Mindig vannak olyan épületek, melyekről sejtjük, hogy fénykorukban valaha milyen szépek lehettek. Megkopott, omladozó vakolatú villák, bérházak, paloták, amelyeknél régóta nézegetjük, hogy milyen áldatlan állapotban vannak, és szinte csak a csoda tartja a helyükön az erkélyeket és stukkódíszeket. Aztán eltelik egy fél év, amíg nem járunk a környékükön, és egy nyári napon azt vesszük észre, hogy újjászületve ragyognak a kánikulában. Mutatunk öt frissen felújított, izgalmas épületet, a gótikus várkastélyt imitáló főúri palotától az art deco transzformátorházon át a sörmágnás bérházáig.

1/5

Az alkimista várkastély: Puskin utca 19.

A valamikor Mágnásfertálynak is nevezett, a Nemzeti Múzeum mögött húzódó, egykor csupa arisztokrata és nagytőkés által építtetett és lakott negyed egyik legérdekesebb háza a Bródy és a Puskin utca sarkán álló palota. A tornyocskás, erkélyes, neogótikus elemekkel gazdagon díszített házat 1901-ben építtette Gschwindt György. A család ekkor már tekintélyes vagyonnal rendelkezett, hiszen az egykori dohánykeresekedőkből lett likőrgyáros dinasztia megengedhette magának, hogy a belváros legdrágább környékén építkezhessen.

A Bródy Sándor utcai homlokzat – azon túl, hogy egy kis középkori várkastélyos hangulatot is áraszt – egy ma már ritkaságszámba menő napórával is díszített: két, a nappalt és az éjszakát bagollyal és kakassal szimbolizáló puttó tartja a szalagot, ami fölött lebeg a napkorong és az abba tűzött mutató.

Eredetileg a kor nagypolgári lakásaihoz hasonlóan szintenként két, 5-6 szobás hatalmas lakás nyújtózott, amelyeket aztán a szocializmus alatt szabdaltak fel kissebbekre. A városi legendák szerint az alagsorban pedig egy titkos alkimista laboratórium húzódott, ahol Gschwindt György a kísérleteit végezte: az élet vizét kereste, ami örök életet ígért, ám végül tragikus módon éppen itt érte a halál is. Hogy szívroham, vagy az ital végzett vele, az már soha nem derül ki.

2/5

Töhötöm és Mátyás király: Veres Pálné utca 9.

A Veres Pálné és a Nyári Pál utca sarkán álló házon már akkor is feltűntek a kackiás bajszú szobrok, amikor még letargikus szürkeségbe burkolózott az egész épület. Ám a felújítás óta már az is pontosan látszik, hogy kik figyelik majd másfél évszázada a belvárosi mindennapokat:

Árpád fejedelemtől kezdve, Töhötömön át a Hunyadiak, Katona József és I. Rákóczi György is felbukkannak a fülkékben. Meg egy kecskefej a sarkon, ami elsőre igencsak furának tűnik. Egészen addig, amíg ki nem derül, hogy a hatalmas házat Kecskemét városa építette, ahol vendégszobákat tartottak fent az alföldi város polgárainak, de bérházként is funkcionált. A tervező pedig nem más, mint a később oly csodálatos épületeket megálmodó ifjú Lechner Ödön.

3/5

Art deco transzformátorház: Markó utca 9.

Lipótváros egyik legkülönlegesebb épülete a narancssárga klinkertéglával burkolt, cikkcakkos homlokzatú egykori transzformátorház, ami a kevés budapesti art decós épületek egyik legszebb darabja.

Az 1930-as építésű, Györgyi Dénes és Román Ernő nevével fémjelzett,  eredetileg ipari épületet a rendszerváltás után alakították át irodaházzá, és a közelmúltban esett át műemléki felújításon. A kapuzat feletti Budapest-címer és a bejárati ajtót díszítő, villámok között térdelő, kockahasú elektromosság istene is mind az art deco stílusjegyeit mutatja.

4/5

Körúti aratás: Szent István krt. 13.

A környéken a 19. században még mindenféle malmok és gyárak álltak, ennek az emlékét ennek a háznak a homlokzatán is megtaláljuk. Az építtető Haggenmacher család, bár svájci származásúak voltak, hamar a budapesti malomipar, majd söripar nyagyágyúi lettek, és az üzemeik mellett a bérházbizniszbe is beszálltak.

Az épület pártázatát díszítő, nagyméretű dombormű is a család foglalkozásához kötődik, hiszen aratási munkálatokat ábrázol, de a korban az eklektikus épületek visszatérő eleme, a konzolként és díszként is  funkcionáló izmos Atlaszok is felbukkannak. A nagykörúti Budapest100 alatt bejárható volt az épület, akkor már a belső részeket szépen felújították, az épület külső homlokzatáról pedig most került le az állványzat.

5/5

Csonka óriás: Bartók Béla út 1.

A Gellért szálló tőszomszédságában álló, évekig csak egyre romosabb házat is végre felújították. Amit kicsit sajnálunk, hogy – feltehetően az aljában működő, főként turistákra specializálódott Szeged vendéglő miatt – a homlokzatot díszítő hatalmas Halételek feliratú neon eltűnt. Persze a kupola mellett – ami még a második világháborús bombázások pusztítottak el, és a visszaépítésére azóta sem volt sem keret, sem lehetőség.