Budapest

Megnyílt a felújított Budai Vigadó – a hétvégén ingyenes programokkal ünnepelnek

Fotó : Polyák Attila / WLB

Régen mozi is működött benne, és a főpolgármesternek is volt itt szolgálati lakása. A 118 éves épületet pincétől a padlásig felújították, új tereket létrehozva az itt működő intézményeknek.

A Budai Vigadó a Pesti Vigadó mintájára épült meg 1900-ban közadakozásból, a mulatozni vágyó budai polgároknak, akiknek túl macerás volt átmenni szórakozni a pesti oldalra. A Fő utca, Corvin tér és Iskola utca helyén egy katonai raktárépület helyére tervezte meg Kallina Mór és veje, Árkay Aladár a korra jellemző eklektikus, leginkább neoreneszánsz stílusú palotát, amelyet bent szecessziós elemek díszítetek.

Fotó: Polyák Attila / WLB

A kétemeletes, timpanonos, belső udvaros eklektikus épület Fő utcai sarkán kávéház volt, az Iskola utcain pedig étterem, továbbá társalgók, szivarszobák, játéktermek, díszes bálterem álltak a helyi polgárok rendelkezésére. Még bérlakásokat is építettek a Budai Vigadóba, többek között a főpolgármesternek volt itt szolgálati lakása a várostól az építkezéshez adott támogatás fejében.

Fotó: Polyák Attila / WLB

 

A kulturális-szórakoztató funkciók után a 2. világháborúban a hadigondozó hatóság irodái működtek itt. Az ostromban az épület súlyosan megsérült, és csak részlegesen állították helyre, aminek köszönhetően egyes részek elzárva maradtak, és csak tovább pusztultak. A háború után a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt budapesti szervezetei használták az épületet, ekkor a bálterem moziként funkcionált.

Fotó: Polyák Attila / WLB
Fotó: Polyák Attila / WLB

1951-ben a frissen létrehozott Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE) és a Népművészeti Intézet kapta meg a Vigadót. Ma a Hagyományok Háza, a MÁNE, a Kárpát-medence népi tudását átfogó Lajtha László Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum, valamint a Népművészeti Módszertani Műhely működik a falak közt.

A külső homlokzatot 2007-ben felújították, és bár a Corvin tér felől pompásan festett az épület, belül katasztrofális állapotok uralkodtak. A gépészeti és elektronikai rendszerek elavultak; a pincét a rossz szigetelés miatt rendszeresen elöntötte a víz, így nem lehetett használni semmire, ahogy a beépítetlen tetőteret sem; az azbesztpalával fedett tető ráadásul még mindig magán viselte a háborús rongálásokat.

Fotó: Polyák Attila / WLB

Ahogy arról Nagy Csaba Ybl-díjas építész a sajtóvezetésen beszámolt, műszaki szempontból sem volt egyszerű a dolguk a rekonstrukció során: az egész Fő utcai oldal süllyedt, így az alapozást meg kellett erősíteni, és tisztességes szigeteléssel ellátni. A helyrehozott pincében raktárak és a jelmeztár kapott helyet, a beépített tetőtérben pedig a MÁNE-nek hoztak létre próbatermeket, öltözőket és rekreációs helyiségeket.

Fotó: Polyák Attila / WLB

Sok helyet nyertek azzal, hogy plusz födémet bontottak ki, például visszaállították a földszinti, egykor kávézóként és étteremként is működő, most kiállítótérként hasznosított termek nyolcméteres belmagasságát. Valamiért az egész ház belseje sárgára volt festve, a díszlépcsőház emiatt kimondottan sötét volt, plusz itt a felülvilágítót is bevakolták.

Fotó: Polyák Attila / WLB

Az átalakítás után tágas, világos tér jött létre az előtérben és a felfelé vezető lépcsőn, és pompásan előbukkantak a csodaszép kora szecessziós díszítések is. Itt is az eredeti díszítőtesteket gyártatták le, akárcsak az egykor bálteremként funkcionáló színházteremben, ahol újra lehet táncolni is akár, mert a nézőtér összecsukható és a falhoz tolható. A színpad alacsonyabb lett, és most már díszleteket is tudnak alkalmazni az előadásokon; régen erre nem volt lehetőség, mert nem volt hátsó színpad.

Fotó: Polyák Attila / W

A belső udvar esett át a leglátványosabb változáson, ahol régen autók parkoltak, de a modern üvegtető építésével kerengőket és egy aulát kapott az épület. A tervek szerint a színpaddal ellátott helyiség közösségi térként funkcionál majd, itt található a két büféből az egyik; a többemeletnyi magas teret speciális hangelnyelő burkolatokat látták el, így lehet itttáncházakat, koncerteket is tartani.

Fotó: Polyák Attila / WLB

Nagy Csaba  építész kitért a sajtóvezetésen arra, hogy az eredeti állapothoz képest kevésbé hangsúlyozták azt a 19. század végi polgári miliőt, például a díszteremben nem állították vissza a falakat egykor díszítő aranyozást, inkább a népművészettel összefüggésbe állítható motívumokat, díszítéseket emelték ki az eredeti koncepcióból.

A Hagyományok Háza fesztivállal ünnepli meg a Budai Vigadó nyitását, vasárnapig ingyenes táncelőadásokkal, gyermekprogramokkal és kiállításokkal várják a nagyközönséget.

Víziváros
  • 1027 Budapest, Víziváros