látnivalók és kultúra

szerkesztés

Ahol a jelmezek és a díszletek születnek – Az Operaház összművészeti játszótere, az Eiffel Műhelyház

Szerzők

  • Fürdős Zsanett

2020. 12. 01. 11:13

Ha 2020 egy normális év lenne, akkor nemcsak egy bejáráson nyílt volna lehetőségünk megnézni az Eiffel Műhelyház tereit, hanem belekóstolhattunk volna abba is, milyen az, amikor a kortárs balett és opera és persze a közönség tölti fel a tereit. Öröm azért így is akad, hiszen beleshettünk a színfalak mögé: megnéztük, hogyan készülnek a jelmezek, a kellékek és a díszletek, hogy a hatalmas acélszerkezet, ami egykor vonatokat rejtett, hogyan vált a kortárs darabok otthonává.

A Kőbányai úton sokáig az enyészetnek átadva állt a MÁV Északi Járműjavítója, ami nemcsak vonatokat, de pazar térélményt és egy 22 ezer négyzetméteres fémszerkezetet is rejtett. Mégis, a villamos ablakából nézelődve mindig is valami szomorúságot, kis magyar valóságot tükrözött ott a főváros egyik peremén, Kőbányán. 

Az Eiffel Műhelyház legfontosabb közönségforgalmi tere a 327-es Mozdonycsarnok

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Pár éve azonban ez megváltozott: az egykori Északi Főműhely területén álló Eiffel-csarnokot megkapta az Opera, és a Közlekedési Múzeum is ideköltözik majd a szomszédba, szóval minden adott, hogy ez a barnamezős terület, ez az átmeneti zóna Budapest új kulturális központjává váljon.

Különös hangulat fog el, ahogy belépünk az Eiffel Műhelyház épületébe, hiszen nem csillár vagy pompa, hanem egy gőzmozdony fogad minket. Nem, ez nem egy előadás díszlete, hanem egy igazi mozdony, ámulatunkat pedig a mögötte álló étkezőkocsi csak fokozza, amely a legenda szerint akár az Orient Expressz egyik vagonja is lehetett. 

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

A vonat jelenléte persze nem véletlen: utal az épület egykori funkciójára. Izgalmas arra gondolni, hogy ez a hely valamikor Európa egyik legkomolyabb vasúti műhelye, gőz-, dízel- és villanymozdonyok, illetve személykocsik otthona volt. A vonatok helyét most díszletek, jelmezek, opera- és balettelőadások vették át, és ha bárki kételkedik abban, hogy mindez hogyan működik egy ipari műemlékben, akkor üzenjük: ez remekül van így.

Az 1300 m²-es Oláh Gusztáv festőterem, a Szcenika, ahol a díszletek készülnek

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

A Szcenikán csaknem 50 fő dolgozik

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Látogatóknak a mozdony mindenképpen húzóerő, ahogy maga az épület is: 214 méter hosszú, 96 méter széles, szegecselt acélszerkezet van a klinkertégla mögött. Ezt a bazilikális elrendezésű, öthajós gőzmozdonyszerelő csarnokot Feketeházy János hídépítő mérnök tervezte, aki többek között a Szabadság hidat és Budapest első összekötő vasúti hídját is. 

Ezt a vasúti szentélyt kellett az Operaház és az Erkel Színház Műhelyházává és próbacentrumává alakítania Marosi Miklós (Középülettervező Zrt.) építésznek. Az épület elsődleges feladata, hogy egy helyre koncentrálja a műhelyeket, amik eddig az Operaházzal átellenben vagy magában a házban, illetve az Erkel Színház mellett kaptak helyet – nem feltétlenül ideális térrel, elrendezéssel és körülményekkel.

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Egészen pontosan 9 műhely került ide, és mi mindenhová belestünk: megnéztük, hogyan készülnek a csodás jelmezek, melyekből egy évadban akár 3500 (!) is készül. Láttuk azt is, hogyan dolgoznak a Szcenikán, ahol épp a Párizs lángjai című balettprodukció díszletének oldaltakaróit, illetve az Erkel Színház és az Eiffel Műhelyház előtti karácsonyfák díszeit festették. 

Egészen varázslatos, ahogy a hatalmas csarnokteret megtölti a festék és a terpentin illata, miközben életre kelnek a díszletek. Ennél csak az izgalmasabb, ahogy Földvári László jelmezfestőt néztük, amint épp egy autentikus kódexlapot fest, miközben kultúrtörténeti titkokról mesél.

Persze az óriásraktárban átmenetileg állomásozó tengernyi jelmezállomány vagy a lakatosműhely és a kellékraktár szintén érdekes világ, hiszen egyszerű halandóként ritkán van esélyünk megnézni mindazt, ami a színpadon bemutatott előadást azzá teszi, ami. 

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

A Szcenikán csaknem 50 fő dolgozik

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Kelléktár

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Ha már színpad: az Opera egykori intendánsáról elnevezett Bánffy Miklós terem színpadának mérete pontosan megegyezik az Operaház színpadáéval. Ez azért is jó, mert amellett, hogy az előadások díszletei között tarthatók meg a próbák, az akár 600 főt is befogadni képes terem az Operaház kamaraszínpadaként is működik.

A Szcenika hatalmas csarnoka

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Az Eiffel Műhelyház terei minden ízükben az ipari jelleget és a kortárs építészetet tükrözik, az itt bemutatott darabok pedig harmonizálnak a helyszínnel. Míg az Andrássy úti épület repertoárjában a klasszikus és a reprezentatív darabok, addig a Műhelyház a kortárs, a kísérletező, olykor a határokat feszegető művek játszótere.

Az Eiffel Műhelyház az egykori Északi Főműhely helyén

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Ezt az összművészeti kortárs teret a járványhelyzet után nem csak azok láthatják majd, akik előadásra váltanak jegyet, hiszen a terület rehabilitációja során cél volt, hogy az épület egyfajta látogatóközponti funkciót is kapjon. Ennek köszönhetően csoportos vezetéseken ismerkedhet meg minden érdeklődő a Járműjavító történetével, megtapasztalhatja a tér adottságait, de akár a jelmez- vagy a díszlettervezők munkájába és a próbafolyamatokba is beleshet. Noha a jelenlegi helyzet a háttérmunkálatoké, mi nagyon várjuk, hogy az Eiffel Műhelyház tereiben a közönség előtt is életre keljenek a díszletek, és a színpadot újra megtöltsék a pezsgő történetek.

Hasonló tartalmak

Admin mode