Budapest

Évtizedes elhanyagoltság után elindult a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítása

Fotó : Bódis Krisztián / We Love Budapest

Most már tényleg elindult a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítása: az épület felállványozva, és megvan a kétmilliárd forintos beruházás kivitelezője is, a Laki Épületszobrász Zrt. A tervek szerint a felújítás egyik üteme decemberben lesz kész, a befejező fázis pedig 2018 októberére várható. A megújult épületben az Együttélés Háza kap majd helyet.

Az Otto Wagner, bécsi szecessziós építész által tervezett különleges, mór hatású épület történetéről januárban már írtunk részletesebben, amikor az első hírek felröppentek, hogy idén tényleg megindul az épület helyreállítása, így most inkább a felújítás körülményeit járjuk körbe.

Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga (átmenetileg zárva)
  • 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 11-13.
Fotó: We Love Budapest

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) által 2005-ben visszakapott épület felújítására és hasznosítására már nagyon hamar, 2007-ben elkészültek a tervek a Kőnig és Wagner Építészek Kft. irodájában, amit akkor az Építészfórum publikált is. Azóta eltelt ugyan egy évtized, de az állványok mögött megbújó, a felújításról tájékoztató plakáton is ennek az építészirodának a neve szerepel, így kicsit megnéztük a terveiket, hogy mit is várhatunk, ha az épületet átadják jövő október táján.

 

Fotó: Bódis Krisztián / We Love Budapest

A teljes egészében műemléki épület felújításának története még a rendszerváltás előtt indult, a nyolcvanas évek végén vette meg az épületet az Alba Regia Építőipari Vállalat, amely teljes mértékben mellőzve minden vallási funkciót, irodaházat és konferenciaközpontot akart kialakítani. A vállalat csődbemenetele miatt a felújítások soha nem fejeződtek be, hiába járt már elég előrehaladott állapotban. A homlokzat és az épület szerkezetének helyreállítása készen volt, és a belső terek restaurációja is egész jól állt.

Fotó: Bódis Krisztián / We Love Budapest

 

Az 1991-ben leállt felújítások óta az épület állapota folyamatosan romlani kezdett, főként a befejezetlen részek használódtak el, illetve számos helyen beázás volt megfigyelhető még tavaly nyári ottjártunkkor is. A Kőnig és Wagner Építészek Kft. tervei szerint a  templomtér eredeti állapotban kerül helyreállításra, a félbehagyott restaurátori munkákat befejezik és a hiányzó elemeket pótolják.

Fotó: We Love Budapest

Egyedülálló módon a felújításokat kerekasztal-beszélgetések is megelőzték a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) szervezésében, ahol a kulturális élet számos szegmensének képviselője és a hallgatóság is kifejthette véleményét és reményeit az épület felújításával és jövőbeli funkcióival kapcsolatban. Felmerült, hogy létesülhetne itt múzeum (az eredeti, 2007-es tervekben is ez szerepel), de nemzeti kegyhelyet, imateret és kulturális, színházi  teret is szívesen láttak volna itt egyesek.

Fotó: Bódis Krisztián / We Love Budapest

A beszélgetésen egymásnak ellenmondó vélemények is voltak: volt, aki meghagyná a zsinagóga fő vallási funkcióját, de a többség inkább egy kevert funkciójú üzemeltetést látna szívesen, ahol a vallási használatot kiegészíti egy mindenki számára nyitott közösségi és örökségápolási, múzeumi használat is. Egyes kritikus hangok sérelmezik azt is, hogy a vita már csak akkor indult el, amikor megvolt a felújítás és az átépítés kész koncepciója.

 

Az összesen 5700 négyzetméteres, hatszintes épületben a jelentős és látványos munkák a belső térben zajlanak majd, a Magyar Építők értesülései szerint teljesen el kell bontani az épületgépészeti és elektromos rendszereket, emellett a tető, a nem szükséges mennyezetek, burkolatok, liftek, nyílászárók és válaszfalak is bontásra kerülnek.