Nincs is szomorúbb látvány annál egy város utcáin sétálva, mint amikor azt látjuk, hogy az egykor pompás bérházakat és palotákat lassan szétszedi az enyészet és a nemtörődömség. A hatalmas és jelentős beruházások mellett fontosak az apróbb, de az egységes és szép városkép szempontjából mégiscsak döntő felújítások is, így most is összegyűjtöttük a tavalyi évben megújult kedvenc homlokzatainkat.
1/11
Vasból virágkoszorú: Hajós utca 32.
El sem tudjuk mondani, mióta vártuk a két, szinte egymással szemben álló Hajós utcai ház megújulását. Egyelőre csak a homlokzatok születtek újjá, a lépcsőházi belső terek felújítása még várat magára, de tekintve, hogy milyen állapotban voltak, már ez is hatalmas előrelépés.
A Málnai Béla tervezte, 32-es szám alatt álló Szedő ház homlokzatához már több mint fél évszázada nem nyúltak: a legtöbb, finom szecessziós díszítőelem letöredezett, eldeformálódott, megfakult. A korai szecessziós lakóházat Málnai 1904-ben, pályája elején tervezte, egy időben az irodája is itt volt, későbbi, neobarokk, majd kora modernista épületeinek fényében érdekes látni, hogy honnan indult: a kacskaringós, indás új művészet mezejéről.
A felújításkor jártunk az épületben is, a lépcsőházi madaras Róth Miksa üvegablakok is megérnek egy misét. A megújult homlokzat valóban csodálatos lett, látszanak az apró részletek és formák. Ez annak köszönhető, hogy a felújítás során szerencsére nem az amúgy igencsak bevett megoldást alkalmazták, a kőporos vakolást. Az Örökségfigyelő szerint az 1970-es évektől igen gyakori megoldás volt, hogy a renoválás során végül a homlokzatot teljes egészében ezzel a rücskös, szemcsés vakolótechnikával fedték be, így lettek az egykor finom vonású puttókból vagy kariatidákból elmosódott szörnyek, a virágfüzérekből meg egy kupac komposztra emlékeztető kontúrtalan halom.
Ha erre járunk, nézzük meg a földszinti ablakokat keretező motívumokat, a virágos erkély és kapu és legfelső emeleti terasz üvegtetejének kovácsoltvas tartóoszlopait.
2/11
Tlach és Keil és a réz: Hajós utca 41.
Évekig csak a rejtélyes felirat volt az, ami esetleg felkeltette a járókelők kíváncsiságát az egyre szürkülő és potyogó vakolatú homlokzaton: Tlach és Keil Rézműveinek raktára. Rákeresve a névre, rég süket telefonvonalakat tárcsázhatnánk abból a korból, amikor még csak 4 számjegyből álltak a budapesti azonosítók. De a két cseh származású rézgyáros páros, Vincenz Tlach és Vincenz Keil (akiknek annyira jól ment az üzlet, hogy kastélyt is építettek) hogyan kerültek a Hajós utcai homlokzatra?
Talán az építettő Finger Gyula fém-, érc- és ásványáruügynök kereskedett a termékeikkel? És a két név jó garancia volt a minőségre? Amikor elkezdték állványozni az épületet, a legnagyobb félelmünk éppen az volt, hogy a felújítás végére kapunk majd egy szép homlokzatot, felirat nélkül, de szerencsére nem ez történt (csak a kis puttók lettek némiképp bambák).
A ház szintén a huszadik század elején épült, egy évben a Szedő-házzal 1904-ben, a tervező építészek neve itt el van rejtve a homlokzaton, aki elég szemfüles, még megtalálhatja a Fischer-Scheer párost. A raktár bent húzódik az udvarban (ezért is a széles, kocsikra méretezett kapu) és az utóbbi években működött itt építésziroda és pop-up bolt is.
3/11
Ami a nyugdíjasoké: Bajcsy-Zsilinszky út 19/a.
Az 1939-40-ben épült hatalmas bérháztömb az igen hangzatos (és hosszú) nevű Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank alkalmazottai Nyugdíjintézetének Bérháza volt.
A grandiózus épületet Schmitterer Jenő tervezte, a Budapest Főváros Levéltárának oldalán a korabeli alaprajzot is bogarászhatjuk. Szerencsére ez a ház nem volt olyan siralmas állapotban, de egy alapos tisztítás ráfért a szürkülő homlokzatra, és a felirat helyreállítása is dicséretes.
4/11
Bazári szerzetesek: Ferenciek tere 7-8.
Ez listánk legrégebbi épülete, pár évvel Budapest megszületése után 1876-77-ben építették fel a ferences szerzetesek rozoga állapotú rendházuk helyére. A háromszintes átjárós épületben a zárda mellett jutott hely bérlakásoknak és üzleteknek, vendéglőknek is.
A mai Kárpátia nagy túlélő, ha más néven is, de az itt működő vendéglőbe megfordultak az olyan hasukat szerető írók, költők, mint Mikszáth vagy Móricz, 1925-ben pedig elnyerte mai kialakítását, a történelmi dekorációval. A Ferenciek terén álló épület felújítás során világos, drapp színt kapott, hasonlóan a szemben álló egykori Királyi Bérpalotához. A felújítást végző BZS50 műterem célja az építéskori látvány megidézése volt.
5/11
Oroszlános palazzo: Krúdy Gyula utca 11.
Három évvel ezelőtt jártunk az épületben, az akkor még ütött kopott külső mögött fedeztünk fel egy szinte eredeti állapotában megmaradt, csodás lépcsőházat. Azóta a homlokzat szerencsésen megújult, az állványzat nélkül pedig a ház tényleg emlékeztet a velencei, sikátorok és kanálisok partján álló reneszánsz palazzókra. Ezt az érzést erősítheti a Lőrinc pap tér és Krúdy utca sarkán rendületlenül őrködő szárnyas oroszlán is.
A felújítás még nem ért véget, és kívülről úgy tűnik, a lépcsőház is megújul, aminek csak még jobban örülünk.
6/11
A modernek: Múzeum körút 1/b és 23-25
A város egyik legforgalmasabb csomópontján áll, az Astoria Szállóval közös telken, éppen a régi, középkori városfalon kívül, az aljában a folyton telt házzal üzemelő McDonald’s, mégis, hosszú évek óta inkább szellemjárta házra emlékeztetett a Múzeum körút 1/b. A hétemeletes komplexum adott valaha otthont többek között a BUVÁTI-nak (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat) és a MÉLYÉPTERV-nek is, most pedig LoftAstoria néven születik újjá.
A Múzeum körútba torkolló Bródy Sándor utcával szemben álló épület talán szintén az utcaszinten lehet ismerős, a vegán menza miatt sokan megfordulhattak erre. De ha feljebb emeljük a tekintetünket, a sárga korlátokkal tarkított, modern épület egészen izgalmas látványt nyújt a lépcsőzetes homlokzatával. És most, hogy megtisztították, és nem szürkés-fekete, távolról is jobban mutat.
7/11
A feltámadt szfinx: Semmelweis utca 9.
Talán nem árulunk el nagy titkot, ha leírjuk, hogy a szecessziós épület 1905-ben készült, el (ahogy azt öles számokkal hirdeti is a homlokzat). A terveket Vidor Emil készítette el, akinek egy pompás villája áll a Városligeti fasorban, és a Szabadság tér melletti Bedő-ház is az ő alkotása.
A szárnyas szfinx figyelő tekintete alatti épületre szívesen mondanánk, hogy visszanyerte régi fényét, de közelebbről megnézve sajnos a mákvirágos-füzéres díszítéseket, úgy tűnik, hogy itt is a gyors, de részletgyilkos és hamar koszolódó, jó kis kőporos technikát alkalmazták. Kíváncsiak vagyunk, hogy fog kinézni a ház pár év múlva a forgalmas Kossuth Lajos utca szomszédságában.
8/11
Izraelita székház: Síp utca 12.
A 19. század végén, 1891-ben Wellisch Alfréd tervei alapján épült Síp utcai Pesti Izraelita Hitközség székháza is a tavalyi évben újult meg. A Dohány utcai zsinagóga és a Rumbach Sebestyén utca közelében álló székházban a Rabbiság, a Chevra Kadisa (Szent Egylet) és a különböző jótékonysági szervezetek hivatali helyiségei mellett egy reprezentatív díszterem is helyet kapott.
9/11
Sörgyár és buddhizmus: Rózsák tere
Tavaly újult meg a Rózsák terén álló, igencsak kalandos életű épület is: évekig az egyetlen jellegzetessége a Huszár utcai sarkon lévő, az állagmegóvás részeként szíjjakkal morbidul lekötözött Szent Flórián-szobor volt. A Gyémánt Út Buddhista Közösség tulajdonában álló épületet ők újíttatták fel, saját erőből: a homlokzat visszanyerte régi, Friedmann Ernő által tervezett fényét.
Az épületkomplexumban eredetileg sörgyár működött, Flórián is így került ide: a tűzoltók mellett ugyanis a serfőzök védőszentje is. Az eklektikus épületen szépen helyreállították a pártázaton végigfutó virágfüzéres díszítést is, ha erre járunk, érdemes ezt is megcsodálni.
10/11
Meztelen mozaikok: Bajza utca 42.
A Bajza és az Aradi utca sarkán található Léderer-ház több szembontból is igazán különleges. Egyrészt ritka, amikor egy “felújított” épületet újítanak fel megint, főleg Budapesten. A nemrég még sárgás színben pompázó, kőporos vakolás alatt megbúvó épület nem csak új színt kapott, de levakarták róla a torz szemcsés réteget, és a mozaikok is visszakapták régi fényüket.
Másrészt az 1908-ben épült ház kialakítása során egyszerre kellett az építészeknek, Bálint Zoltánnak és Jámbor Lajosnak egy palotát és egy jövedelmező bérházat terveznie – egy telekre. Ezt briliánsan úgy oldották meg, hogy a palotát beépítették a bérházba. Ha a Bajza utca felől nézzük a homlokzatot, tényleg egy díszes, a közeli, Andrássy úti palotákhoz hasonló léptékű épületet látunk, míg az Aradi utca felől nyílik a praktikus bérház, de a két házrész a második emeleten teljesen összeolvad.
A Lyka Károly szerkesztette Művészet magazin kortárs száma is lelkesen mutatja be az épületet, itt a korabeli belső terekbe is beleshetünk. Az egyedülálló mozaikrelief díszítést pedig Kernstok Károly készítette, aki gyakran nyaralt a Léderer család vidéki birtokán is, és a családi portrékat is ő festette meg.
11/11
Bajszos atlaszok: Szent István körút 17.
Utolsónak hagytuk azt a felújítást, amire kicsit felemás érzésekkel tekintünk: a körút egyik legszebb színkombinációjú háza volt a kék homlokzatú, zöld tetejű Szent István körút 17. (még koszosan is), a felújítás során azonban az épület jelentős része világos, homokszínű festést kapott. De így is érvényesül azért az épületet érdekessé tevő kapuzat, ami kicsit hasonlít például a Ferenciek terén álló, már említett Királyi Bérpalota bejáratára is: a kiterjesztett szárnyú sas alatt izmos szittyák tartják az épületet a vállaikon, 1902 óta szemlélik az út folyton változó forgatagát. Kíváncsiak vagyunk, mi mindent tudnának mesélni...
