Budapest
Tíznél is több csodásan felújított homlokzat a közelmúltból – a szecesszióstól a modernig
Fotó : Csudai Sándor / WLB
bajza utca, felújtott homlokzat, 2017

Nincs is szomorúbb látvány annál egy város utcáin sétálva, mint amikor azt látjuk, hogy az egykor pompás bérházakat és palotákat lassan szétszedi az enyészet és a nemtörődömség. A hatalmas és jelentős beruházások mellett fontosak az apróbb, de az egységes és szép városkép szempontjából mégiscsak döntő felújítások is, így most is összegyűjtöttük a tavalyi évben megújult kedvenc homlokzatainkat.

Vasból virágkoszorú: Hajós utca 32. Tlach és Keil és a réz: Hajós utca 41. Ami a nyugdíjasoké: Bajcsy-Zsilinszky út 19/a. Bazári szerzetesek: Ferenciek tere 7-8. Oroszlános palazzo: Krúdy Gyula utca 11. A modernek: Múzeum körút 1/b és 23-25 A feltámadt szfinx: Semmelweis utca 9. Izraelita székház: Síp utca 12. Sörgyár és buddhizmus: Rózsák tere Meztelen mozaikok: Bajza utca 42. Bajszos atlaszok: Szent István körút 17.

Vasból virágkoszorú: Hajós utca 32.

El sem tudjuk mondani, mióta vártuk a két, szinte egymással szemben álló Hajós utcai ház megújulását. Egyelőre csak a homlokzatok születtek újjá, a lépcsőházi belső terek felújítása még várat magára, de tekintve, hogy milyen állapotban voltak, már ez is hatalmas előrelépés.

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest
Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

A Málnai Béla tervezte, 32-es szám alatt álló Szedő ház homlokzatához már több mint fél évszázada nem nyúltak: a legtöbb, finom szecessziós díszítőelem letöredezett, eldeformálódott, megfakult. A korai szecessziós lakóházat Málnai 1904-ben, pályája elején tervezte, egy időben az irodája is itt volt, későbbi, neobarokk, majd kora modernista épületeinek fényében érdekes látni, hogy honnan indult: a kacskaringós, indás új művészet mezejéről.

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

A felújításkor jártunk az épületben is, a lépcsőházi madaras Róth Miksa üvegablakok is megérnek egy misét. A megújult homlokzat valóban csodálatos lett, látszanak az apró részletek és formák. Ez annak köszönhető, hogy a felújítás során szerencsére nem az amúgy igencsak bevett megoldást alkalmazták, a kőporos vakolást. Az Örökségfigyelő szerint az 1970-es évektől igen gyakori megoldás volt, hogy a renoválás során végül a homlokzatot teljes egészében ezzel a rücskös, szemcsés vakolótechnikával fedték be, így lettek az egykor finom vonású puttókból vagy kariatidákból elmosódott szörnyek, a virágfüzérekből meg egy kupac komposztra emlékeztető kontúrtalan halom.

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest
Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

Ha erre járunk, nézzük meg a földszinti ablakokat keretező motívumokat, a virágos erkély és kapu és legfelső emeleti terasz üvegtetejének kovácsoltvas tartóoszlopait.

Tlach és Keil és a réz: Hajós utca 41.

Évekig csak a rejtélyes felirat volt az, ami esetleg felkeltette a járókelők kíváncsiságát az egyre szürkülő és potyogó vakolatú homlokzaton: Tlach és Keil Rézműveinek raktára. Rákeresve a névre, rég süket telefonvonalakat tárcsázhatnánk abból a korból, amikor még csak 4 számjegyből álltak a budapesti azonosítók. De a két cseh származású rézgyáros páros, Vincenz Tlach és Vincenz Keil (akiknek annyira jól ment az üzlet, hogy kastélyt is építettek) hogyan kerültek a Hajós utcai homlokzatra?

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

Talán az építettő Finger Gyula fém-, érc- és ásványáruügynök kereskedett a termékeikkel? És a két név jó garancia volt a minőségre? Amikor elkezdték állványozni az épületet, a legnagyobb félelmünk éppen az volt, hogy a felújítás végére kapunk majd egy szép homlokzatot, felirat nélkül, de szerencsére nem ez történt (csak a kis puttók lettek némiképp bambák).

Fotó: Csudai Sándor / WLB

A ház szintén a huszadik század elején épült, egy évben a Szedő-házzal 1904-ben, a tervező építészek neve itt el van rejtve a homlokzaton, aki elég szemfüles, még megtalálhatja a Fischer-Scheer párost. A raktár bent húzódik az udvarban (ezért is a széles, kocsikra méretezett kapu) és az utóbbi években működött itt építésziroda és pop-up bolt is.

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

Ami a nyugdíjasoké: Bajcsy-Zsilinszky út 19/a.

Az 1939-40-ben épült hatalmas bérháztömb az igen hangzatos (és hosszú) nevű Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank alkalmazottai Nyugdíjintézetének Bérháza volt.

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest
Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

A grandiózus épületet Schmitterer Jenő tervezte, a Budapest Főváros Levéltárának oldalán a korabeli alaprajzot is bogarászhatjuk. Szerencsére ez a ház nem volt olyan siralmas állapotban, de egy alapos tisztítás ráfért a szürkülő homlokzatra, és a felirat helyreállítása is dicséretes.

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

Bazári szerzetesek: Ferenciek tere 7-8.

Ez listánk legrégebbi épülete, pár évvel Budapest megszületése után 1876-77-ben építették fel a ferences szerzetesek rozoga állapotú rendházuk helyére. A háromszintes átjárós épületben a zárda mellett jutott hely bérlakásoknak és üzleteknek, vendéglőknek is.

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest
Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

A mai Kárpátia nagy túlélő, ha más néven is, de az itt működő vendéglőbe megfordultak az olyan hasukat szerető írók, költők, mint Mikszáth vagy Móricz, 1925-ben pedig elnyerte mai kialakítását, a történelmi dekorációval. A Ferenciek terén álló épület felújítás során világos, drapp színt kapott, hasonlóan a szemben álló egykori Királyi Bérpalotához. A felújítást végző BZS50 műterem célja az építéskori látvány megidézése volt.

Oroszlános palazzo: Krúdy Gyula utca 11.

Három évvel ezelőtt jártunk az épületben, az akkor még ütött kopott külső mögött fedeztünk fel egy szinte eredeti állapotában megmaradt, csodás lépcsőházat. Azóta a homlokzat szerencsésen megújult, az állványzat nélkül pedig a ház tényleg emlékeztet a velencei, sikátorok és kanálisok partján álló reneszánsz palazzókra. Ezt az érzést erősítheti a Lőrinc pap tér és Krúdy utca sarkán rendületlenül őrködő szárnyas oroszlán is.

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest
Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

A felújítás még nem ért véget, és kívülről úgy tűnik, a lépcsőház is megújul, aminek csak még jobban örülünk. 

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

A modernek: Múzeum körút 1/b és 23-25

A város egyik legforgalmasabb csomópontján áll, az Astoria Szállóval közös telken, éppen a régi, középkori városfalon kívül, az aljában a folyton telt házzal üzemelő McDonald’s, mégis, hosszú évek óta inkább szellemjárta házra emlékeztetett a Múzeum körút 1/b. A hétemeletes komplexum adott valaha otthont többek között a BUVÁTI-nak (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat) és a MÉLYÉPTERV-nek is, most pedig LoftAstoria néven születik újjá.

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest
Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

A Múzeum körútba torkolló Bródy Sándor utcával szemben álló épület talán szintén az utcaszinten lehet ismerős, a vegán menza miatt sokan megfordulhattak erre. De ha feljebb emeljük a tekintetünket, a sárga korlátokkal tarkított, modern épület egészen izgalmas látványt nyújt a lépcsőzetes homlokzatával. És most, hogy megtisztították, és nem szürkés-fekete, távolról is jobban mutat.

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest
Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

A feltámadt szfinx: Semmelweis utca 9.

Talán nem árulunk el nagy titkot, ha leírjuk, hogy a szecessziós épület 1905-ben készült, el (ahogy azt öles számokkal hirdeti is a homlokzat). A terveket Vidor Emil készítette el, akinek egy pompás villája áll a Városligeti fasorban, és a Szabadság tér melletti Bedő-ház is az ő alkotása.

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest
Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

A szárnyas szfinx figyelő tekintete alatti épületre szívesen mondanánk, hogy visszanyerte régi fényét, de közelebbről megnézve sajnos a mákvirágos-füzéres díszítéseket, úgy tűnik, hogy itt is a gyors, de részletgyilkos és hamar koszolódó, jó kis kőporos technikát alkalmazták. Kíváncsiak vagyunk, hogy fog kinézni a ház pár év múlva a forgalmas Kossuth Lajos utca szomszédságában.

Fotó: Csudai Sándor / We Love Budapest

Izraelita székház: Síp utca 12.

A 19. század végén, 1891-ben  Wellisch Alfréd tervei alapján épült Síp utcai Pesti Izraelita Hitközség székháza is a tavalyi évben újult meg. A Dohány utcai zsinagóga és a Rumbach Sebestyén utca közelében álló székházban a Rabbiság, a Chevra Kadisa (Szent Egylet) és a különböző jótékonysági szervezetek hivatali helyiségei mellett egy reprezentatív díszterem is helyet kapott.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Sörgyár és buddhizmus: Rózsák tere

Tavaly újult meg a Rózsák terén álló, igencsak kalandos életű épület is: évekig az egyetlen jellegzetessége a Huszár utcai sarkon lévő, az állagmegóvás részeként szíjjakkal morbidul lekötözött Szent Flórián-szobor volt. A Gyémánt Út Buddhista Közösség tulajdonában álló épületet ők újíttatták fel, saját erőből: a homlokzat visszanyerte régi, Friedmann Ernő által tervezett fényét.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

Az épületkomplexumban eredetileg sörgyár működött, Flórián is így került ide: a tűzoltók mellett ugyanis a serfőzök védőszentje is. Az eklektikus épületen szépen helyreállították a pártázaton végigfutó virágfüzéres díszítést is, ha erre járunk, érdemes ezt is megcsodálni.

Meztelen mozaikok: Bajza utca 42.

A Bajza és az Aradi utca sarkán található Léderer-ház több szembontból is igazán különlegesEgyrészt ritka, amikor egy “felújított” épületet újítanak fel megint, főleg Budapesten. A nemrég még sárgás színben pompázó, kőporos vakolás alatt megbúvó épület nem csak új színt kapott, de levakarták róla a torz szemcsés réteget, és a mozaikok is visszakapták régi fényüket.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

Másrészt az 1908-ben épült ház kialakítása során egyszerre kellett az építészeknek, Bálint Zoltánnak és Jámbor Lajosnak egy palotát és egy jövedelmező bérházat terveznie – egy telekre. Ezt briliánsan úgy oldották meg, hogy a palotát beépítették a bérházba. Ha a Bajza utca felől nézzük a homlokzatot, tényleg egy díszes, a közeli, Andrássy úti palotákhoz hasonló léptékű épületet látunk, míg az Aradi utca felől nyílik a praktikus bérház, de a két házrész a második emeleten teljesen összeolvad.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

A Lyka Károly szerkesztette Művészet magazin kortárs száma is lelkesen mutatja be az épületet, itt a korabeli belső terekbe is beleshetünk. Az egyedülálló mozaikrelief díszítést pedig Kernstok Károly készítette, aki gyakran nyaralt a Léderer család vidéki birtokán is, és a családi portrékat is ő festette meg.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Bajszos atlaszok: Szent István körút 17.

Utolsónak hagytuk azt a felújítást, amire kicsit felemás érzésekkel tekintünk: a körút egyik legszebb színkombinációjú háza volt a kék homlokzatú, zöld tetejű Szent István körút 17. (még koszosan is), a felújítás során azonban az épület jelentős része világos, homokszínű festést kapott. De így is érvényesül azért az épületet érdekessé tevő kapuzat, ami kicsit hasonlít például a Ferenciek terén álló, már említett Királyi Bérpalota bejáratára is: a kiterjesztett szárnyú sas alatt izmos szittyák tartják az épületet a vállaikon, 1902 óta szemlélik az út folyton változó forgatagát. Kíváncsiak vagyunk, mi mindent tudnának mesélni…

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB