át irodaházzá, és a közelmúltban esett át műemléki felújításon. A kapuzat feletti Budapest-címer és a bejárati ajtót díszítő, villámok között térdelő, kockahasú elektromosság istene is mind az art deco stílusjegyeit mutatja.

Körúti aratás: Szent István krt. 13.

A környéken a 19. században még mindenféle malmok és gyárak álltak, ennek az emlékét ennek a háznak a homlokzatán is megtaláljuk. Az építtető Haggenmacher család, bár svájci származásúak voltak, hamar a budapesti malomipar, majd söripar nyagyágyúi lettek, és az üzemeik mellett a bérházbizniszbe is beszálltak.

Az épület pártázatát díszítő, nagyméretű dombormű is a család foglalkozásához kötődik, hiszen aratási munkálatokat ábrázol, de a korban az eklektikus épületek visszatérő eleme, a konzolként és díszként is  funkcionáló izmos Atlaszok is felbukkannak. A nagykörúti Budapest100 alatt bejárható volt az épület, akkor már a belső részeket szépen felújították, az épület külső homlokzatáról pedig most került le az állványzat.

Fotó: Mudra László / WLB
Fotó: Mudra László / WLB

Csonka óriás: Bartók Béla út 1.

Fotó: Mudra László / WLB

A Gellért szálló tőszomszédságában álló, évekig csak egyre romosabb házat is végre felújították. Amit kicsit sajnálunk, hogy – feltehetően az aljában működő, főként turistákra specializálódott Szeged vendéglő miatt – a homlokzatot díszítő hatalmas Halételek feliratú neon eltűnt. Persze a kupola mellett – ami még a második világháborús bombázások pusztítottak el, és a visszaépítésére azóta sem volt sem keret, sem lehetőség.