Mindig vannak olyan épületek, melyekről sejtjük, hogy fénykorukban valaha milyen szépek lehettek. Megkopott, omladozó vakolatú villák, bérházak, paloták, amelyeknél régóta nézegetjük, hogy milyen áldatlan állapotban vannak, és szinte csak a csoda tartja a helyükön az erkélyeket és stukkódíszeket. Aztán eltelik egy fél év, amíg nem járunk a környékükön, és egy nyári napon azt vesszük észre, hogy újjászületve ragyognak a kánikulában. Mutatunk öt frissen felújított, izgalmas épületet, a gótikus várkastélyt imitáló főúri palotától az art deco transzformátorházon át a sörmágnás bérházáig.
A Bródy Sándor utcai homlokzat – azon túl, hogy egy kis középkori várkastélyos hangulatot is áraszt – egy ma már ritkaságszámba menő napórával is díszített: két, a nappalt és az éjszakát bagollyal és kakassal szimbolizáló puttó tartja a szalagot, ami fölött lebeg a napkorong és az abba tűzött mutató.
Eredetileg a kor nagypolgári lakásaihoz hasonlóan szintenként két, 5-6 szobás hatalmas lakás nyújtózott, amelyeket aztán a szocializmus alatt szabdaltak fel kissebbekre. A városi legendák szerint az alagsorban pedig egy titkos alkimista laboratórium húzódott, ahol Gschwindt György a kísérleteit végezte: az élet vizét kereste, ami örök életet ígért, ám végül tragikus módon éppen itt érte a halál is. Hogy szívroham, vagy az ital végzett vele, az már soha nem derül ki.
Árpád fejedelemtől kezdve, Töhötömön át a Hunyadiak, Katona József és I. Rákóczi György is felbukkannak a fülkékben. Meg egy kecskefej a sarkon, ami elsőre igencsak furának tűnik. Egészen addig, amíg ki nem derül, hogy a hatalmas házat Kecskemét városa építette, ahol vendégszobákat tartottak fent az alföldi város polgárainak, de bérházként is funkcionált. A tervező pedig nem más, mint a később oly csodálatos épületeket megálmodó ifjú Lechner Ödön.
Az 1930-as építésű, Györgyi Dénes és Román Ernő nevével fémjelzett, eredetileg ipari épületet a rendszerváltás után alakították át irodaházzá, és a közelmúltban esett át műemléki felújításon. A kapuzat feletti Budapest-címer és a bejárati ajtót díszítő, villámok között térdelő, kockahasú elektromosság istene is mind az art deco stílusjegyeit mutatja.
Az épület pártázatát díszítő, nagyméretű dombormű is a család foglalkozásához kötődik, hiszen aratási munkálatokat ábrázol, de a korban az eklektikus épületek visszatérő eleme, a konzolként és díszként is funkcionáló izmos Atlaszok is felbukkannak. A nagykörúti Budapest100 alatt bejárható volt az épület, akkor már a belső részeket szépen felújították, az épület külső homlokzatáról pedig most került le az állványzat.