Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Ez is érdekelheti

Gasztró Budapest

Ellopták Bernátot, a Rengeteg RomKafé főmackóját

Ismeretlenek elrabolták a több száz plüssmackójáról és kiváló forró csokijairól híres Rengeteg RomKafé főmedvéjét.

Budapest

Nőnapi adománygyűjtés Józsefvárosban – Higiéniai eszközökkel segíthetjük a rászorulókat

Adománygyűjtést szervez a Józsefvárosi Önkormányzat nőnap alkalmából, március 5-ig több helyszínen adhatunk le higiéniai cikkeket.

Budapest

Hőhullám a IV. kerületben – Miért mindig Újpesten dől meg a melegrekord?

Az elmúlt hetekben sorra dőltek meg a melegrekordok, sok közülük Újpesten. Ez a kerület lenne a város legmelegebb helye?

budapest

Kis budapesti kerülethatározó – XIV. kerület

Városliget, Műjégpálya, Széchenyi fürdő, pompázatos paloták, villanegyed, és ez mind Zuglóban, vagyis a XIV. kerületben található. Ez az a környék, ahol egy egész napot is képesek lennénk eltölteni, mert szinte minden sarkon van valami felfedeznivaló, legyen szó épületről, kedves kis utcáról vagy gasztrokalandról. Míg a középkorban mocsaras vidéket találtunk a pesti város határán, addig a századfordulón már az arisztokrácia kedvelt nyaraló- és fürdőövezete, a magas élet színtere lett. A főváros egyik legnépesebb kerülete tele van zöldövezettel, a Liget a mai napig a pesti nép egyik kedvelt helyszíne, ahogy az Istvánmező villái között is szívesen sétálgatunk hétvégente.

Földrajz és közlekedés

Nem véletlen, hogy a középkorban Zugló területe mocsaras volt, ugyanis felszínét a Pannon-tenger visszahúzódása után az ős-Duna kezdte kialakítani. Amikor a folyó medre kezdett nyugatra vándorolni, a Pesti-síkságon teraszokat és hordalékkúpokat hagyott maga után, így a mai XIV. kerület területén is. Átszeli a Rákos-patak, aminek a mentén már az ókorban is nádas ingovány volt, körülötte kialakult pár tavacska, kisebb erdők, cserjések is, és a patak ekkoriban még többször el is árasztotta a környéket. A zöldövezeti jelleg azóta is megvan: 

Zuglót ma sokan Pest tüdejeként emlegetik, hiszen 240 hektár zöldfelülettel rendelkezik.

Zuglót ma sokan Pest tüdejeként emlegetik, hiszen 240 hektár zöldfelülettel rendelkezik.

A főváros 3. legnépesebb kerülete – Pesten ez a legnépesebb – rendelkezik a legtöbb kerületszomszéddal: északon a IV., északnyugaton a XIII., északkeleten a XV., keleten a XVI., délkeleten a X., délen a VIII., délnyugaton pedig a VI. és a VII. kerület határolja. Közlekedés szempontjából is ideális kerület, olyan főbb útvonalak haladnak át rajta, mint a Dózsa György út, a Hungária körút, a Thököly út vagy a Stefánia út és a Csömöri út, de az M3-as bevezető szakasza is itt halad keresztül. Ahogy a belváros és a külkerületek, úgy az agglomeráció felől is könnyen megközelíthető. 

Két vasútállomása is van – Rákosrendező, Zugló vasútállomás –, könnyen beérhetünk a Nyugatiba, a földalattival hamar ott vagyunk a belső kerületekben, míg az 1-es villamossal Kelenföldre vagy Óbudára is egyszerűen eljuthatunk. A Bosnyák térről és az Örs vezér teréről több busz is indul, amikkel szintén eljuthatunk a város bármely pontjába, ilyen például az 5-ös, a 7-es, a 8E, a 110-es, a 112-es, a 130-as, a 144-es busz vagy a 72M, a 74-es, a 75-ös és a 80-as trolibusz.

Történet

Miután a Pannon-tenger eltűnt a környékről, a helyén erdős, mocsaras terület maradt, és ha a német eredetű szuglóból eredeztetjük a kerület elnevezését, akkor ez még passzol is, ugyanis mocsárlyuk-at jelent. A középkorban még lakatlan volt, helyén volt a történelmi Rákos mezeje – ez ma Alsórákos –, ahol az országgyűléseket is tartották, a Rákos-patak mellett rákászok, a Városliget területén pedig vadászok tanyáztak. Utóbbi annyira gazdag volt fákban, vadakban és ivóvízben, hogy gyakran állomásoztak itt a harcra készülő seregek, ahogy IV. Béla a tatárjárás idején. A török hódoltság idején őrállomás volt a mai Törökőr területén, innen jön az elnevezés, a lakosság pedig Strázsadombnak hívta.

Városliget helyén Mátyás uralkodása idején vadas- és agaraskert volt, majd, miután a 18. században megindult Pest fejlődése, nemcsak a Liget, de az egész vidék egyre kopárabb lett, ugyanis a városi építkezésekhez szükséges fákat itt vágták ki. A 19. században egyre jobban felfedezte magának a tehetős polgárság Zugló rejtelmeit, leginkább a Városerdőben időzött, aminek ekkoriban indult meg közparkká alakítása. A Liget és környéke a mulatozás és a rekreáció központja lett, egyre-másra épültek itt szanatóriumok és nyaralók – Istvánmező utcáin sétálva ezekben a mai napig gyönyörködhetünk. 

Zugló történetének kezdete hivatalosan egybeesik a Hermina-kápolna építésével, amit József nádor 1842-ben elhunyt lánya tiszteletére emeltek, ekkor kezdték a környéket Herminamezőnek nevezni, és itt vannak a kerület legrégebbi épületei is. A kerület fellendülése az 1880-as, 1890-es években indult, ekkor kezdett beépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, a Bosnyák tér környéke, és persze a millenniumi ünnepségekre befejeződött a Városliget rendezése, átadták a kisföldalattit, és még a századforduló előtt kialakult Zugló úthálózata. 

A kerület történetében az egyik legemlékezetesebb mozzanat az 1896-ban nyitott Ezredéves Országos Kiállítás volt, amikor léghajók, tornyos paloták, egy teljes falu és rengeteg érdekes program várta a Városligetbe látogatókat. A XIV. kerület hivatalosan 1935-ben jött létre, ekkor egyesítették a korábban a VI., a VII. és a X. kerülethez tartozó részeit. Ahogy egyre nagyobb hangsúlyt kapott az iparosodás, úgy jelentek meg a kerületben is a gyárak: az Erzsébet királyné útján működött az Alumíniumgyár üzeme, de a Zsolnay család porcelángyárának pesti részlege is Zuglóba költözött.

Látnivalók

Zugló az a hely, ahol tényleg minden van, és akár egy egész napot is el lehet itt tölteni, miközben felfedezzük a Városliget minden szegletét, bejárjuk az árnyas fasorokkal teli, családias utcákat, megnézzük a század eleji villákat és a különféle építészeti stílusokban tobzódó műemlék épületeket. De van itt paneles lakótelep, szocreál épületek, nagykövetségek, és persze ez az a kerület, ahol bőven találunk sportlétesítményeket is.

Ha látnivalókról beszélünk, evidens, hogy a Városliget és környéke a kerület fő attrakciója. A Hősök tere Budapest egyik szimbóluma, amit – ahogy nagyjából mindent a Liget körül és magát a Ligetet is – az 1896-os millenniumi ünnepségekre építettek, 14 történelmi személyiség szobra öleli körbe a teret, ami a magyarok történelmének állít emléket. A nemrég csodásan felújított Szépművészeti Múzeum ötvözi a neoklasszicista és a neoreneszánsz stílust, nemcsak gyűjteménye zseniális, hanem maga az épület is. Antikizáló belső terek, kerengők, boltívek és oszlopok vannak mindenütt, meg a középkori bazilika belső terét megidéző Román Csarnok, ahol még a freibergi székesegyház kapuzatának másolatát is láthatjuk. A Hősök tere másik látványossága a Műcsarnok, ami szintén a millenniumra készült el, és a német Kunsthalle alapján tervezte Schickedanz Albert a korszakban divatos historikus stílusban, egészen pontosan neoklasszicistában.

A Városligeti Műjégpályán 1870 januárja óta lehet korcsolyázni, a kupolás, neobarokk korcsolyacsarnok, amiben a mai napig gyönyörködünk, miközben átkelünk a Zielinski hídon, 1895-ben készült el. A Széchenyi Gyógyfürdő a kerület egyik legszebb épülete – bár a Zuglóra eső legszebb épületek száma meglehetősen sok –, a kupolás, árkádokkal és oszlopokkal díszített neobarokk fürdő Budapest legnagyobb fürdőkomplexuma. Az Alpár Ignác tervezte Vajdahunyad vára épületcsoportot sem hagyhatjuk ki a sorból, hiszen a – mikor máskor? – millenniumi ünnepségekre készült komplexumon rengeteg izgalmas részletet vehetünk észre, ráadásul az ezeréves magyar építészetet mutatja be. Az ország legrégebbi állatkertje is Zuglóban van, ráadásul a Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte, a kalotaszegi népi építészetet idéző épületek egy mesebeli kis falu hangulatát adják. 

Ha maradunk a Városligetben, akkor érdemes megnézni a rengeteg vitát generáló két kortárs épületet is, amik extravagáns formájukkal teljesen más hangulatot adnak a környezetnek. A fák között, oszlopokon éterien hullámzó Magyar Zene Háza az elmúlt pár év egyik legjobban várt épülete volt, ráadásul egy világhíres sztárépítész, Sou Fujimoto tervezte. Őszintén bevalljuk, építészetileg számunkra sokkal nagyobbat üt a valamikori Felvonulási téren álló új Néprajzi Múzeum, amit nemcsak a kiállítások miatt érdemes felírni a XIV. kerületi látnivalók listánkra, hanem az épület miatt is. A látványos, növényekkel és fákkal teleültetett két szárny szerintünk olyan, mint egy skatepark eleme, fel is sétálhatunk rá, ahonnan csodás panoráma nyílik a budai hegyekre, míg a homlokzatát a félmillió pixelből álló fém rácsháló teszi különlegessé.

A Városligeten túl is van élet: a Stefánia úton sétálva ott van a monumentális Puskás Aréna, mögötte magasodik égszínkék Zsolnay majolikás tetejével a Magyar Királyi Földtani Intézet, ami Lechner Ödön egyik legszebb épülete. A Stefánián továbbhaladva gyönyörködhetünk a historikus palotákban, amikben ma nagykövetségek működnek, de a Stefánia Palota neobarokk épülete és szabadon látogatható parkja előtt is érdemes elidőznünk, legközelebb egy újabb Lechner-alkotás előtt álljunk majd meg: a szecessziós Sipeki-villát maga az építész is a legszebb és legharmonikusabb alkotásának tartotta. 

Már nincs a legjobb állapotában, de még így is érdemes megnézni a Teleki Blanka Gimnázium szecessziós épületét, ahogy a Cházár András utcai ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola nyerstégla homlokzatú épületét, ahol az ornamentika is nyers téglából van kirakva, míg az ajtók mellett faragottfa díszeket látunk. Hasonlóan különleges az Amerikai úton az Országos Idegsebészeti Intézet épülete, ez nem véletlen, ugyanaz az építészzseni tervezte: Lajta Béla. És ha a Városliget nem lenne elég, itt található az ország első japánkertje, ami még a japán hercegi pár tetszését is elnyerte.

Gasztronómia

Talán mondani sem kell, hogy „Pest Budája” nincsen annyira sűrűn ellátva vendéglátóhelyekkel, mint a főváros belső kerületei, de természetesen Zuglóban sem lehet semmiféle hiányérzetünk, hiszen széles kínálat közül válogathatunk, ha minőségi gasztronómiára vágyunk. Mi mással is kezdhetnénk, mint a magyar vendéglátás történetének egyik ékkövével, az egykori Wampetics helyén 1910-ben alapult Gundellel, ami napjainkban – Wolf András corporate chef irányításával – modern köntösben csempészi vissza a századfordulós Budapest békebeli, arisztokratikus csillogását.

Srégen szemben, a Városligeti-tó szigetén bő 30 éve kezdte meg sikertörténetét Árpád László Robinson étterme, ami a klasszikus francia bisztrókonyha és a steakhouse-ok ötvözetének talán első hazai fecskéjeként elsődlegesen mindig a magyar vendégekhez szólt, a kínálat ráadásul vérbeli magyar fogásokat is tartalmaz. A Liget egyébként sem csak hétvégi turisztikai célpont, hanem egy kisebb gasztronómiai tűzijáték is: a Széchenyi fürdőhöz közeledve található Pavilon Kert csak úgy ontja magából a finomságokat, főleg, mióta májusban legendás rántott húsaival Bíró Lajos megnyitotta a Buja Disznó-k Ligetet.

Szintén a Ligetben találjuk az egész évben nyitva tartó, de a nyári időszakban különösen nagy népszerűségnek örvendő és minden korosztálynak szóló kultúrbisztrót, a Nyereg bárt és grilléttermetMásik nagy kedvencünk, a Pántlika szabadtéri bisztró, és a Vajdahunyad vára mögötti egykori trafóházba települt Zöld Küllő is a nyári lombok között bújik meg, ahol ősztől átlátszó iglukban múlathatjuk az időt.

Megkerülhetetlen zuglói gasztronómiai pont még Wang Mester Kínai Konyhája a Gizella utcában, a több évtizedes múltra visszatekintő Thököly Vendéglő helyén nyílt, magyar konyhát vivő és tavaly óta télikerttel is rendelkező Szaletly, a fantasztikus ebédmenükkel is csalogató A KERT Bisztró, a kávékülönlegességeket, reggeliket, pizzákat és remek túrós batyut kínáló Cafe Memories és az olasz tésztákat magyar lélekkel, hatalmas adagokban kínáló Peter's Pasta.

Aki vásárolgatni szeretne, az semmiképpen ne hagyja ki a gourmet-termékek mellett tematikus borkóstolókat is tartó Essence Delicates-ot, a szívvel-lélekkel üzemeltetett Csiribiri - Termelői Vegyesboltot, de a Zuglói Kenyérközösség előrendelésre épülő, piacozós rendszere is megér egy próbát. Ha sütiznénk vagy vendégségbe vinnénk néhány ízletes darabot, akkor az Ideál Desszertben a helyünk. Gogolák Csabáéknál francia monodesszertek közül választhatunk, nekünk a mézes passió, a Rákóczi túrós és a ház képviselője eddig mindig betalált. 

Szórakozás

Zugló Budapest egyik legszebb kerülete, és alapvetően csendes vidék – leszámítva pár részét –, ahol inkább sétál és pihen az ember, nem szórakozik, ha mégis szórakozik, akkor is inkább az úgynevezett kulturált szórakozás a jellemző itt.

Szórakozóhely vagy annak látszó hely például nincs a kerületben. Nemrég még volt, de a Városliget újragondolása Kőbányára űzte a Kertemet, az építőipar pedig Újbudára a Dürer Kertet, merthogy túl értékes területen terült el az underground szórakozóhely. A Pecsa is a Ligetben volt, de azt meg lebontották. A mozikkal és a színházakkal sem jobb a helyzet. Színház jelenleg nincs – bár a tervek szerint újra felépül(het) a Városligetben az egykori Városligeti Színház –, mozi is csak egy van, egy plázamozi a Sugárban. Jelen pillanatban a Fővárosi Nagycirkusz még a kerületben található, egészen addig, amíg fel nem épül a Nyugati pályaudvar melletti telekre tervezett cirkuszi negyed.

Na de akkor mi van Zuglóban? A Tatai úton találjuk a Magyar Vasúttörténeti Parkot, ahol a különböző korszakokból származó vonatok – köztük Horthy Miklós, Rákosi Mátyás és Kádár János szerelvényei – mellett időnként bulikat is tartanak, elsősorban elektronikus zenei eseményeket. A Stefánia úton van a Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központ, ahol kiállításokat, színházi és zenei eseményeket, hangversenyeket tartanak, de van itt könyvtár is. Szintén a Stefánia mentén találjuk a sportesemények és nagyobb volumenű koncertek megtartására alkalmas Papp László Budapest Sportarénát – mellette, az Ifjúság útján pedig a Magyar Olimpiai és Sportmúzeumot –, valamint a Puskás Arénát, mely körül egy, a szocialista időszakot megidéző szoborpark is van.

A Városliget és a mellette lévő Hősök tere rengeteg szórakozási lehetőséget kínál, még úgy is, hogy párat száműztek onnan. Ott áll egymással szemben a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok, a képzőművészet két bástyája. A már említett cirkuszt a Fővárosi Állat- és Növénykert öleli körbe. A Vajdahunyad vára nevű történelmi épületcsoport már csak úgy önmagában, körbesétálva is érdekes a különböző korszakokat idéző, szép épületek, valamint Anonymus meg Lugosi Béla szobra miatt, de ott találjuk a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot is.

Végül, de nem utolsósorban ne feledkezzünk meg a kerület két újdonságáról – mert nemcsak elvisznek innen, de hoznak is –, a gigantikus Néprajzi Múzeumról, illetve a különleges Magyar Zene Házáról, ami nemcsak kiállítótér, de koncerteket is tartanak itt. És ez még mindig nem minden: az Olof Palme sétányon van a Millennium Háza nevű közösségi tér és élményközpont, ha pedig a városra szeretnénk vetni egy pillantást, attól nem messze találjuk a Ballon-kilátót, ami végül is nem más, mint egy talajhoz rögzített óriási hőlégballon.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Budapest

Budapest és a bűvös 7-es szám

Rejtélyes oknál fogva a 7-es számot misztikus titokzatosság lengi körül. Ezért megnéztük, mi az, ami kötődik vagy kötődött ehhez a számhoz Budapesten.

Budapest

Teljesen átépíthetik a Clark Ádám teret

Bár úgy tűnt, a Lánchíd rekonstrukciójával sok változáson esett át maga a tér is, teljes felújításáról most írtak alá szándéknyilatkozatot

Neked ajánlott

A