Sorozatunkban bemutatjuk Budapest kerületeit, ezúttal a belváros egyik legpezsgőbb, legsokszínűbb negyedét, Erzsébetvárost, vagyis a VII. kerületet vesszük szemügyre. A köznyelvben bulinegyedként egyszerűsített kerület az elmúlt években erősen fókuszban volt: itt nyitottak meg az ország első romkocsmái, a buliturizmus miatt pedig gyakran kerül be a hírekbe. De milyen valójában a belváros szíve, hogy épült egymásra a zsidónegyed és a romkocsmák, éttermek világa, milyen szolgáltatások vannak, hol tudunk igazán jókat enni és inni és kikapcsolódni? Cikkünk azoknak szól, akik ideköltöznének, vagy már itt élnek, esetleg naponta járnak ide dolgozni, szórakozni, tanulni vagy csak szeretnének képbe kerülni a főváros különböző részeivel.
A VII. kerület a főváros egyik legnépszerűbb kerülete – rengeteg kocsma, bár, étterem található itt, látogatása pedig legalább annyira kötelező program lett az elmúlt évtizedben, mint a Budai Váré, a Hősök teréé vagy valamelyik fürdőé. Pedig másfél évtizeddel ezelőtt a Körút és a Deák tér közötti területen pergő vakolatú, álmos kis utcák jellemezték a környéket, ahova maximum a régi zsidó negyed nyomait felfedezendően tévedtek turisták. A kerület két részre oszlik, Belső- és Külső- Erzsébetvárosra - míg a belső rész a soha véget nem érő bulikról híres, a Külső-Erzsébetváros és az egykori Csikágó jóval nyugodtabb környéknek számít.
1/5
Földrajz és közlekedés
A főváros legkisebb területű, egyben legnagyobb népsűrűségű kerületéről beszélünk, melyet északnyugatról a Király utca, északkeletről a Dózsa György út, a Rákóczi és a Thököly út, valamint a Verseny utca, délnyugatról pedig a Károly körút határolja. Két fő részre osztható, Belső- és Külső-Erzsébetvárosra, bár a kétezres évek elején a kerület Városligethez közeli részeit befektetők Ligetvárosként kezdték emlegetni, az elnevezés pedig azóta a köznyelvbe is beszivárgott.
Belső-Erzsébetváros alig fél négyzetkilométernyi, a Király utca, Károly körút, Rákóczi út, Erzsébet körút közötti terület képét nagyban meghatározza, hogy bulinegyeddé avanzsált majd 20 éve. Ugyanakkor, ha jobban megfigyeljük az épületeket és az utcák szerkezetét, látszik, hogy a XIX. század elején kezdett beépülni. Ezzel szemben Külső-Erzsébetváros inkább a XIX. század második felében lett sűrű: a Csikágónak nevezett városrész sakktáblaszerű utcáinak bérkaszárnyáit ennek a századnak a végén a XIX. század utolsó éveiben, pár év alatt húzták fel, meghatározva ezzel a kerület ezen részének képét.
A Dózsa György út és a Fasor villáit szintén a XIX. század második felében kezdték el építeni, a Ligetvárosban pedig egy-egy Bauhaus épületbe és újépítésű lakóparkba is belefuthatunk a körfolyosós bérházak mellett. A kerület összesen 2,09 km², így könnyen be is sétálhatjuk, tömegközlekedéssel legyegyszerűbben a körúton közlekedő 4-es, 6-os villamossal, illetve a 2-es metróval érhetjük el. Keresztben átszeli a 74-es troli, de Felső-Erzsébetváros egyes részeit más trolibuszokkal, a 73-as vagy 74-es és 76-os járattal is elérhetjük.
A kerületben rengeteg MOL Bubi állomást találunk, és közösségi autómegosztók is lefedik Erzsébetvárost, a Blinkee pedig csak Külső-Erzsébetvárosban használható. Kerékpársáv a Király utca elején, a Wesselényi utca egy szakaszán, és a külső Dohány utcában van, de a kerületben könnyedén közlekedhetünk bárhol biciklivel – ettől függetlenül azt ajánljuk, hogy a kerület legzsúfoltabb utcáiban inkább gyalogosan közlekedjünk.
2/5
Története
A régi pesti térképeket bogarászva már azokon is jól látszik, hogy a mai Kiskörút vonaláig már a korai 18. században is viszonylag sűrűn lakott volt a környék, de a külsőbb részeinek a beépítése csak a 19. században indult meg a korábbi tanyák, szőlőskertek helyén. Az eleinte kacifántos Felső Külvárosnak nevezett terület Pest-Buda 1873-as egyesítésekor már Terézváros része volt, ám a hatalmas méret és népesség miatt a Király utcai határvonallal kettéosztották. A kerületi polgári kör kérvényére a névadója 1882-ben a magyarok körében már életében hihetetlenül népszerű Erzsébet királyné, – azaz Sisi – Ferenc József felesége lett.
A mai zsidó negyedként való emlegetése Belső-Erzsébetvárosnak nem alaptalan, komoly történelmi gyökerei vannak. A zsidó lakosság a letelepedésüket a városban lehetővé tevő 1793-as rendelet után kezdte birtokba venni a Király utcát és környékét. Ikonikus épületük volt a mára már elbontott méretes Orczy-ház, amelyben a lakások, boltok, raktárak mellett rituális fürdő, két imaház, vendéglő és kávéház is működött, innen indult ázsiai útjára Vámbéry Ármin is. A negyedben egymás után épületek a különböző felekezetek zsinagógái is (Dohány utcai, Rumbach Sebestyén utcai, Kazinczy utcai), melyek stílusa a historizáló keletiestől a késő szecessziósig terjed.
A negyed érdekessége, hogy egyes utcáin még nyomokban és egyre romló állapotban, de láthatóak azok az egy-kétemeletes klasszicista házak, amelyek alapján könnyedén el tudjuk képzelni a 19. századi Pest hangulatát. A szénásszekerekre méretezett kapuk mögött hosszúkás belső udvar és gangos házak húzódnak meg, de mellettük már ott magasodnak a 20. század elején felhúzott szecessziós többemeletes bérházak is.
A kerület változatos városszövetét többször és többféle pusztítás is fenyegette, az első világháború után itt akarták keresztül vezetni az Andrássy út mintájára a Madách sugárutat, ennek tervezett nyomvonalát ma egyedül egy Dob utcai tömb őrzi (ahol a Szomorú vasárnap szerzője, Seress Rezső is lakott), illetve a mai Madách tér, ami némi iróniával egyben a világ legrövidebb sugárútja is, hiszen a nagyratörő tervekből csak az a rövid szakasz készült el. A kerület és lakosai történetében a tragikus fordulatot a második világháború alatti nyilas hatalomátvétel, valamint az ezt követő gettósítás és népirtás jelentette.
A háború után, még a Rákosi-korszak előtt elkészült rendezési terv szerint radikális bontásokat terveztek, és az elbontott tömbök helyére modern magasházakat és parkokat terveztek. A végül az 1980-as években elindult a rehabilitáció egyik megvalósult projektje az ún. 15-ös számú tömb elbontása, aminek a helyén 2019-ben nyitott meg a pihenőpark.
A kétezres években az egyre rosszabb állapotban levő környékre különböző befektetők vetettek szemet, és a felvásárolt kiürített ingatlanok bontása is megindult. Ezt a hullámot a 2008-as gazdasági világválság állította meg – az üres épületekben pedig kivirult a belső kerületrész arculatát mai napig meghatározó romkocsmakultúra.
A kerület hangulatában és történetében is nagy vízválasztó a Nagykörút. Itt fekszik a magyar Csikágó – nevét az amerikai tempójú városépítés után kapta – a városrész főként háromemeletes, körfolyosós bérkaszárnyákból áll, Békés Pál Csikágó című regénye nyomán sokak előtt lett ismert a környék és múltja. Megint már arculatú a kerület Városligeti fasorral határolt része, ahol elegáns villák sorakoznak egymás mellett, már a szomszédos terézvárosi miliőt idézve.
3/5
Gasztronómia
Ha a buli mellett valamiben nem szenved hiányt a kerület, akkor azok a vendéglátóipari egységek. Bár sok turistacsapda is felütötte a fejét az elmúlt években, rengeteg remek éttermet, kocsmát és bárt találunk errefelé – főleg Belső-Erzsébetvárosban.
- Éttermek, bisztrók:
Régi motoros a kerületben a modern olasz ízekért felelős Fausto’s, ahol pizzát nem, de válogatott olasz finomságokat mindig találunk. Ha pedig klasszikus helyek, akkor itt van mindjár a Kádár étkezde, ami a Wichmann bezárása óta valószínűleg az egyetlen hely a kerületben, aminek több évtizede töretlen a sikere.
A város egyik legismertebb kifőzdéjében 25 éve a megszokott, házias, magyar-zsidó ízekkel találkozunk. A Bock Bisztró a Corinthia Hotelben szintén nem tegnap nyitotta meg a kapuit, ők voltak talán az elsők, akik merték bisztrónak hívni magukat – természetesen a francia, és nem az előző rendszer értelmében vett bisztrónak, ahol mindig ízig-vérig magyaros konyha vár minket. Ha pedig izgalmas magasgasztró, akkor ott van az Alpár utcai Olimpia, ami több mint 10 éve dolgozik fix étlap nélkül – a napi ajánlatot egy táblán olvashatjuk el, és mindig azon múlik, hogy mi kerül fel, hogy miből kapott a séf legfrissebbet aznap reggel a piacon.
Szintén kimagasló gasztronómiai élmény az idén nyitott Laurel is, mely borbár, kávézó és fine dining étterem is egyben. A borbárban különleges tapasokat kóstolhatunk, az étteremben pedig à la carte helyett séfmenüvel várnak minket. A Macesz Bistróban a klasszikus pesti zsidó konyha remekei a fővonal, de mellette jó pár izgalmas, modern fogást is kipróbálhatunk.
Ha egyszerűbb, olcsóbb, de igényes fogásokra vagyunk hangolva, akkor a Kőleves a kerület egyik biztos pontja, amely igazi közösségi térnek számít, fúziós-magyaros konyhájában pedig nem szoktunk csalódni. Ha kispénzű külföldieknek szeretnénk bemutatni a magyar konyha savaát-borsát, akkor irány a Gettó Gulyás, ha pedig a monarchia ízeire vágyunk, és mellé néhány különleges bort is kóstolnánk, akkor a frissen nyílt Fiáker a mi helyünk a Madách térnél.
A bisztrók és a street food között félúton találjuk a város első újhullámos halazóját, a Halkakast, és az ugyanezt a vonalat hússal képviselő, panír- és manírmentes Cupákost is. A kerület egyik régi klasszikusa a Frici Papa kifőzdéje, ami akkorát ment az elmúlt években, hogy ebédidőben vagy hét végén néha várni kell, hogy asztalt kapjunk, de klasszikus magyaros fogásokhoz és házias ízekhez még mindig nagyon baráti áron juthatunk hozzá.
Ha kifejezetten más országok ízeire vagyunk kíváncsiak, akkor is a VII. kerület az egyik legjobb választás – az egy főre jutó nemzetközi konyhák száma minden bizonnyal itt a legmagasabb az országban. A thai konyha hazai úttörőinek számító Kis Parázs két helyen is jelen van a bulinegyedben, de a thai fogások kedvelőinek kötelező állomás a Dob utca körúthoz közeli végén lévő autentikus thai kifőzde a Rim Thanonn Thai Food.
A távol-keleti vonalon maradva itt találjuk a város egyik legjobb fúziós vietnami konyháját, a Sao-t, és a japán konyha is képviseli magát a Ramenkával és a Komachival. Az indiai konyha két nagy öregje, a Shalimar és a Maharaja is a kerületben található, de ha valami olcsóbb, életszagúbb helyet keresünk, akkor a Bangla Büfé a legjobb indiai hely a környéken. A közel-keleti éttermek közül a Mazel Tov és a TLV eatery a modern izraeli konyhát mutatja be, a Dobrumában pedig az Atlasztól az Ararátig minden földi jót megtalálunk.
A világ másik végének a konyháját a Soul Food reprezentálja – a cajun konyha különlegességeivel a bulinegyed közepén találkozhatunk. A kontinensre visszatérve: spanyol tapasokat a Vicky Barcelonában keressünk, ha pedig az olasz konyhát preferáljuk, akkor az említett Fauso’s mellett a Jamie’s Pizzeria vagy az Il Terzo Cerchio a legjobb választás. Nem hagyhatjuk ki természetesen a gyors falatokat sem, szerencsére számos street food hely van a kerületben, ahol gyorsan is ehetünk igazán jót – a nyitás óta töretlen népszerűségnek örvendő Bors Gasztrobárban egyedi leveseket és laktató szendvicseket kapunk, a Töltőben pedig a város egyik legjobb ár-érték arányú hot dogjait.
Gyrosban verhetetlenek a Madách téri Blue Agoriban, a Zing szuper burgerei több helyszínen is felbukkanannak a hétben, a bpBARbq fogásai minden BBQ-lista elején tanyáznak, ha pedig ez nem lenne elég, a Karavánban a lángosburgertől a mexikói tacón át a falafelig mindent megkapunk. Ugyanez a helyzet pepitában, mármintbocsánat, vegánban a Klauzál téri Vegan Gardenben, ahol különböző növényi alapú ételeket készítő food truckok kínálatából válogathatunk.
- Cukrászdák, pékségek, piacok
A kerületben van pár kihagyhatatlan kincs, ha minőségi alapanyagokra vágyunk. Két kiemelkedő pékség is van, a Lisboa Pastry and Bakeryben értelemszerűen portugál péksütikből válogathatunk, míg az Arán Bakeryben ír pékárukat és fantasztikus kovászos kenyereket szerezhetünk be.
A Lumen zöldségesben hétfőtől péntekig válogathatunk a minőségi zöldségekből, szombaton pedig a Szimpla Háztáji Piacon juthatunk kistermelői füstölt áruhoz, sajtokhoz, lekvárokhoz vagy szezonális zöldségekhez.
Hagyományos piacból kettőt is találunk: Belső-Erzsébetvárosban a Klauzál téri, míg Külső-Erzsébetvárosban a Garay téri piacon nézelődhetünk, különleges alapanyagokat pedig a Dubai Szupermarketban, a Namaste Indiában és a Szép Kis Indiában érdemes keresni.
- Kocsmák, kávézók
A kerület egyik legjobb kisüzemi sör lelőhelye a Kandalló, itt egyben szuper burgereket is adnak, de a sörös vonalnál maradva a Legfelsőbb Beeróság is jó választás lehet. Izgalmas kisüzemi söröket és spiriteket az aprócska London Stone Pubban találunk, újhullámos és klasszikus koktélokért, merész rövidekért pedig a Schrödinger Macskájába, a Hotsy-Totsyba vagy a Black Swanba menjünk.
A kerület legismertebb boros helye még mindig a Doblo Bor & Bar, de ha nem ragaszkodunk a sűrűjéhez, a Damjanich utcai Borkápolnában is profi hozzáértőkkel kóstolhatunk.
A VII. kerület ikonikus helyeire mindig számíthatunk, a Kisüzemben, a Mazel Tovban, a Fekete Kutyában a Hivatalban vagy a Központban garantáltan jó hangulatot találunk – és ha már Madách tér, akkor a Telep előtti álldogálás is mókás program lehet. A vegán életet élőknek is van már saját kocsmája a kerületben, a Szabad bisztró, de a kávémániások is megtalálják a számításaikat a Horizontban vagy a Goamamában.
4/5
Látnivalók
A legevidensebb és megkerülhetetlen látnivalója a VII. kerületnek a Dohány utcai „Nagy” zsinagóga, ami a világ második legnagyobb zsinagógája címet viseli. 1859-ban építették neo-mór stílusban, 3000 fő befogadására alkalmas. 1944-ben a budapesti gettó egyik kapuja a zsinagóga árkádsorának Wesselényi utcai oldalán volt, az ostrom során elhunytak közül 7000 névtelen ember azóta is a templom kertjében nyugszik. A zsinagógához épített épületszárnyban található a szakrális örökségekkel és a zsidó vallással foglalkozó kiállítótér, a Magyar Zsidó Múzeum.
Nem messze a Dohány utcaitól találjuk az 1869 és 1872 között az iskolateremtő bécsi építész, Otto Wagner tervei szerint épült Rumbach utcai zsinagógát. A második világháború után évtizedekig romos, rossz állapotban állt, 2017-ben viszont végre kezdetét vette a felújítás, ami hamarosan véget ér, kívülről legalábbis újra régi pompájában tündököl az épület. A kerületben a bulinegyed közepén találjuk még a Kazinczy utcai zsinagóga komplett szecessziós stílusú épületegyüttesét, amely imaházat, székházat, óvodát, talmud iskolát, kóser mészárszéket is magában foglal.
A zsinagógák rövid sétára találhatóak egymástól, de ha a kerület többi látnivalóját is szemügyre vennénk, a nyakunkba kell venni az utcákat. A Blaha Lujza tértől nem messze találjuk a 126 éves New York kávéházat, Budapest leghíresebb és legszebbjének is megválasztott kávéházát, amelynek ragyogó, arannyal és márvánnyal borított, fával és kristállyal díszített enteriőrjét belülről is megcsodálhatjuk, ha beülünk egy kávéra.
A közelben nem ez volt az egyetlen legendás kávéház: az EMKE 1894-ben nyitott meg a Rákóczi út 44-46. alatt (nevét az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről kapta). 1949-ben államosították, a 60-as évektől szórakozóhelyként működött, ma bankfiók van a helyén. Szemben, a Blaha másik oldalán áll a Corvin Áruház, amely valaha Budapest egyik legelegánsabb áruháza volt klasszicizáló, díszes palotákat idéző homlokzatával. Bádogdobozszerű külsejét 1967-ben nyerte el, és sajnos ezt csak ötven évvel ideiglenesnek szánt felhelyezése után, 2017-ben bontották el.
Szintén egy letűnt kor emléke a Rákóczi úton az Otthon Áruház (egykori Divatcsarnok), amely ma üresen, elhagyatottan tátong, pedig a szocializmusban az egyetlen budapesti lakberendezési szaküzletként frekventált célpontja volt az ifjú házasoknak, költözködőknek.
Sok, egykor fontos szerepet betöltő műemlék maradványától hemzseg a környék. Szintén a VII. kerületben, a Dohány utca 44. alatt találjuk a ma már nem működő Hungária fürdőt, aminek mozgatható üvegkupolával fedett, úszóversenyekre is alkalmas úszómedencéje is volt. Ma hotelként működik, az egykori fürdőnek már csak szecessziós homlokzatát és szép kapuzatát csodálhatjuk meg az utcáról.
Viszont gótikus stílusával, ég felé törő karcsú alakjával, rózsaablakával, festett üvegeivel a Árpád-házi Szent Erzsébet templom Budapest egyik legszebbike. A Steindl Imre tervei alapján az 1800-as évek végén emelt épület a Rózsák terén áll, amely Szent Erzsébet legendájáról kapta a nevét.
A Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékház szintén a kerület egyik fontos látnivalója: a híres üvegfestő és mozaikművész lakásában eredeti állapotban maradt meg három szoba, ezek mellett szemkápráztató üvegfestményeket és mozaikokat is szemrevételezhetünk.
A legtöbb színes tűzfalfestmény is a VII. kerületben található: Pángalaktikus Gégepukkasztó a Kertész utcában, fecskék az Akácfa utcában, Felhős játszótér a Kazinczy és a Király sarkán, a Zöldséges a Klauzál téren, Sisisy a Rumbach Sebestyén utcában.
5/5
Film, színház, múzeumok, muzsika
Abban a kerületben, amelyik részben lefedi a belvárost, beleértve ebbe a bulinegyedet is, nehéz lyukra futni, ha az ember szórakozni akar. És ebbe a konstellációba beleértendő az ún. kulturált szórakozás éppúgy, mint az ereszdelahajamat típusú. A VII. pedig pontosan egy ilyen kerület.
Persze Erzsébetvárosban sincs minden szempontból kolbászból a kerítés. Ha például moziba mennénk, és itt keresgélünk, mindössze egyetlen helyet találunk: az Art+Cinemát az Erzsébet körút-Dob utca sarkán, amit egykor Örökmozgónak hívtak. Művészmoziról lévén szó, itt szuperhős filmeket nem nézhetünk, viszont a legfrissebb magyar filmalkotásokat igen, meg jó párat a nemzetközi kínálatból is.
Színházak tekintetében már sokkal jobban áll a kerület, pláne, hogy nemcsak hagyományos kőszínházak találhatók Erzsébetvárosban, hanem két befogadószínház, meg egy alternatív is. Kőszínházak közül a Madách és az Örkény öregbíti elsősorban a kerület kulturális hírnevét, de azért az egykori Nemzetiről, a 2000 óta Pesti Magyar Színház néven működő teátrumról sem érdemes elfeledkezni, ha színházba menne az ember.
A 2004-ben alapított Belvárosi Színház a Károly körúton, az egykori Filmmúzeum épületében található. Nincs saját társulata, befogadószínházként működik és inkább populárisabb darabokat kínál a nézők számára. A Bethlen Téri Színház is befogadó típusú teátrum, ám itt, a Belvárosival ellentétben inkább alternatív darabok, tánc- és gyerekszínházi előadások nézhetők, de itt láthatók a fiatal rendezők számára bemutatkozási lehetőséget biztosító Találkozások tehetségprogram darabjai is. A Rumbach Sebestyén utcában 1990 óta működik az RS9 nevű kis, független pinceszínház, ami nemcsak saját darabokat mutat be, de más alternatív társulatok számára is biztosít fellépési lehetőséget, pláne 2013 óta, amikor megnyitották második játékterüket RS9+ “Vallai kert” néven.
Múzeumok és bemutatótermek tekintetében a VII. kerület mérsékelten jól teljesít. Először is ott van az összművészeti Spinoza ház, ami egyszerre galéria, színház és koncerthelyszín, de tartanak itt beszélgetős esteket is, nem beszélve arról, hogy még étteremként és kávézóként is szóba jöhető célpont a környéken. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója – mint ahogy azt a nevezi is jelzi – a pályakezdő képzőművészeknek biztosít bemutatkozási lehetőséget, de a kerület ad otthont olyan speciális intézményeknek is, mint a Bélyegmúzeum, az Elektrotechnikai Múzeum és az Állatorvos-történeti Gyűjtemény.
Most pedig, kipipálva a kultúrát, bulizzunk! Ami Erzsébetvárosban azért sem nehéz ügy, mert a bulinegyed nagy része ide esik. Éppen ezért sokkal inkább azt nehéz eldönteni, hova térjen be az ember. Felsorolni sem könnyű a lehetőségeket. Komolyabb bevetésre ott van a romkocsmák alfája és egyben omegája is, a Szimpla Kert, az Ellátóház, a Fogasház-Instant konglomerátum, aminek a technós Larm és a rockos Robot is a része, a Gozsdu udvar legnagyobb helye, a Spíler, a legfancybb klub, a BRKLYN, illetve a negyed széle felé a Doboz, a Füge udvar, a Szeparé, meg a nevében is sokatmondó Old Man’s. A kisebb és/vagy alterosabb bulikat kedvelőket várja, többek között, a Vittula, a Beat on the Brat, a Központ meg a Telep, a Kisüzem, a Dzzs! Bár, a Krimó, a Pop Bár, a Bobek, a Hivatal, vagy az Úri Muri, nem beszélve a 400-ról, a Kissarokról, a Neverlandről és a Mika Tivadarról, aminek jó időben a kertje is nyitva áll a bulizók előtt, akárcsak a Kőleves hangulatos kertje is.
