Budapest

Így épül Budapest legújabb városrésze – a Kopaszi-gát melletti BudaPart területén jártunk

Fotó : Csudai Sándor / WLB
budapart,építkezés,

Szinte a földből nőnek ki az egyre magasabb épületek a Kopaszi-gát szomszédságában. A BudaPart látványterveinek szemlélése mellett eddig csak távolról figyeltük az építkezést, ám a Desing Hét keretében most egy exkluzív helyszínbejáráson nem csak a készülő épületeket nézhettük meg, hanem rengeteg új részletet is megtudhattunk a tervezés és kivitelezés menetéről, a környékben rejlő lehetőségekről és kihívásokról. 2019 végére elkészül az első ütem, tíz éven belül pedig egy teljesen új városrész magasodik majd itt, de lássuk, hogy áll most.

Késő délután, alig egy órával a több száz itt dolgozó munkás műszakjának vége előtt nem sokkal érkeztünk meg a kívülálló számára most még igencsak kaotikusnak ható építési területre, a Kopaszi-gát tőszomszédságába, a BudaPartra. A távolban felsejlett nagy kedvencünk, a jól ismert Kelenföldi Erőmű, ám most az impozáns múlt helyett inkább a jövő felé fordultunk, miközben megkaptuk a munkavédelmi sisakjainkat és rikító mellényeinket.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

A barnaövezeti terület felvásárlása után kevesebb mint három évvel meg is indult az építkezés a Market Zrt. kivitelezésével, a Kopaszi-gát mögött elterülő hatalmas, 54 hektáros területen, teljes területből a klasszikus beépítési rész pedig nagyjából 24 hektár lesz. A közel tízéves beruházás keretében 15 lakó-, és 14 irodaház, valamint egy szálloda épül fel, köztük a sok vitát kiváltott, 120 méter magas MOL székházzal, aminek éppen az elmúlt hetekben zajlott az ünnepélyes alapkőletétele. De a terület arculatát és funkcióját nem ez az egy épület fogja meghatározni, sőt ez csak egy – tény, hogy látványos – részlete lesz. A Design Hét keretében szervezett bejáráson az első ütemben, a 2019 elejére és végére megépülő 4 lakó-, és egy irodaházat, a BudaPart Gate-et néztük meg egészen közelről, illetve az átfogó koncepció kialakításával kapcsolatos részletekről, és az építkezés indulását megelőző sokrétű tanulmányok tanulságairól tudtunk meg többet.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

Az általános rendezési tervet a beruházó Property Market a dán építész- és várostervező irodával, a 2006-ban alapított Adepttel dolgozta ki, akik már rendelkeztek az ekkora léptékű beruházáshoz szükséges szakmai háttérrel. Már ami a látványterveken is észrevehető volt, az egyrészt az eltolt utcaszerkezet, vagyis itt nem a tervezett városokra, városrészekre oly jellemző sakktáblaszerű elrendezéssel találkozunk, hanem inkább az organikusan fejlődő belvárosokban gyakori zegzugosabb kialakítással és több zsákutcával, így esélyt sem adva, hogy átmenő forgalom terhelje a környéket. A cél így kettős, amellett, hogy a forgalmat lassítják, a sarkokon kialakuló kiteresedések, kis piazzák ideális helyszínei lehetnek a kiülős kávézóknak, éttermeknek, kisebb közösségi tereknek.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

A bejárás során azonban a félkész épületek között már érzékelhettük is az utcák leendő karakterének egy másik fontos összetevőjét is: annak átemelését, hogy milyen magas épületek által szegélyezett, és milyen széles az az utca az, ahol a budapestiek jól érzik magukat. A referencia végül a Szabadság tér környéki utcák, mint például az Aulich utca lettek.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Szintén a master plan kialakítása során dőlt el, hogy a terület külső részén, a Dombóvári és Budafoki út mellett sorakoznak majd az irodaházak, mintegy zajfogóként is, míg a belsőbb részek felé lesznek a lakóépületek. Bár a városrésznek egységes arculata lesz, igyekeznek a változatosságot azzal biztosítani, hogy a különböző épületeket más-más építésziroda tervezi meg, például a jelenleg készülő BudaPart Gate-et a Studio’100 Architects tervezi, míg a lakóházak közül nem egyet a Vikár és Lukács Építész Stúdió jegyez.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

A lakóházak kapcsán – bár sok helyütt még csak a beton szerkezetek állnak – már látszik a kialakítások során, hogyan játszanak a szintek eltolásával és a belső udvarok megnyitásával, hogy a legtöbb lakásnak biztosítsák az optimális benapozást és panorámát. Persze valószínűleg így is lesznek olyan ingatlanok, ahonnan nem a dunai panoráma, legfejebb a szemben lévő épület homlokzata és az ottani lakó nappalija tárul fel, de ez egy nagyvárosban mindennapos eset.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Viszont nagy erény, hogy utcaszintű lakások nem lesznek, a lakó- és az irodaépületek alsó szintjein kereskedelmi, vendéglátó és parkoló funkciókat helyeznek el. Ez utóbbi elérése nem kevés vitába került, mert Budapesten nem túl gyakori megoldás, ám szem előtt tartva a közlekedés jövőbeni átalakulását (egyre kevesebb saját autó, önvezető járművek stb.), elképzelhető, hogy lesz idő, mikor nem lesz szükség ennyi parkolóhelyre, és míg a mélygarázsoknak bajos lenne bármi más funkciót találni, a földszinti és első emeleti helyiségeknél ez az átalakítást jóval könnyebben megoldható. Ezzel együtt az utcai parkolás sem lesz a városrészben, csupán a mozgáskorlátozottak és a hop on-hop off taxik számára engedélyezik majd ideiglenesen.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Az építkezés léptékét tényleg akkor kezdjük átérezni, amikor felmászunk az egyik készülő lakóház hetedik emeletére, és onnan tekintünk le az egész területre. Ahol most munkagépek és hangyányi pontoknak tűnő emberek sürögnek a földkupacok és konténerek között, nemsokára 3000 lakás, 250.000 négyzetméternyi iroda terül majd el, közel 30 000 városlakóval. Amint ez végigpörgettük magunkban, automatikusan merült fel a kérdés, hogy vajon hogyan alakítja majd át az új negyed a környék infrastruktúráját.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Az új Duna-híd (Galvani híd) megépülése hozzájárul majd ugyan a környék autós forgalmának az átalakulásához, ám mivel azt csak 2030 környékére tervezi a főváros, kérdés, hogy a köztes években milyen hatással lesz Dél-Budára az itt megjelenő, már említett közel 30 000 új városlakó, akik közül közel 6000 fő itt is fog lakni, és 25 000 ingázó dolgozóval is számolnak, akik közül ha nem is mindenki választja az autót, így is elég drasztikus szám.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

A terület tömegközlekedésének megoldásának legfontosabb eleme a Budai Fonódó II. villamosvonal lesz, amely a Gellért tér felől felső rakparton keresztül, majd a Dombóvári úton haladna egészen a Budafoki útig. Amíg pedig ez megépül, a környéket érintő buszjáratokkal kapcsolják be a BudaPart területét a város vérkeringésébe. Akik talán a legszerencsésebbek lesznek, azok azok, akik a kerékpározás megrögzött rajongói, hiszen az ő szempontjukból már most kitűnő infrastruktúrával rendelkezik a terület, a Kálvin tér alig 15 percnyire található, és biztos, hogy a tervezett három MOL Bubi állomás kiépülése sem ütközik majd semmilyen nehézségbe.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

A tervekben pedig mindezek mellett szerepelnek óvodák, bölcsődék, orvosi rendelő, posta, kávézók, éttermek és kereskedelmi egységek (pláza nem épül, hanem árkádos vásárló sétány lesz), sportpályák, futókörök, játszóterek, szánkódomb, kutyafuttató, közösségi kertek is, amik reméljük mind-mind megvalósulnak a következő tíz évben, amíg elkészül a teljes BudaPart. A tervek és ígéretek szerint a cél ugyanis az, hogy nem csak a befektetők oldaláról legyen az építkezés mérlege pozitív, hanem aki ide költözik, az valóban egy élhető, jól átgondolt, számos funkcióval rendelkző, és közösségeket is építők környezetben lakasson.

BudaPart - Kopaszi gát
  • 1117 Budapest, Kopaszi gát