Budapest

Szivattyúházból kaszinó, majd kreatív központ – új funkcióval nyílt meg a felújított Ybl-épület

Fotó : Csudai Sándor / WLB
ybl kreatív ház

A Várkert Bazár szomszédságában álló, Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz kis épület eredetileg egy csinos köntösbe bújtatott szivattyúházat rejtett, de a technikai fejlődéssel elég korán, 1905-ben elvesztette eredeti funkcióját. Azóta működött itt elegáns kávéház és kaszinó, de évtizedekig állt romosan és üresen is. Most a teljes körű felújítás után kiállításokat és kulturális programokat is befogadó, közösségi kreatív házként képzelik el a működését. Bejártuk a frissen átadott épületet, ahol láttunk igazán szép, igényesen restaurált részleteket, de voltak nehezebben értelmezhető megoldások is.

Ybl Miklós korának legzseniálisabb építésze volt, olyan – Budapest arcát a mai napig meghatározó – ikonikus épületek kötődnek a nevéhez, mint az Operaház, a Első Pesti Hazai Takarékpénztár épülete vagy a Nemzeti Múzeum mögött álló Károlyi-palota, de a Budai Vár átépítését is ő kezdte meg, és a most felújított épületével szomszédos Várkert Bazár is az ő tervei alapján épült meg.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Ma már nem gondolnánk, de az elegáns – a firenzei reneszánsz stílusjegyeit felvonultató – Duna-parti épület eredetileg a Királyi Palota vízellátását biztosító szivattyúknak és a hozzájuk szükséges gőzgépeknek épült. A helyre kis tornyocska valójában a kéményt takarta, az utcaszint alatti termekben rakodták a szenet, és itt működtek a gőzmasinák is, míg az ország talán legszebb panorámájával rendelkező szolgálati lakása az épület első emeletén kapott helyet.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Ybl zsenialitására vall, hogy egy kis reneszánsz palotának „álcázta” az ipari épületet, de a korszakban modern műszaki megoldások alkalmazása is előremutató volt, amivel megoldották, hogy a talajvíz vagy árvíz ne öntse el az alsó szintet, illetve egy hat teremből álló vízszűrős ciszternarendszert is kiépítettek, amit csak a 2009-es ásatásokkal tártak fel.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

Az épület 1877-től 1905-ig működött mint szivattyúház, utána némi átépítéssel elegáns, teraszos kávéházként és zenepavilonként üzemelt, mígnem a második világháborúban több találatot is kapott, és csak a 60-as években, a felélénkülő idegenforgalommal nyitotta meg újra kapuit, de állaga egyre romlott, a teljes körű műemléki felújítás elmaradt. Bár a 90-es évek elején renoválták az épületet és egy ideig kaszinó működött benne, az utóbbi időben legfeljebb az ingatlanhirdetések között bukkant fel az amúgy lakatlan épület pár milliárdért.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

2016-ban került magántulajdonból a Pallas Athéné Alapítványokhoz az épület, egy évre rá indultak meg a renoválási munkálatok. Az első ütemezések még jóval rövidebb felújítási idővel számoltak, ám több alkalommal menet közben derült ki, hogy mennyi teendő van még az épülettel. Így végül a majd 1 milliárdos felújítás keretében megtörtént többek között a homlokzat restaurálása, az épület szigetelése, az épületgépészeti rendszer cseréje és a teljes energetikai hálózat felújítása is. Az addig szabadon álló, csodás sgrafittókkal díszített loggiát beüvegezték, ez az állagmegóvás szempontjából szerencsés lehet, ám a hatalmas üvegtáblák kicsit idegenül hatnak a műemléki környezetben. A belső terek is megújultak, jóval visszafogottabb színű, a ‘92-es felújtás után bordós-barnás enteriőröket világosabb, vajszínűre változtatták a kávézó részben, illetve az épület alatt húzódó boltíves tereket is teljes egészében kiállítótérré alakították át, egy új, közvetlen bejáratot is nyitva ide a térről. A felújítási munkákat az ALAKart Ipar- és Képzőművészeti Kft. végezte Kelecsényi Gergely resturátor vezetésével, valamint a Konstruma Mérnöki Iroda Kft.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

A belső kiállítóterek és a kávézó felújítása – ahol ha minden igaz, Széll Tamásék Stand 25-je nyit újabb egységet – valóban igényesnek tűnik, külön tetszett a pult mögötti félköríves falmélyedés hosszúkás tükörlapokkal való burkolása, ami így érdekes, a térnek egy szaggatott látványát adja. Amit nehezebben tudtunk értelmezni, azok az olyan kilógó részletek voltak, mint az emeleti tárgyalónak tűnő terem olasz romantikus romokkal díszített padlószőnyege, a lépcsők festett márvány mintázatú korlátja, valamit a leendő kávézó teraszának ez a zavaró elszeparálása a loggián is visszaköszönő üvegkerítéssel, több helyütt pedig egyes bútorok keltik még az ideiglenesség érzését. 

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Ettől eltekintve valóban üdvös, hogy fennállásának 143 éve alatt most először zajlott teljes körű felújítás, valamint hogy a nagyközönség elől évtizedekig elzárt épület új funkciója szerint nyitott közösségi térként működne, kiállításokkal és különböző kulturális rendezvényekkel. A nyitó kiállítás az ikonikus lécszobrairól és installációiról ismert Szőke Gábor Miklós “Félúton” című, a művész eddigi munkásságát összegző tárlata, de a jövőben remélik, hogy képzőművészeti kiállítások mellett interaktív eseményeknek, előadásoknak, workshopoknak, koncerteknek, filmvetítéseknek és családi programoknak is helyet ad majd a Kreatív Ház.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

Csak remélni tudjuk, hogy a terveknek megfelelően valóban sikerül élettel megtölteni ezt a kiemelkedő Ybl-épületet, jó jel, hogy már a sajtómegnyitó óráiban turisták csoportjai kérdezgették a bejáratot akkor még szigorúan őrző biztonsági őrtől, hogy mikor lesz látogatható a helyszín.

Várkert Bazár
  • 1013 Budapest, Ybl Miklós tér
  • A nyitva tartás a Neoreneszánsz kertre vonatkozik. Az épületek nyitva tartása ettől eltérő.