Keresés
EN
Ferencváros hírhedt telepét a nyomornegyedek felszámolására hozták létre, de az elszigeteltség pont azzá tette, ami nem akart lenni: nyomornegyeddé.
A Nyugati pályaudvar mellett állt, 1978-ban felrobbantott garniszállóban a környék prostituáltjai fogadták a kuncsaftokat éjszaka és nappal is.
Átfogó könyv jelent meg a II. kerületről, melynek segítségével eddig nem ismert titkokat és történeteket is megtudhatunk a budai környékről.
Rejtélyes oknál fogva a 7-es számot misztikus titokzatosság lengi körül. Ezért megnéztük, mi az, ami kötődik vagy kötődött ehhez a számhoz Budapesten.
Budapest jellegzetes gangos bérházai jól tükrözték az akkori társadalmi és gazdasági viszonyokat.
A kultúráról híres utca a nevében viseli a múltját: mezőgazdasági terület volt, ami lassan és komótosan épült be, majd villámgyorsan lett belőle a „pesti Broadway”.
Podcastünk legfrissebb epizódjában Mautner Zsófival a Pozsonyi úton kalandoztunk.
Új kvízünkkel tesztelhetitek, mennyire ismeritek Budapest egyik legfontosabb csomópontjának történeté.
Ha rendeznénk egy „fenyegető elnevezésű budapesti helyek” versenyt, a Feneketlen-tó biztosan dobogós lenne. Na de miért kapta a 4-5 méter mély tó ezt a furcsa nevet?
Tartsatok velünk Pesten innen, Budán túl podcastünk következő epizódjában, és merüljetek el a Károlyi-kert történetében és a Magyar utca pajzán világában!
Nekünk maga volt a mennyország a természetben biciklizni, felfedezni a Rákos-patakot, játszani a Színes házak mögött, és minden percét élveztük, amikor nyaranta a rákoscsabai strandon hűsöltünk.
Podcastünk legújabb részének vendége Török Ferenc, a Moszkva tér című kultikus film rendezője.
Hogyan lett a Falk Miksa utca a város legmenőbb műkereskedelemmel foglalkozó helye? Kajdi Csabával, vagyis Cylával vitattuk meg a kérdést, aki éveken át működtette itt modellügynökségét.
Podcastünk második évadának első epizódjában Pataki Ágival beszélgettünk arról, hogyan lett szuvenírparadicsom a szocialista időszak legelegánsabb korzójából.
Budapest 203 városrészének neveit már rég megszoktuk, de hogy honnan erednek, az csak egy-két esetben egyértelmű.
Izgalmas könyv jelent meg Budapestről, ami bár egy hosszabb regény méreteivel rendelkezik, mégis könnyed olvasmány. Bár elsősorban nem a fővárosiaknak készült, érdemes budapestiként is beszerezni.
A két ikerváros, Pest és Buda 1873-ban egyesült egymással, ami sokkal egyszerűbb feladatnak bizonyult, mint nevet adni neki.
Amikor Budapestről beszélünk, rendszerint a belső kerületek jutnak eszünkbe, pedig a város ennél sokkal több. Sorozatunk aktuális részében a XV. kerületet mutatjuk be.
Ismét egy városismereti kvízzel jelentkezünk, amellyel tesztelhetitek a Budapesttel kapcsolatos tudásotokat, sőt, akár új dolgokat is megtudhattok a fővárosról.
Városismereti kvízzel jelentkezünk, amellyel tesztelhetitek a Budapesttel kapcsolatos tudásotokat, sőt, akár új dolgokat is megtudhattok a fővárosról.
Városliget, Műjégpálya, Széchenyi fürdő, pompázatos paloták, villanegyed, és ez mind Zuglóban, vagyis a XIV. kerületben található. Ez az a környék, ahol egy egész napot is képesek lennénk eltölteni.
Kimondottan jó hír, hogy nálunk is egyre többen pattannak bringára, és nem csak hétvégén. Ez talán már régen is így volt, a Fortepan képeinek segítségével jártunk ennek utána.
Lehet, máshogy alakult volna a magyar nehézipar, ha a svájci születésű öntőmester nem szegődik el a József Hengermalomba szerelőnek, majd válik ki onnan és kezd saját vállalkozásba a Vízivárosban.
A Sétaműhely érintés-, sőt beszélgetésmentes sétái szabadságszeretőknek, sportos érdeklődőknek különösen ajánlottak.
A város legnépesebb kerületének legnépesebb része, ami egykor a Duna ártere volt, és előbb volt vasútállomása, mint nagyszámú lakossága – Kelenföld története.