Budapest

Szivattyúházból kaszinó, majd kreatív központ – új funkcióval nyílt meg a felújított Ybl-épület

Fotó : Csudai Sándor / WLB
ybl kreatív ház

A Várkert Bazár szomszédságában álló, Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz kis épület eredetileg egy csinos köntösbe bújtatott szivattyúházat rejtett, de a technikai fejlődéssel elég korán, 1905-ben elvesztette eredeti funkcióját. Azóta működött itt elegáns kávéház és kaszinó, de évtizedekig állt romosan és üresen is. Most a teljes körű felújítás után kiállításokat és kulturális programokat is befogadó, közösségi kreatív házként képzelik el a működését. Bejártuk a frissen átadott épületet, ahol láttunk igazán szép, igényesen restaurált részleteket, de voltak nehezebben értelmezhető megoldások is.

Ybl Miklós korának legzseniálisabb építésze volt, olyan – Budapest arcát a mai napig meghatározó – ikonikus épületek kötődnek a nevéhez, mint az Operaház, a Első Pesti Hazai Takarékpénztár épülete vagy a Nemzeti Múzeum mögött álló Károlyi-palota, de a Budai Vár átépítését is ő kezdte meg, és a most felújított épületével szomszédos Várkert Bazár is az ő tervei alapján épült meg.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Ma már nem gondolnánk, de az elegáns – a firenzei reneszánsz stílusjegyeit felvonultató – Duna-parti épület eredetileg a Királyi Palota vízellátását biztosító szivattyúknak és a hozzájuk szükséges gőzgépeknek épült. A helyre kis tornyocska valójában a kéményt takarta, az utcaszint alatti termekben rakodták a szenet, és itt működtek a gőzmasinák is, míg az ország talán legszebb panorámájával rendelkező szolgálati lakása az épület első emeletén kapott helyet.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Ybl zsenialitására vall, hogy egy kis reneszánsz palotának „álcázta” az ipari épületet, de a korszakban modern műszaki megoldások alkalmazása is előremutató volt, amivel megoldották, hogy a talajvíz vagy árvíz ne öntse el az alsó szintet, illetve egy hat teremből álló vízszűrős ciszternarendszert is kiépítettek, amit csak a 2009-es ásatásokkal tártak fel.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

Az épület 1877-től 1905-ig működött mint szivattyúház, utána némi átépítéssel elegáns, teraszos kávéházként és zenepavilonként üzemelt, mígnem a második világháborúban több találatot is kapott, és csak a 60-as években, a felélénkülő idegenforgalommal nyitotta meg újra kapuit, de állaga egyre romlott, a teljes körű műemléki felújítás elmaradt. Bár a 90-es évek elején renoválták az épületet és egy ideig kaszinó működött benne, az utóbbi időben legfeljebb az ingatlanhirdetések között bukkant fel az amúgy lakatlan épület pár milliárdért.

Majoros Áron Zsolt szobrászművész pixelekből megalkotott Ybl-portréja.Fotó: Csudai Sándor / WLB

2016-ban került magántulajdonból a Pallas Athéné Alapítványokhoz az épület, egy évre rá indultak meg a renoválási munkálatok. Az első ütemezések még jóval rövidebb felújítási idővel számoltak, ám több alkalommal menet közben derült ki, hogy mennyi teendő van még az épülettel. Így végül a majd 1 milliárdos felújítás keretében megtörtént többek között a homlokzat restaurálása, az épület szigetelése, az épületgépészeti rendszer cseréje és a teljes energetikai hálózat felújítása is. Az addig szabadon álló, csodás sgrafittókkal díszített loggiát beüvegezték, ez az állagmegóvás szempontjából szerencsés lehet, ám a hatalmas üvegtáblák kicsit idegenül hatnak a műemléki környezetben. A belső terek is megújultak, jóval visszafogottabb színű, a ‘92-es felújtás után bordós-barnás enteriőröket világosabb, vajszínűre változtatták a kávézó részben, illetve az épület alatt húzódó boltíves tereket is teljes egészében kiállítótérré alakították át, egy új, közvetlen bejáratot is nyitva ide a térről. A felújítási munkákat az ALAKart Ipar- és Képzőművészeti Kft. végezte Kelecsényi Gergely resturátor vezetésével, valamint a Konstruma Mérnöki Iroda Kft.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

A belső kiállítóterek és a kávézó felújítása – ahol ha minden igaz, Széll Tamásék Stand 25-je nyit újabb egységet – valóban igényesnek tűnik, külön tetszett a pult mögötti félköríves falmélyedés hosszúkás tükörlapokkal való burkolása, ami így érdekes, a térnek egy szaggatott látványát adja. Amit nehezebben tudtunk értelmezni, azok az olyan kilógó részletek voltak, mint az emeleti tárgyalónak tűnő terem olasz romantikus romokkal díszített padlószőnyege, a lépcsők festett márvány mintázatú korlátja, valamit a leendő kávézó teraszának ez a zavaró elszeparálása a loggián is visszaköszönő üvegkerítéssel, több helyütt pedig egyes bútorok keltik még az ideiglenesség érzését. 

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Ettől eltekintve valóban üdvös, hogy fennállásának 143 éve alatt most először zajlott teljes körű felújítás, valamint hogy a nagyközönség elől évtizedekig elzárt épület új funkciója szerint nyitott közösségi térként működne, kiállításokkal és különböző kulturális rendezvényekkel. A nyitó kiállítás az ikonikus lécszobrairól és installációiról ismert Szőke Gábor Miklós “Félúton” című, a művész eddigi munkásságát összegző tárlata, de a jövőben remélik, hogy képzőművészeti kiállítások mellett interaktív eseményeknek, előadásoknak, workshopoknak, koncerteknek, filmvetítéseknek és családi programoknak is helyet ad majd a Kreatív Ház.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

Csak remélni tudjuk, hogy a terveknek megfelelően valóban sikerül élettel megtölteni ezt a kiemelkedő Ybl-épületet, jó jel, hogy már a sajtómegnyitó óráiban turisták csoportjai kérdezgették a bejáratot akkor még szigorúan őrző biztonsági őrtől, hogy mikor lesz látogatható a helyszín.

Várkert Bazár
  • 1013 Budapest, Ybl Miklós tér
  • A nyitva tartás a Neoreneszánsz kertre vonatkozik. Az épületek nyitva tartása ettől eltérő.