Év elején hosszan szemléztük, milyen fejlesztésekkel leszünk gazdagabbak idén, persze akkor még nem sejtettük, hogy március közepétől komoly újratervezések és korlátozások jellemzik majd az életünket. Ezek a korlátozások lassították az építőipart is, úgyhogy idén kevesebb gigaprojekt készült el, de közel 200 000 négyzetméternyi irodát – például: Agora HUB, BudaPart Gate, Váci Greens – még így is kapott a város. Az más kérdés, hogy valóban szükségünk van-e – főleg egy ilyen év után – ennyi irodaházra, az elemzések szerint ez a szám jövőre tovább növekszik. A Budapest Déli Városkapu és a Városliget esetében már a járvány előtt komoly áttervezéssel indultak neki az évnek, hiszen utóbbinál több épület sorsa megkérdőjeleződött, ellenben a Várnegyed – még ha lassan is, de – épül. Noha 2020 inkább terveket és szerkezetkész épületeket – sajnos olykor fontos épületek bontását – adott Budapestnek, és rengeteg műemléki rekonstrukciót, szerintünk sosem volt még ennyi emberközeli és zöldfejlesztés, mint amennyire idén példákat láttunk. Városlakóként bizonyos momentumokért lehet, hogy jobban lelkesedtünk idén, mint másokért, de ezek hosszú távon bizony meghatározzák Budapest arculatát.
Minden, ami zöld
A városi zöldterületek és a szabadtéri sportpályák
fejlesztése és átadása vagy épp a környezetvédelem egyértelműen felkerült
Budapest legjobb húzásai közé idén. Ebben persze az is közrejátszott, hogy idén felértékelődött a városi zöldterületek szerepe, minden szabad percünket parkokban és köztereken töltöttük, hiszen a zárt térben
való lét egy idő után már sokként hatott ránk, ősz óta pedig már csak
a szabadban van lehetőségünk szociális életet élni. Az elmúlt időszakban változott a zöldterülethez való hozzáállásunk, ahogy a parkhasználati szokásaink is, és az év elejéhez képest sokkal jobb állapotban is vannak ezek a területek.
Budapest vezetése
a közös gondolkodásban hisz, ezt példázzák azok a participációs folyamatok, melyekben
a városlakók és a civil egyesületek véleményét kérik, és be is építik a fejlesztésekbe, hiszen
nem maguknak, hanem nekünk, budapestieknek építenek. Ehhez kapcsolódik, hogy idén
6 budapesti park megújitásáról is elmondhattuk a véleményünket, sőt, a napokban
látott napvilágot a Népliget megújításáról szóló kérdőív is.
Nyáron átadták azt a sport- és szabadidőparkot a Tabánban, amit kezdetben a fakivágások terve miatt heves tiltakozás kísért, végül a civilek és a projektfelelősök közösen újratervezték az egészet, így mindenki örömére nemcsak kondipark, sportpálya és játszótér létesült, hanem egy köztes zöldterület is, és még a fák is megmaradtak. Nem mellesleg a területen még egy közösségi komposztálót is létrehoztak, ami a zöld gondolkodás jó példája.
A város egyik kedvenc kirándulóhelyén, a Normafán is jelentős változások
történtek idén, épül a Normafa
kapuja (beton)komplexum, és bár a tavaszi karanténidőszakban sokkoltuk a természetet,
mégis sokat segített, hogy az egykori Hotel Olimpia helyén elkészült a közösségi
tervezéssel kialakított Eötvös Loránd park és játszótér és bejelentették a libegő négyszékessé alakítását is.
Noha a Millenáris Széllkapu már tavasszal készen volt, a város egyik legvitatottabb közparkprojektjének megnyitására augusztus végéig várnunk kellett, és valljuk be, remek zöld oázisként funkcionál.
Fontos fejezethez
érkezett idén a Gellért-hegy is, már nemcsak a közpark és a Citadella
megújításáról, de a turistabuszok okozta környezet- és zajterhelés csökkentése
céljából a sikló megépüléséről is döntés született. A parkterület tervezését egyébként
a városlakók is véleményezhették – lesz mit várnunk a következő években.
Idén több kis és közepes, az emberbarát város szempontjából viszont létfontosságú közparkot felújítottak, mint a DJ-pulttal is kiegészült Egyetemisták parkja a Petőfi híd lábánál, a Bocskai úti Függetlenségi park, Csepelen egy űrhajósjátszótér épült a gyerekeknek, de idén a Sziget nélkül maradt Hajógyári-sziget felújított sportparkját is kipróbálhattuk. Ősszel pedig bejelentették 235 éves közparkunk, a Városmajor megújítását és bővülését is. Habár nem parkfejlesztés, de idetartozik a budapesti fa- és parkkataszter-applikáció létrejötte, ami segíti az eligazodást, az ismeretterjesztést és a tudatos parkhasználatot a FŐKERT fenntartásában lévő zöldterületeken, de a lakosok az észlelt problémákat is bejelenthetik a BP Fatáron keresztül.
Minden, ami gigaberuházás
Nem biztos, hogy a gigaberuházás hallatán rögtön pozitív dolgokra gondolunk, hiszen a hasonló típusú ingatlanfejlesztéseknél az élhető város fogalma sokszor ismeretlen, ugyanakkor ezeknek is vannak olyan részletei, amik jó irányba terelik a várost. Az viszont biztos, hogy ezek azok a fejlesztések, amik akár évtizedekre is megváltoztatják, alakítják a városképet, tehát akarva-akaratlanul is hozzá kell szoknunk az új szövethez.
Budapesten jelenleg 5 hatalmas beruházás építése zajlik: Várnegyed, Városliget, Corvin-negyed, Budapest Déli Városkapu és BudaPart. Noha ezek egy-egy elemének megvalósulását lassította a járványhelyzet – a Városliget esetében a budapestiek mondtak nemet néhány épületre –, még így is bővelkedtünk az átadásokban.
Várnegyed
A Városligetnél talán csak a Várnegyed felújítása, átalakítása és visszaépítése borzolja jobban a kedélyeket, azt viszont nem tagadjuk, hogy ennek a megosztó projektnek is vannak pozitívumai. Hogy a Csikós udvarban, a Hauszmann Alajos tervei alapján idén elkészült Főőrség és a Királyi Lovarda újjáépített épülete minek számít, mindenki döntse el maga!
A két épület visszaépítése viszont azért ennyire kiemelt, mert az országban eddig nem láttunk példát hasonló rekonstrukcióra. A Hauszmann-tervből – a budai vár és környezetének 1944 előtti állapotának visszaállításából 2020-ban még a két épületet összekötő Stöckl-lépcső is elkészült.
A projekt többi eleme, vagyis a Vöröskereszt székházának, a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülettömbjének, valamint a József főhercegi palota és palotakert építésének előkészületei és tervezési munkálatai is folytatódtak. A kisebb rekonstrukciók közül a budai vár ikonikus kútja, a magyar Trevi kútként is emlegetett Mátyás-kút már kész, de a palotában álló Szent István-terem kialakítása is közelít a végéhez.
Városliget
A Liget Budapest Projekt jelentősen átalakult idén, és nemcsak azért, mert a Nemzeti Galéria, az Innovációs Múzeum és a Városligeti Színház sem épül meg, hanem mert a látványon túl sok hasznos elemmel bővült a Városliget. Átadták a magyar tájépítészet meghatározó alakjáról elnevezett Mőcsényi Mihály Botanikus Kertet, ahová 335 különböző fajtájú növényt ültettek, a kert mellett egy újabb kutyás élménypark is nyílt, valamint átadták a 2 kilométeres, kivilágított Városligeti Futókört, és a főváros legnagyobb és legsokoldalúbb szabadtéri sportcentruma, a Városligeti Sportcentrum is megnyitotta kapuit.
Sokáig csak a kivitelezőcégek nevével mintázott kordonokat láthattuk az 56-osok tere körül, ám december elején ezek eltűntek, és bejárható lett a korábbi betonplacc helyén létrejött sétány, a Városligeti Promenád, alatta a 800 férőhelyes Múzeum Mélygarázs van, falain 12 magyar képzőművészt idéznek meg. A mélygarázsok fölött elhelyezett növények fenntartása általában elég költséges, másrészt a faültetés sem opcionális, mint egy természetes közegben, hiszen egy fa nem ér véget a földfelszínen. De ez a megoldás még mindig jobb, mint a káosz uralta beton.
És ha már 56-osok tere: a Napur Architect által tervezett Néprajzi Múzeum is elérte idén a legmagasabb pontját, és szerkezetkész állapotban várja az év végét. Sőt, az OMRRK felé menet – ahol a restaurátorok dolgoznak és a műtárgyakat raktározzák – még azt is láttuk, hogy a tetején mintha már hatalmas földeszsákok sorakoznának. A Sou Fujimoto tervezte Magyar Zene Háza szerkezetkész, már látható az ikonikus tetőzete, és üvegfalai is állnak.
Corvin-negyed
A több mint 10 éve, 2009-ben elindult projekt, amely teljesen átformálta és újrapozicionálta a VIII. kerületi negyedet, a mai napig fut. A fejlesztő a járványhelyzet alatt jelentette be, hogy a negyed legújabb és egyben utolsó irodaháza, a Corvin Innovation Campus már az új korszak igényeire is válaszolva épül, vagyis az összes közös területe érintésmentes lesz. Idénre vártuk a Cordia két lakóparkja, a Grand Corvin és a Centropolitan befejezését, azonban ezek már 2021-re csúsznak.
Budapest Déli Városkapu
A VITUKI-torony felrobbantásával megkezdődött a Dél-Pest és Észak-Csepel területére tervezett, egyetemi hallgatóknak szánt diákváros és a nemzetközi sportesemények helyszínéül szolgáló atlétikai stadion (Napur Architect) területének rendezése. Tavasszal építészek és civilek aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy a dél-pesti folyóparton stadion helyett parkot alakítsanak ki, a kezdeményezés azonban nem ért célba.
BudaPart
Ez az a projekt, ami sokunkban ambivalens érzéseket kelt, mert a természetközeli városnegyed koncepciója (ahol minden szolgáltatás elérhető távolságban van) nagyon pozitív, de a projekt végére elkészülő 23 épülettel és a 120 méter magas MOL-székházzal – ami már olyan magasan áll, hogy a városnegyedben sétálva már egyre kevesebb helyről látjuk a Dunát –, a térkövekkel és a néhol falanszterhangulattal egyelőre kevésbé tudunk azonosulni.
A fejlesztés előrehaladása átvészelte a koronavírust is, elkészült a BudaPart GATE irodaház, míg a BudaPart CITY már szerkezetkész, de átadták idén az Otthonok B és D épületét, illetve engedélyt kapott egy vegyes funkciójú fejlesztés, a BudaPart Downtown Hotel.
Minden, ami a műemléki rekonstrukció
Műemlék-rekonstrukciókból vagy legalább a felújítást belengető hírekből idén sem volt hiány. Az elmúlt időszakban nemcsak a zöldterületeink fontossága, de épített örökségünk megőrzése is egyre hangsúlyosabbá válik – persze még itt is van hová fejlődnünk, hiszen sokszor becsúsznak értelmetlen bontások. Idén a kormány bejelentette, hogy helyreállítja három budapesti épület legendás kupoláját, emellett a Kúria és az Agrárminisztérium felújításáról is döntöttek, utóbbi épületéét érdekes elgondolás mentén.
A Kossuth téren felépült a sok vitát kiváltott Szabad György Irodaház, ami úgy műemléki rekonstrukció, hogy visszaépítették az MTESZ-székház helyén eredetileg állt historizáló épületet. Elkészült a Károlyi–Csekonics-palota különleges épületegyüttese, ami ma már nem a grófi arisztokrácia otthona, hanem a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának központja. Újra teljes a tükörszimmetria a Ferenciek terén, hiszen a nyáron befejeződött a déli Klotild-palota külső homlokzatának felújítása, így a Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte épületek ismét régi pompájukban őrzik az Erzsébet hidat.
Évtizedes pusztulás után tényleg érdemi haladás indult el a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte Drechsler-palota – ismertebb nevén Balettintézet – felújításában, a műemlékvédelem alatt álló épület a Bánáti + Hartvig Építész Iroda tervei alapján újul meg, és végre már látványtervek is vannak. A szecessziós jegyeket hordozó Postapalota felújítása is már majdnem kész, de pár hónapot még várnunk kell, hogy bejárhassuk a Sándy Gyula tervezte épület tereit.
A Belgrád rakpart 24. alatt álló egykori Kisgazdapárt-székházból szálloda lett: a szecessziós és historizáló jegyeket őrző homlokzat mögött a Continental Grouphoz tartozó Hotel Vision Budapest 82 szobával és 10 apartmannal nyílt meg. Szintén hotellé alakították az Első Magyar Kártyagyár Részvénytársulat Csengery utcai székházát, illetve a Rákóczi úti nyomdapalota, az Athenaeum székházát is, ami a megújulás során az eltűnt díszeit is visszakapta.
A műemléki helyreállítások során nem ritka, hogy a pusztulófélben lévő bérpaloták funkciót váltanak és hotellé alakítják őket, ez jelenleg több budapesti épülettel történik, az Andrássy úton is zajlanak a Haggenmacher és a Saxlehner-paloták felújítási, átalakítási munkálatai, hogy elegáns hotelként színesítsék a város életét.
Több ütemben zajlott és hosszú hányattatás után befejeződött az Otto Wagner által tervezett, a II. világháború óta romos állapotú, mór stílusjegyeket is magán hordozó Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga helyreállítása is.
Mivel 2020 szeptemberében Budapesten tartották volna a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, ennek keretében számos templom megújult. Restaurálták az Egyetem téri Kisboldogasszony-templomot, megújult Újbuda ikonikus Szent Imre-temploma a Feneketlen-tóval szemben, ahogy a Szent Erzsébet Gyógyító Nővérek budai épületegyüttesének szakrális központja, a Fő utcai Szent Ferenc sebei-templom is. A 14 építészeti kor emlékét őrző Főplébánia-templom felújított tornyaiban kilátót alakítottak ki. Restaurálják a modern magyar építészet egyik kiemelkedő alkotását, a Rimanóczy Gyula tervezte Pasaréti Páduai Szent Antal ferences templomot, a Sagra Architects tervein pedig egy új közösségi ház is látszik.
Az Eiffel Műhelyház már egy másfajta felújítás, sokkal inkább rehabilitácó, ami a Kőbányai úti MÁV Északi Járműjavítójával történik. Az egykori Északi Főműhely területén álló Eiffel-csarnokot megkapta az Operaház, és a Közlekedési Múzeum is ideköltözik majd a szomszédba. A Műhelyház elkészült, és a szerencsésebbek, akik még a rendezvénytilalom előtt eljutottak az épületbe, azt is átélhették, milyen kísérleti és kortárs előadások kapnak helyet ebben az ipari környezetben.
Megkezdődött az ország legforgalmasabb pályaudvara – évi 18 millió utassal és napi 480 áthaladó vonattal –, a Nyugati pályaudvar régóta esedékes felújítása is, melynek keretében az ikonikus tetőszerkezet és a homlokzat is megújul.
A több mint 120 éve kialakított, a főváros élelemellátását biztosító vásárcsarnokrendszer terézvárosi pillére, a Hunyadi téri vásárcsarnok az utóbbi évekre egészen kritikus állapotba került, idén az eredeti tervek alapján renoválták a homlokzatot, úgyhogy a potyogó homlokzatot felváltották a régi fényükben pompázó csapzott ökör- és sertésfejstukkók.
Az 1885 óta dísztemetőként nyilvántartott Fiumei Úti Sírkertben nyugszik a hazai történelem nem egy kiemelkedő alakja: művészek, államférfiak, katonák, nagyiparosok, feltalálók, jelentős polgárcsaládok, ám az elmúlt években erősen romlott a sírkert állapota – miközben különböző tematikus séták kedvelt helyszíne. Idén készült el a Gerle Lajos tervezte impozáns árkádsor és a mozaikok felújítása, ahol Görgei Artúr is nyugszik.
Elindult a mintegy 130 éves Kelenföldi vasútállomás épületének megmentése, a Közlekedési Múzeum koncepciója szerint vasúti terepasztalokat és modelleket bemutató, családbarát kiállítóhely és új közösségi tér válhat az elhagyott épületből. Év végére a pusztuló Lipótmező fejlesztéséről is felröppentek a hírek: elit bentlakásos iskolát hoz létre a kormány.
Irodaházak és lakóparkok
Koronavírus ide vagy oda, Budapesten idén is szép számmal adtak át irodaházakat, elég csak az Árpád híd lábánál felépült Agora Budapest első két projektjére – Agora Tower és Agora Hub – gondolnunk, vagy akár a Váci úti irodafolyósón elkészült Váci Greens utolsó épületére, illetve a Nordic Light irodakomplexum utolsó elemére. A Váci út népszerűsége töretlen, hiszen az idén átadott irodaházakon kívül még mindig látunk itt szerkezetkész és tervezési fázisban lévő projekteket. Viszont ha egyszer megtelik, akkor sincs baj, mert a dél-pesti régiót már kinézték maguknak a fejlesztők, itt jelenleg a botanikus kerttel és multifunkciós sportpályákkal ékesített Liberty irodaházat tervezik felhúzni. A belvárosi Szervita tér arculatát örökre átalakító Szervita Square Building épületén már tényleg az utolsó simításokat végzik, de átadása átcsúszik 2021 elejére.
Tavasszal bejelentették az 5 százalékos rozsdaövezeti lakásáfát, ezzel az a cél, hogy a fiatalok és a szerényebb, vagyis az átlagfizetésű emberek is esélyt kapjanak az új építésű lakások megvásárlására, várható, hogy a járványhelyzet és a fogalmak tisztázása után beindul majd az újabb lakóparképítési dömping, az azonban kérdéses, hogy színvonalban milyenek lesznek. Erre jó példa az újpesti Metrodom Panorama lakópark, ami azért is különleges, mert az erkélyeken fákat, az erkélyek vonalában pedig kisebb növényeket ültettek el. Ha mázlink van, és a lakók is tudatosan gondozzák az épületet, akkor ideális esetben egy függőleges erdő lehet belőle, akár a milánói Bosco Verticale.
A rózsadombi egykori SZOT-üdülő elbontott-újraépített épületében ma már kész a luxuslakásokat kínáló Elysium. Óbudán folytatódott az elbontott Szeszgyár helyén épülő, Waterfront City névre keresztelt városrész építése, vegyesen lakó- és irodaépületekkel. A helyi védelem alatt álló egykori gyár főépületét és kéményét megtartották és integrálják az új közegbe. A Foka-öbölnél, a Duna Aréna mellett pedig már egyre látványosabb a Danubio lakópark építése, míg a Szervita téri egykori Távbeszélő Központból kialakított, luxuslakásokat kínáló Emerald Residence apartmanház és butikhotel is már nagyjából kész.
Minden, ami közlekedés
2020-ban előtérbe került az autómentes és gyalogosbarát város fogalma, így nem meglepő, hogy nagy hangsúlyt kapott az alternatív közlekedési módok fejlesztése és az infrastruktúra kialakítása. Az autóforgalom csökkentésének első lépése a tömegközlekedés és az elővárosi vasútvonalak fejlesztése, valamint a biztonságos kerékpársávok kialakítása.
A pesti fonódóvillamos-hálózat első eleme, a Haller-delta-projekt az idei év egyik legjelentősebb, a villamosközlekedést érintő fejlesztése. Bejelentették a HÉV megújítását: nemcsak a kocsikat cserélik le, de a vonalat is áttervezik. Idén már azok is felpattantak a kerékpárra, akik eddig inkább tömegközlekedtek, hiszen a járvány hatására egyre több biciklisávot létesítettek a városban, ezek közül a nagykörúti kerékpársáv fejlesztése az egyik legfontosabb, hiszen ezzel az egybefüggő nagykörúti sávok elérik a Petőfi hidat.
Elkészült a 3-as metró felújított déli szakasza, vagyis akár már Kőbánya-Kispesten is felszállhatunk a metróra és utazhatunk vele egészen a Nagyvárad térig. Utazásunk onnan a metrópótló tortúrájával folytatódik, mivel novemberben elkezdődött a kék metró Nagyvárad tér és Lehel tér közötti szakaszának felújítása. Ez az utolsó nagyobb etap, de a Deák tér és a Kálvin tér felújítása még hátravan.
Épül a Déli Körvasút, ami Kelenföldet és Ferencvárost köti össze. A beruházás során nemcsak pályabővítés várható, de három új megállóhelyet is nyitnak, a vasút környezetének rendezéséről, tájépítészeti kialakításáról a lakosság bevonásával döntenek.
Felújítják és kibővítik a Déli összekötő vasúti hidat. Az elavult, 1953-as szerkezet cseréje mellett a felújítás célja a vasútforgalmi kapacitás növelése a ferencvárosi megállóban, így a mostani két egyvágányos híd helyett három új egyvágányos szerkezetű hidat építenek.
Csepel Budával és a szomszédos kerületekkel való közvetlen összeköttetését szolgálja az új Duna (Galvani)-híd építése is, melynek tervei elkészültek, az úthálózat egyes szakaszairól pedig társadalmi egyeztetést indított a
Budapest Fejlesztési Központ.
Ami pedig a légi közlekedést illeti: nyárra teljesen elkészült a Liszt Ferenc Repülőtér 1-es utasmólója, ahol a diszkont-légitársaságok utasai kényelmesen várakozhatnak, amíg beszállhatnak repülőgépükbe. Sőt, a reptérre vezető, ramaty állapotú gyorsforgalmi út megújítására is kiírták idén a közbeszerzést.
Eltűnt épületek
Annak ellenére, hogy a köztudatban egyre fontosabbá válik építészeti örökségünk védelme, vannak olyan korszakok, melyek építészetét egyáltalán nem vagy csak minimálisan értjük, ezért nem biztos, hogy bánjuk, ha egy-egy ilyen „csúnya”, vagyis szocialista modern épülettel kevesebb marad a városban. Nagy port kavart idén a Virág Csaba által tervezett Teherelosztó bontása, amely ellen nemcsak a szakma, de a nyilvánosság is tiltakozott. Hasonló sorsra jutott a Pázmándi Margit tervezte Balassi Intézet és Ferencz István Újpesti Művelődési Háza is, de említhetjük a VITUKI-toronyház felrobbantását és a Dürer Kert területén lévő épületek bontását is, ahol – mily meglepő – lakások és irodaházak épülnek. De a 180 éves, egykor műemléki védettséget élvező – ezt pár éve levették róla – klasszicista Radetzky-laktanya bontása is megkezdődött, helyén irodaház és szálloda lesz.
Minden más, ami a járvány közepén is pozitívan hatott ránk
Már ennek a szemináriumi dolgozat hosszúságával vetekedő anyagnak az elején is leírtuk, hogy idén a legnagyobb változás az, hogy a város tényleg elindult az élhetőbb, zöldebb város útján. Ennek fogalma ma már a közbeszéd része, és a látványosabb fejlesztések – például közparkok, sportparkok – mellett olyan apró részletekben nyilvánul meg, mint a méhecske- és rovarhotelek telepítése, hogy a város karácsonyi díszei 2020-ban újrahasznosított műanyagból készültek, vagy hogy a sózást környezetbarát anyagokkal helyettesítjük.
Az biztos, hogy idén a budapestiek egyik legkedveltebb helye a pesti alsó rakpart volt, ami a májusi hétvégéktől egészen október 25-ig a gyalogos- és kerékpárforgalomé volt. És nem azért, mert rendezvényeket tartottak volna rajta, hanem csak azért, hogy használjuk és végre a városban is közel lehessünk a Dunához. Kísérleti jelleggel az Andrássy út szervizútjait is lezárták a forgalom elől pár hétre, és a felszabadult területet közösségi térré alakították – a város ezt is szerette.
Hamarosan, 2021 elején pedig érkezünk újabb nagy cikkünkkel, ahol a várható fejlesztéseket és átalakulásokat vesszük számba, mert azokból is rengeteg van.
