gasztró

kultúra

budapest

szerkesztés

Kis budapesti kerülethatározó – VIII. kerület

Szerzők

  • We Love Budapest

2020. 09. 07. 15:17

Sorozatunkban bemutatjuk Budapest kerületeit, ezúttal a belváros egyik legtöbb sztereotípiával rendelkező negyedét, Józsefvárost, vagyis a VIII. kerületet vesszük szemügyre. A „nyócker” mindenkinek mást mond: ez adta A Pál utcai fiúk színterét, van itt egyetemistáktól és hipszterektől nyüzsgő gasztroutca, neobarokk stílusban épült paloták és persze legendásan veszélyes utcák is. Józsefváros mély szövetét bejárva azonban egy olyan polgári bájjal átitatott, eldugott, kedves kis belsőudvarokkal és a kortárs építészet egy-egy elemével tarkított, gyors ütemben fejlődő kerületről beszélünk, ahol érdemes elidőzni.

Földrajz és közlekedés

Palotanegyed, Corvin-negyed, Népszínház, Baross vagy Práter utca, Orczy park és Füvészkert – nem biztos, hogy mindannyiunkban tudatosul, de ezek bizony mind a VIII. kerületben találhatók. A 11 városrészt magában foglaló Józsefváros beékelődik a belső kerületek közé, és olyan forgalmas utak határolják, mint nyugatról a Múzeum körút, északról a Rákóczi út, míg a külső körutak mentén keleten a Könyves Kálmán körút és a Népliget határolja, északon pedig a mindig forgalmas Üllői út zárja le.

Ha már forgalom: a kerület központi elhelyezkedése miatt jól kiépített tömegközlekedési hálózattal rendelkezik. Az éjjel is mindig nyüzsgő Blaha, az egyetemistákkal és irodistákkal átitatott Astoria és Kálvin tér forgalmas csomópontok, átszeli a 2-es, 3-as és 4-es metrók vonala, miközben a buszok és a trolik bevisznek a kerület rejtett szövetébe, ahol egyszerre tárul elénk az egykor fényűző paloták és a málló homlokzatok világa.

Ez a kontraszt a Nagykörúton (alias József körút) suhanó 4-es, 6-os villamosról is elég jól érzékelhető, de ha szociokulturális kalandra vágyunk, elég felszállnunk a 9-es buszra vagy a 28-as villamosra. Ezek nemcsak egyszerűen átvezetnek a „nyócker” hírhedt és legendás területein, de egyenesen bevisznek a mélybe: Népszínház, Magdolna és Baross utca, Orczy és Kálvária tér: csupa olyan megálló, melyek környéke gyerekként – és olykor még ma is – no go-zónaként élt a fejünkben.

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Története

De Józsefváros valóban „sötét hely” és „gengszter kerület”, ahogy azt az Animal Cannibals is megénekelte már a 90-es években és tényleg leomlott házfalak jellemzik? Legtöbbünkben ez a kép él, holott a kétezres évek óta a kerület egykori szegény negyedei komoly fejlődésen és rehabilitáción mentek át, sőt, e a negatív kép erős kontrasztja a Palotanegyed. De honnan indult a rengeteg sztereotípiát hordozó Józsefváros története? Az 1720-as években területén egykor földszintes agyagházak álltak, ezek az 1832-es árvíz során elpusztultak. Ekkor jelentős újjáépítés kezdődött: kialakult a mai városias utcakép, megjelentek a középületek, elindult a József körút kiépítése, felépültek a főbb utak menti bérházak, klasszicizmus, szecesszió, eklektika 2-3 vagy 4-5 emeleten.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

De a kerület belsejében a 19. század második felében a mai Palotanegyed fényűző épületei is megjelentek: Andrássy-, Esterházy-, Károlyi- és Wenckheim-palota. Ezek a hatalmas arany csillárokkal, stukkókkal, boltívekkel, márványoszlopokkal ékesített kúriák jól reprezentálták a pénzben dúskáló nemesi világot, akiktől a külkerület teljesen idegen volt. Az arisztokrácia és a gazdag polgárok szívesen terveztették meg villáikat a kor olyan neves építészeivel, mint Ybl Miklós, Hild Károly vagy Meinig Artúr. Ezek legtöbbje ma is áll: egyetemek, kultúrintézetek, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár vagy az állam tulajdonát képezik, de az építészet szerelmesei és kíváncsi érdeklődők mindig megtalálják a módját, hogy megcsodálják a paloták titkos világát (tematikus városi séták vagy a Budapest100 remek lehetőséget ad erre).

Elhivatott bölcsészek és lelkes, könyvtárba járó egyetemisták naphosszat töltenek el a kerület egyik legszebb és leghíresebb palotájában, a Wenckheim-palotában, melyben 1931 óta működik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A neobarokk stílusú épületet Meinig Artúr tervezte, aki a rokokó és biedermeier elemeit is szívesen alkalmazta a tervezés során. Az egykori fogadótermekből és szalonokból olvasótermekké avanzsált helyiségekben szinte verseny folyik az ülőhelyekért, míg a művészeti és bölcseleti olvasóterem berendezése, a faltól falig könyvekkel, kandallóval és csigalépcsővel Harry Potter és a Roxfort világát idézi. Ki ne akarna hűvös őszi és téli délutánokon ezekben a terekben mondjuk irodalomelmélet vizsgára készülni? A palota az évek során kinőtte a helyét, így 2001-ben Hegedűs Péter tervei szerint felújították és két épülettel bővítették.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

A paloták sorában szintén jelentős a Bródy Sándor utca–Puskin utca–Pollack Mihály téren álló Magyar Rádió tömbje – bár a rádiót az épületek többségéből kiköltöztették, ezek nemrég a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tulajdonába kerültek –, itt áll a világ első stúdiópalotája (tervezte: Gerlóczy Gedeon), melynek erkélymintázata az elektromos kapcsolási rendszert idézi. De az Esterházy-palota (tervezte: Baumgarten Antal) elegáns környezete vagy a koraeklektikus, a francia vidéki reneszánsz kastélyépítészetre hajazó, árkádos kocsifelhajtóval és sarokrizalitokkal díszített, ma leginkább szomorúan álldogáló Károlyi-palota is a kerület egyik megkerülhetetlen éke (mennyezetét egykor Lotz Károly festményei borították).

Kicsi, de fontos palota az Ötpacsirta utcai Almásy-palota is (tervezte: Gottgeb Antal), amely ma a Magyar Építőművészek Székházaként funkcionál. Az utca felől vadszőlővel befuttatott tömör falkerítéssel elválasztott, növényekben gazdag és kockakő burkolattal fedett udvara, melyből egy íves lépcső vezet az épületbe, igazi oázis a városi nyüzsgésben. Egyébként érdemes végig sétálni a Bródy Sándor utcán is, hiszen amellett, hogy ez a városrész egyik legrégebbi utcája, az első magyar parlament épülete is itt van, csak épp funkciót váltott: ma Budapesti Olasz Kultúrintézetként működik. Vele szemben pedig a Nemzeti Múzeum klasszicista épülete és kertje, melyet az elmúlt években szedtek rendbe, sőt, még egy, A Pál utcai fiúknak emléket állító, tematikus játszóteret is terveztek ide.

Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Józsefváros fejlődését az iparosodás alakította. A különböző háztípusok különböző embereknek, társadalmi és kulturális rétegnek adtak otthont: az arisztokrácia mellett a muzsikus cigány családok, a pesti zsidóság szegényebb rétege, írók és művészek gazdagították a lakóközösséget. Kosztolányi Dezső hosszú évekig volt a kerület lakója: belakta az Üllői út, József körút és Baross utca bérházait, ahogy Tóth Árpád, Babits Mihály vagy Juhász Gyula is.

A századeleji építkezési hullám a 30-as évekre lassult, a II. világháború során pedig leállt. A háború során lebombázott és romos épületeket igyekeztek újjáépíteni vagy legalább lakhatóvá tenni, de új építések nem indultak, a foghíjtelkek is beépítetlenül, elhagyatottan álltak még évekig. Többek között ez is belejátszik a kerületről kialakult nem túl pozitív képhez. Az 1960-as években merült fel először a kerület átfogó fejlesztése, de ez ekkor még leginkább a foghíjtelkek beépítését jelentette. Ugyanakkor Józsefváros egykori változatos, egyszerre kisvárosi és nagyvárosi jellegével nem foglalkozott: az iparosok és kereskedők tágas udvarú földszintes épületei vagy a pár emeletes szecessziós házak és gangos bérházak ugyanúgy megmaradtak. Bár éppen ez a kaotikus hangulat adja a VIII. kerület báját.

Gasztronómia

Éttermek, bisztrók
A VIII. kerület tele van hangulatosabbnál hangulatosabb, egyedi helyekkel, legyen szó étteremről, kocsmáról vagy cukrászdáról. A kerületben kifejezetten sok családias hely található, amely adott esetben már több generáció törzshelyének számít. Az egyik legnépszerűbb, legrégibb hely, a Keleti pályaudvar romantikusan kopott környékén található, ami érdekes, polgári bájt kölcsönöz a vendéglőnek, vagyis a Rosensteinnek, ahol a hagyományos magyar és zsidó konyha remekeire mindig számíthatunk, akárcsak a kedves kiszolgálásra. Ha zsidó konyha, akkor a kerületben van egy másik étterem, ahol érdemes a közép-európai és a zsidó konyhát megismerni, a liba ételekről és a sólet különlegességekről ismert Fülemüle
 
Ha gyors, laktató és hagyományos ebédre, vagy kiadós reggelire vágyunk, akkor a Múzeum körúti Mindenem brunch étterem a jó választás, de házias ízeket és kreatív burgereket találunk a Szentkirályi utcában, az Otthonkában is. 

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

A Rákóczi téren délben egyszerűbb ebédmenüket, este könnyű salátákat, szendvicseket és főételeket kaphatunk a hangulatos Csiga Caféban, és bár alapvetően borozóként definiálják magukat, finom tapas tálakat és ízletes sörkorcsolyákat kaphatunk a kiváló italok mellé a kerület egyik legbájosabb bárjában, a Cintányérosban. Apropó, tapas: a Horánszky utcai Padron az egyik legrégibb motoros a műfajban, válogatott spanyol falatkái sosem okoznak csalódást. 
 
A Nagy Lumen ideális ebédre, vacsorázásra, fröccsözésre, társasozásra, az Építészpince bájos, kis belső kertjében pedig főleg a magyaros konyha kedvelői találnak majd kedvükre valót. A szomszédban található Fecske Presszó az egyetemisták gyűjtőhelye, itt biztosan jó ár-érték arányban ebédelhetünk vagy vacsorázhatunk.

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

A kerületben találunk jó pár nemzetközi helyet is, amit nagyon is érdemes meglátogatnunk. A kínai-koreai különlegességekért és autentikus fogásokért a Corvin-negyedben található Spicy Fish-be menjünk, ha igazi vietnami ízekre vágyunk, akkor a Madame Pho a legjobb hely a környéken. A Corvin mozi mellett található Kicsi Japánban pedig valóban kis helyen sushizhatunk, nigirizhetünk vagy kérhetünk egy ízig-vérig keleti lunchboxot. A Bródy Sándor utcai Caffé Torinóban a piedmonti hangulatba kóstolhatunk bele – remek pizzákkal, tésztákkal, csütörtökönként aperitivóval várnak minket. A Nem adom fel kávézó és étterem Magyarország első olyan kávézója, ahol kizárólag valamilyen fogyatékkal bíró személyek, főleg értelmi sérültek, Down-szindrómával és autizmussal élők dolgoznak. A kávék mellett ebédmenüt is bátran kereshetünk náluk.

Fotó: Hirling Bálint - We Love Budapest

Street food és piacok
A Népszínház utcán végisétálva rengeteg érdekes kifőzdét találunk az afgántól az irakin át a kínaiig – ha bevállalósak vagyunk, bármelyik autentikus kifőzdébe érdemes megkóstolni a helyi kínálatot. A Night Marketről a Vas utcába költözött Happy Panda izgalmas műfajt képvisel: autentikus észak-kínai fogásokat kínálnak, street food formában, elérhető áron – ha ide jövünk, mindenképp kóstoljuk meg a sült palacsintát és a gőzölt batyukat! Ha a klasszikus amerikai műfaj irányába indulnánk, akkor a kerület két legjobb helye az Uránia mellett található Black Cab illetve a kerület mélyén, a Corvin-negyed mögött található Burger Bár-hol. A Kálvin tér mellett található Budapest Bagel-ben remek reggeliket, hagyományos, friss bageleket és szendvicseket kaphatunk be.
 
Piacból két híres, régi darab is akad a kerületben – a Rákóczi téri vásárcsarnok és a Teleki téri piac is egyaránt alkalmas nemcsak vásárlásra, de egy kis múltidézésre is.

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Cukrászdák, kávézók
A kerület egyik legszerethetőbb részén lévő Lumenben mindig jó kávét találunk – helyben fogyasztásra vagy otthonra, szemes formában is magunkkal vihetjük. A Gutenberg téren lévő zsebkendőnyi kávézóból, a Coffee Stand Gutenberg indulhatna a város legkisebb kávézója címért. A specialty kávékhoz való alapot Lucky Cap szekszárdi pörkölőjéből érkeznek, és friss péksütit is találunk itt minden reggel. A Mátyás tér közelében lévő Műterem Kávézó színes, bohém és illatos, be is vonz bárkit, legyen egyetemista, professzor vagy művész. Gyakran tartanak időszakos képzőművészeti kiállításokat, a remek kávé mellé pedig finom péksütik és jófajta piadina választható. Ha már művészet – a Kálvin tér mellett található Főfotó egyszerre galéria, analógfotó-központ és kávézó. Akkor is könnyű ott ragadni, ha csak egy kávéra, sütire vagy szendvicsre ugrottunk be! Hagyományos alapanyagok, titkos családi receptek és bécsi hangulat várnak a Corvin-negyed közelében lévő Wiener Szalonban ahol a bécsi kávé mellé finom házi sütiket és remek fánkot is kérhetünk. Ha pedig nem vagyunk igazán kávépártiak, akkor a rendkívül széles teaválasztékáról és letisztult, minimalista belsőjéről ismert Bonthé-t keressük. 

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Látnivalók

Minél kijjebb megyünk a Nagykörúton, úgy jutunk el egyre inkább a kerület parkos részéig: az Orczy kert hatalmas zöldfelületével, játszóterével, sportpályáival, csónakázótavával megnyugvást ad a lakóknak, várost járóknak egyaránt. A ligetes, tavas területet az 1790-es évek végén alakították át angolkertté, de viszonylag hamar lezárták a nyilvánosság elől: itt építették fel Pollack Mihály tervei szerint a Ludovika Akadémiát.

A Pál utcai fiúkból mindenki által ismert Füvészkert az ország első botanikus kertje, a Diescher József tervezte, különleges, nyolcszögletű központi terű Pálmaházával a nyolcker egyik eldugott, és a főváros jól kihasznált zöldterületeinek jó példája.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest

A szecesszió szerelmeseinek must see az impozáns, részleteiben is kidolgozott Gutenberg-otthon, amely a magyarországi nyomdászszakszervezet bérháza volt. A négyemeletes épületben egykor bérlakások, hivatali helyiségek, dísztermek és üzletek kaptak helyet. A ma műemlékvédelem alatt álló épületet Vágó László és Vágó József tervezték. A ház több híres lakóval is büszkélkedhet: itt élt a hazai szecesszió nagymestere, Lechner Ödön, és az abszurd prózáiról ismert Mándy Iván is.

Érdekes köztéri beavatkozás a reformáció 500. évfordulójára készített installáció: a Hetedik Műterem tervezésében a Kálvin tér kövezetén 95 db kockán olvashatunk a reformátoroktól és a 19-20. századi szerzőktől különféle, a reformációhoz, hithez, kultúrához kapcsolódó idézeteket, miközben villamosra várakozunk vagy áthaladunk a téren.

A kétezres évektől azonban már nemcsak a Palotanegyed számít Józsefváros nyüzsgő kulturális és fejlettebb helyszínének, hanem a Corvin-negyed is, ami ma a főváros egyik legnagyobb ingatlanfejlesztési akciója. A főváros nehézsorsú negyedének rehabilitációja során újépítésű lakások, irodaházak, plázák és kávézók épültek, melyek hangulata és menő kortárs dizájnja egyértelműen a fiatalokat célozza.

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

A 2004-ben indult projekt fontos eleme, hogy egy tiszta, zöld szigetekkel tarkított modern városrész jöjjön létre, ahol a hátrányos körülmények között élő családok is jobb otthonba költözhetnek. A negyed kortárs építészetünk kis skanzenje is lehet, tervezett ide a 3h építésziroda, a MÜPA-t is jegyző Zoboki Gábor vagy a Paulinyi and Partners is. A negyed egyik ikonikus irodaépülete a ZDA-Zoboki Építésziroda által tervezett Nokia Skypark, ahol keveredik a skandináv dizájn, a high-tech részletek és még a vegyes városszövetbe is jól illeszkedik.

Szórakozás

Színházak
Bár a kerület évtizedeken át (1908 és 1964 között) otthona volt Nemzeti Színháznak, manapság a Józsefváros utcái és terei mégsincsenek tele színházi épületekkel. Persze, aki keres, az talál alapon azért itt is találkozhatunk Thália papjaival és papnőivel. A kerület első számú színháza a II. János Pál pápa téren (az egykori Köztársaság tér) álló Erkel Színház, ami az Operaház kamaraszínháza, és egyben Magyarország legnagyobb állandó kőszínháza is a maga 2400 ülőhelyével.
 
A kerületben, a Vass utcában található a Színház- és Filmművészeti Egyetem és annak saját színháza, az Ódry Színpad is. Itt elsősorban a hallgatók előadásait, köztük vizsgaelőadásokat lehet megnézni, de időnként a nagy kőszínházak is elhozzák ide néhány, kamara jellegű darabjukat.

Fotó: Csibi Szilvia

Idén húszéves az eredetileg vándortársulatként alakult, ám a 2014/15-ös évad óta a Kálvária téren lévő Turay Ida Színház, ami a főváros független színtársulatainak egyike. De nemcsak függetlenek vannak a kerületben, hanem speciális programot kínáló színházak is, mint például a hazai stand up fellegvárának tekinthető Dumaszínház, ami a Corvin sétány 1/b alatt található, vagy a Megálló ház a József utca 49-ben, ahol pedig egykori drogfüggők vagy hátrányos helyzetű gyerekek közreműködésével állítanak színpadra terápiás célú darabokat. De a kerületben, a Kerepesi út 29/B alatt található a Magyar Nemzeti Táncegyüttes játszóhelye is.

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Mozik
Mozikban nem túl erős a kerület, mindössze három található benne, ugyanakkor ez a három nagyjából le is fed mindent: akkor is megtaláljuk a számításunkat, ha művészfilmet néznénk, vagy ha magyar alkotást, és akkor is, ha popcorn mozit. A Kerepesi úton lévő, a Keleti pályaudvarhoz közeli Aréna plázában működik egy 32 termes Cinema City és IMAX mozi. Közönség- és a művészfilmeket egyaránt kínál a repertoárjában a Corvin mozi, ami a Corvin közben található, és ami 2 év múlva lesz 100 éves, ugyanis 1922-ben nyitott, 1996 óta multiplex moziként működik. Az Uránia Nemzeti Filmszínház viszont már több, mint 100 éves, 1916-ban nyitotta meg a kapuit. A második világháború után itt tartották a legelső mozivetítést. Jelenleg ez számít a magyar filmek első számú játszóhelyének. Eklektikus stílusú, ám sok mór stílusjegyet felvonultató épülete pedig egy külön fejezet.

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Kocsmák és szórakozóhelyek
Jó magyar szokás szerint és jó budapesti kerülethez méltó módon a Józsefvárosban is bőven van miből válogatni, ha bevetjük magunkat az éjszakába, hogy mulatozzunk egy emlékezeteset. Persze azért tegyük gyorsan hozzá, annyira azért mégsem erős, mint például az V., a VII. vagy a IX. kerület. De azért vegyük csak sorba, miket látogathatunk meg, ha a VIII-ba vezérel bennünket Dionüszosz. Mivel mindent felsorolni nem lehetetlenség, de felesleges, ezért most szerkesztőségi szubjektív ajánlat következik.
 
A Blahán, az egykori Corvin áruház épületének aljában találjuk sokunk régi kedvencét, a Jelent, ahol korábban remek koncertek is voltak, manapság viszont inni-enni tér be ide az ember. Szintén a Blaha közelében, a József körút 14. alatt van a kerület legnagyobb sörös helye, a Rizmajer Sörház. Ettől kicsit feljebb pedig, a 31/A szám alatt a kerület legkülönlegesebb kocsmája, a steampunkos Krak’n Town várja vendégeit. Ha még innen is tovább haladunk a József körúton, az 55–57. szám alatt szintén egy régi kedvenc és egyben legendás helyet találunk, a STEX Házat, ahol nemcsak ehetsz meg ihatsz, de biliárdozhatsz, sőt még lottózhatsz is. 

Fotó: Hartyányi Norbert

A jófajta cseh sörök és kultúra rajongóit célozza meg az Astoriához közel, a Rákóczi út 11. alatt található Hrabal söröző. Az igazi underground arcoknak ajánljuk az Orczy út 46–48. alatti Gólya Presszót vagy az Aurórát, amit az azonos nevű utcában találunk. A bohémeknek a Hintaló Iszoda lesz a kedvenc kerületi helyük a Bacsó Béla utcában. További ajánlatunk még a Krúdy Gyula utcai Zengő bár, ahol azt lesz nehéz eldönteni, hogy minőségi borokat vagy söröket vagy röviditalokat fogyasszunk, illetve a Zappa bisztró, ami a Mikszáth Kálmán tér legendája és az egykori Tilos az Á helyén található, és ha már legenda, akkor a Nagytemplom utcában lévő A Grundról se feledkezzünk el, ami pedig részben az egykori West Balkán helyén nyitott.
 
A Nagykörúttól nem ismeretlen a kocsmák fogalma, de olyan hely, ahol az ország legjobb sörei frissen csapolva érkeznek korsónkba, és mellé a sörkorcsolyánkat reggel a piacon szerzett finomságokból kreálják, már igencsak kevés akad. A Rákóczi tér szomszédságában üzemelő Beerstro ilyen – csaplistáján a folyamatosan változó kínálatban 14-féle sört találunk. A kisüzemi sörök mellett opcióként pedig megjelenik egy–egy olcsóbb ivósör is, persze a minőségi fajtából. 
Végül, de nem utolsósorban, ha jófajta rock-, blues- vagy jazz-koncertre menne az ember, akkor a Muzikumban érdemes szétnéznie a Múzeum utca 7. szám alatt.

Hasonló tartalmak

Admin mode