látnivalók és kultúra

szerkesztés

A magyar agrárium 125 éves temploma – A Mezőgazdasági Múzeum

Szerzők

  • Wágner Gábor

2021. 02. 19. 14:18

Idén január 18-án ünnepélyes keretek között megkoszorúzták Darányi Ignác egykori agrárpolitikus és földművelésügyi miniszter, valamint Alpár Ignác építész és egyetemi tanár szobrát, ami egyfelől tiszteletteljes gesztus volt, másfelől pedig méltó nyitánya egy olyan (jubileumi) évnek, ami a Vajdahunyad várában található Mezőgazdasági Múzeum 125. évét ünnepli. Darányi volt a múzeum megalapítója, Alpár pedig az épület tervezője és megépítője.

A két alapító szobra nem ugyanakkor került felállításra. Darányi Ignác kapott korábban szobrot:  Kisfaludi Strobl Zsigmond munkáját 1931 májusában avatták fel. Alpár Ignác szobrát pedig pár hónappal később, októberben. Ez utóbbi – Telcs Ede munkája – a mai napig ott áll a városligeti Vajdahunyad várához vezető út mentén, a Vajdahunyad sétány bal oldalán, míg Darányi szobra nem volt ilyen szerencsés. Eredetileg a múzeum mellett, a tó felőli oldalon állt. Az 1944-es bombázáskor megsérült, ezért a háború után egy restaurátortelepre szállították, ám a javításra már nem került sor, mert 1950-ben beolvasztották, kellett ugyanis a muníció a Sztálin-szoborhoz. 2017-ben állították vissza az eredeti Darányi-szobor másolatát, ám nem az eredeti helyére, hanem a múzeum bejáratának közelébe. 

Az eredeti Darányi-szobor 1935-ben

Fotó: Fortepan

A Vajdahunyad várának hiteles másolata – amit a Városligeti-tó Széchenyi-szigetén állítottak fel – az 1896-os millenniumi ünnepségekre készült el. A tervező-építő Alpár Ignác volt, aki a monumentális épületegyüttes részeként a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot is megtervezte. A Vajdahunyad vára három épületcsoportból áll: egy románból, egy gótikusból és egy reneszánsz-barokkból. Utóbbiban találjuk a múzeumot, ami osztrák barokk stílusban fogant épületrész, melynek főbejárata fölötti kupolája a gyulafehérvári Károly-kapu mintájára épült.  

A lányok mögött a múzeum épülete (1916)

Fotó: Fortepan / Göcseji Múzeum

A múzeum 1980-ban

Fotó: Fortepan

A normális életvitel mellett évi több százezer látogatót fogadó múzeum a XIV. kerület és egyben a Városliget legnagyobb, legjelentősebb múzeuma – egyelőre. A Városliget rehabilitációja és az ott folyó építkezések befejezése után ebben lehet, hogy beáll némi változás, ezt most még nem tudni. 
 
A mindig is – vagyis a Monarchia részeként is – mezőgazdasági országnak számító Magyarországon sokáig egyáltalán nem létezett olyan múzeum, ami a témába vágott volna. Ám a millenniumi ünnepségsorozat felé közeledve az ország vezetőiben felmerült a kérdés, hogy nem kéne-e a jeles alkalom apropóján pótolni a hiányt. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1896. június 20-án írta alá a múzeum alapító okiratát, hogy: 

 az ország mezőgazdasági termelése és fejlődése állandó és modern múzeumban bemutattassék.

Fotó: Budapest Images

Fotó: Budapest Images

A Vajdahunyad vára építése 1904-ben kezdődött el és 1908-ban fejeződött be, de a múzeum épülete már egy évvel korábban állt, így  az állandó tárlattal rendelkező Mezőgazdasági Múzeum 1907. június 9-én megnyitotta kapuit. Egyfelől olyan anyaggal kellett a múzeumnak előállnia, amely bemutatja a hazai agrárium történetét, kiemelten foglalkozik a magyar mezőgazdászok számára fontos területekkel, és olyan tudást is átad, ami a jövő tekintetében irányt mutat és inspirációt is ad a gazdálkodók és az állattartók számára. A múzeum az első pár évben még amolyan gyakorlati alapú bemutató- és oktatóközpont volt, ami elsősorban a korszerű termelési módokat és eljárásokat ismertette meg az érdeklődőkkel, a szakma embereivel.

Fotó: Budapest Images

Fotó: Budapest Images

Manapság a múzeumnak nagyon komoly, több százezer tárgyra rúgó gyűjteménye van, aminek része jó pár ritkaság is, de a lényeg mégiscsak az, hogy egyedülálló módon mutatja be a magyar mezőgazdaság történetét. A legbecsesebb darabok közül való az első, 1852-ben Magyarországra hozott gőzlokomobil, illetve az a világhírű trófeagyűjtemény is, ami időrendi sorrendben mutatja be az egyes vadtrófeákat. Hasonlóan nagy értékkel bír a 19. században, valamint a két világháború között az európai piacot uraló búzafajták gyűjteménye, és híres a múzeum szürkemarhakoponya-kollekciója is. Rengeteg mezőgazdasági gép és eszköz is látható a múzeumban, melyek között sok az igazán muzeális darab. És vannak itt még  kézműves lószerszámok, valamint vadászfegyverek és a magyar szőlészet-borászat tárgyi emlékei is. 

Fotó: Budapest Images

Fotó: Budapest Images

A Mezőgazdasági Múzeumnak az ideiglenes tárlatok mellett van nyolc jelentősebb méretű állandó kiállítása. A legnagyobb természetesen a mezőgazdaság történetét a kezdetektől 1945-ig bemutató gyűjtemény. De van külön vadászati és erdészeti kiállítás, meg olyan is, ami a háziállatokkal foglalkozik. A szőlő és a bor európai történetének éppúgy önálló, saját tárlat jutott, mint a magyarországi halászatnak, a hazai növények bemutatásának vagy a természeti értékeinkkel és a környezetvédelem jelentőségével foglalkozó résznek. 
 
Akárcsak a többi múzeum, a Mezőgazdasági is zárva tart jelenleg. A jubileumi év egyes eseményeit most még online rendezik meg, de ez várhatóan változni fog, ahogy egyre beljebb haladunk 2021-be. A múzeum is akkor lesz majd újra látogatható. Már csak ki kell bírni addig. 

Hasonló tartalmak

Admin mode