Budapest

Leonardo da Vinci-kiállítással nyílt meg a Szépművészeti Múzeum

Fotó : Mudra László / WLB

Utoljára a Rembrandt-kiállítás alkalmából léphettek be a Szépművészetibe a látogatók három és fél éve, de ma fél 12-kor újra kígyózott a sor az épület előtt. Véget értek a múzeum történetének legnagyobb és legátfogóbb rekonstrukciós munkálatai, ma délben újra megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt.

A felújítás során új kiállítótereket, műtárgyraktárakat és éttermet alakítottak ki, lecserélték a klíma- és fűtésrendszert, 21. századi minőségű kiszolgálóegységeket, és vendégtereket hoztak létre, felújították a tetőszerkezet egy részét, továbbá restaurálták és megnyitották a nagyközönség elől 70 évig elzárt Román Csarnokot. Fontos változás, hogy több évtizedes távollét után a magyar művészeti anyag „hazatér” a Magyar Nemzeti Galériából, így az egyetemes és magyar művészet története a 18. század végéig lesz együtt látható a Szépművészetiben. Az 1800 utáni gyűjtemény ideiglenes a várba költözik, míg meg nem nyílik az Új Nemzeti Galéria.

Fotó: Mudra László / WLB

2017 nyarán már betekinthettünk az épület közel felét érintő munkálatokba, amelyet a Mányi István építész, illetve a Mányi Stúdió készítette felújítási tervek alapján végeztek el. Ekkor már majdnem teljes pompájában csodálhattuk meg a Román Csarnokot – ami nem kiállítótérként, hanem rendezvénytérként és látványosságként funkcionál a jövőben –, és vethettünk egy pillantást az alagsorban elhelyezett kiállítóterek építésére, ahová az egyiptomi és az antik gyűjteményt szánták. Így festettek akkor, és így ma, 2018. október 31-én:

Fotó: Polyák Attila / WLB
Fotó: Mudra László / WLB
Fotó: Polyák Attila / WLB
Fotó: Mudra László / WLB

Az egyiptomi tárlat minden eddiginél nagyobb térben vonultat fel az eddiginél jelentősen több, 650 műtárgyat, a több ezer éves darabok mellett számos interaktív eszköz vezet be az óegyiptomiak világába.  Szinte mindenben megújult az antik kiállítás is; mint arról Nagy Árpád gyűjteményvezető beszámolt, annyira megváltozott az antik hagyományokhoz való viszonyunk, hogy az egészet újra kellett gondolni, ezért nem lineárisan, hanem szigetszerűen idézi meg az antikvitás világát.

Fotó: Mudra László / WLB
Fotó: Mudra László / WLB
Fotó: Mudra László / WLB
Fotó: Mudra László / WLB

Felújították az első emeleti Michelangelo Termet is, ahol álmennyezet takarta el a reneszánsz hatású kazettákat, és ahol régen gazdasági irodák működtek. Itt nyílt meg a Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas című időszaki kiállítás is, amelyen egy da Vinci egyetlen megmaradt, pontosabban neki tulajdonított szobra tekinthető meg. 1914-ben került a múzeum tulajdonába a bronz mű, aminek eredetéről csak pletykák keringtek, és a kommunikációs osztály melletti folyosóra száműzték. Itt szúrta ki az atlantai múzeum igazgatója, aki Genfben épp Leonardo da Vinci és a szobrászat kapcsolatáról készített kiállítást. A kamaratárlaton a lovasszobor mellett tíz eredeti Leonardo-rajzot és több más reneszánsz művész munkáit állítják ki, bemutatva a szobrot övező kutatásokat.

Fotó: Mudra László / WLB
Fotó: Mudra László / WLB

Október 31-én megnyílt a Régi Képtár is az első emeleten, amely 1250 és 1600 között tekinti át az európai festészet fejlődését – végre klimatizált termekben, ugyanis nem mindegy, hogy egy több száz éves festményt milyen hőmérsékleten tárolnak. A kiállítás alapvetően kronológiai rendben halad, ezen belül vizsgál egyes földrajzi területeket vagy egyéb témákat, többek között Raffaello, Tiziano és El Greco munkáin keresztül.

Fotó: Mudra László / WLB
Fotó: Mudra László / WLB
Fotó: Mudra László / WLB

Egy szinttel feljebb látható a Régi Szobor gyűjtemény, a harmadik szinten pedig a magyar barokk művészetet bemutató egység.

Fotó: Mudra László / WLB
Fotó: Mudra László / WLB
Fotó: Mudra László / WLB

A Szépművészeti Múzeum összes kiállítótere 2019 nyarán nyílik meg a közönség előtt.