Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

szabadidő

szerkesztés

Virslievőverseny, ejtőernyős ugrás és mulatónegyed is volt a Lizsében – A Városliget története

Szerzők

  • Fürdős Zsanett

2021. 11. 26. 10:40

Mindig is szerettünk a Városligetben sétálgatni, felfedezni a különféle útvonalait vagy csak ücsörögni a fűben, de mostanában elég komoly akadálypályát kell teljesíteni és palánk labirintuson kell átjutni, ha a Liget egyik pontjából szeretnénk eljutni a másikba. A Városliget, avagy a Lizsé mindig is a népszerű helyek közé tartozott, ez volt a világ első nyilvános parkja, itt sétáltak napernyő alatt nyári délutánokon az úri hölgyek, és Karinthy is gyakran kereste fel a vurstlikat.

Valószínű, hogy a Városligetről ma – sajnos – hamarabb eszünkbe jut valami negatív – és nem a parkot minősítve –, mint olyan történelmi tények, hogy ez volt a világ legelső nyilvános parkja, hogy itt volt a Millenniumi Kiállítás, hogy az 1838-as hatalmas árvíz elől a Liget dombjaira menekül a pesti népség vagy hogy egykor ezen a területen volt Mátyás király agarasa is. Ott az Andrássy út végén, a Hősök tere mögött nem voltak ám mindig platánok, hatalmas gyep, szánkódomb, rózsakert és gyönyörűen kiépített sétautak, helyette egészen sokáig hol mocsaras, hol homokos talaj uralta a területet. 

Fotó: Csudai Sándor - We Love Budapest

Az a Liget, ahová hétvégente előszeretettel járunk sétálni, futni, pihenni, kulturálódni és randizni, leginkább a Szépítő Bizottságnak, József nádornak és Heinrich Nebbien műkertésznek köszönheti létrejöttét. 1813-ban döntöttek arról, hogy ezt a városszéli területet mindenki számára hasznos és látogatható mulatóhellyé alakítják, a munkálatokhoz pedig a város polgáraitól és főuraktól várták volna az adakozást, de a népkert létrehozásáért a többség nem lelkesedett annyira, mint a kaszinóban való mulatozásért.

Valójában nem József nádorék voltak az elsők, akikben felmerült a mocsaras terep szabályozása, vagy egyáltalán a használata. A tatárjárás idején állítólag IV. Béla ezen a területen állomásozott a seregével, legalábbis a krónikaíró, Rogerius mester szerint, és a fákban, vadban, jó ivóvízben gazdag terület valószínűleg jól jöhetett a harcra készülő vagy éppen abban megfáradt katonáknak. Sőt, 1241. március 17-én még egy kisebb ütközetre is sor került itt.

Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest

Amikor épp nem a seregeké vagy a legeltetésé volt a terület, akkor országgyűlések helyszíneként szolgált, de ez is inkább rontott, mintsem javított volna a városi erdő helyzetén, mert a követek és az urak szolgái folyamatosan pusztították a növényzetet és az állatvilágot – egyenes út vezetett az elmocsarasodáshoz. Ez Mátyás uralkodása idején javult, aki szívesen pihent az árnyas fák alatt a jó levegőn, főleg miután létrehozott itt egy vadas- és agaraskertet.

A Mátyás-kori állapotok jó világa a viszonylag rövid ideig tartott, mert a török uralom alatt a terület visszasüppedt az elhagyott és elhanyagolt létbe és az 1700-as évek közepéig megmaradt legelős, homokpusztás, mocsaras, kis szigetes területnek. 

A mocsár miatt sok volt a szúnyog és az emberek féltek a maláriától, ezért a város jó ötletnek tartotta, hogy a veszély elhárítására fűzfákat telepítsenek a helyre. Azzal ma már mindenki tisztában van, hogy a fákat és a növényeket gondozni kell, és az ültetés után nem árt, ha figyelünk is rájuk, na de ezt az akkori polgárság még egészen máshogy gondolta, úgyhogy a fűzfacsemeték élete sem tartott sokáig. 

Mivel az első fásítási kísérlet látványos kudarcba fulladt, Mária Terézia már rendeletben próbálta elérni, hogy a kiírtott fák helyére ültetett újakat valóban gondozzák a városiak. A 18. század végére ismét erdős területté vált, ahol egy rövid ideig a selyemhernyó-tenyésztés ötlete is felmerült, de mivel az eperfa nem alkalmas a homok megkötésére, ez a terv hamar meghiúsult.

A Pestet irányító tanács 1799-ben 24 évre bérbe adta a területet Batthyány József hercegprímásnak, aki a bérleti díj elengedésének fejében vállalta a fejlesztéseket és a további fásításokat. A hercegprímás még abban az évben meghalt, és a kötelezettségeknek öccse, Batthyány Tódor nem tett eleget, így a Városerdő bérleti jogát a városi tanács elkobozta. Hosszas rosszallás és huzavona ide vagy oda, azért néhány fejlesztést sikerült megvalósítani: kiépült a tó, a tó kiásása során kitermelt földből kialakították a Mocsár- és a Drót-szigeteket. Előbbi helyén ma már a Széchenyi fürdő, míg utóbbin ma a Vajdahunyad vára áll. De ezekben a fejlesztésekben épült meg Pest első gyógyfürdője is a Podmaniczky és a Munkácsy Mihály utca sarkán. 

Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest

A Városerdő kiépítése és megszépítése később a Szépítő Bizottság vezényletével és Nebbien terveivel folytatódott. Közben megjelentek a mutatványosok is, akik a városi építkezések miatt új helyet kerestek a sátraiknak. Az első mutatványos Grossinger Lipót volt, ő állította fel az első körhintát és ő kapott először bormérési engedélyt a Ligetben. Utána persze beindult az élet, és megjelentek a céllövöldék, csúszdák, hinták, kardnyelők, erőművészek és bábosok. Az 1830-as években már ez volt a mulatozás fellegvára. 

Fotó: Fortepan / Saly Noémi

Az 1838-as nagy pesti árvíz elől a városiak a Liget dombjaira és buckáira menekültek és itt várták a jeges ár elvonulását, de még az 1849-es tavaszi hadjárat során is bemenekültek a területre, amikor épp nem áradás, menekülés vagy háború volt, akkor előszeretettel csónakáztak, korcsolyáztak, mulatoztak a Ligetben. 

Deák Ferenc a Városliget környékén töltötte a nyarak egy részét, városligeti tartózkodását pedig gyakran „kis országgyűlésnek” hívták, mert egész sok érdeklődő és követő gyűlt mindig köréje. De Ferenc József és Sissi is gyakran tett sétákat a Ligetben, ahol az 1850-es években még egy majorság is működött.

Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest

Az 1909-es farsang idején Stróbl Alajos vezetésével a Városligeti tó jegén megelevenítették Mátyás királlyá koronázását: hóból és jégből megformálták a középkori pesti házakat és Mátyás király hatalmas szobrát. De itt volt az első magyarországi ejtőernyős ugrás, és hőlégbalonnal is innen szálltak fel az országban először.

A II. világháború előtt teljes mértékben a szórakozásé volt a főszerep, sokszor hasonlították a bécsi Práterhez vagy a párizsi Bois de Boulogne-hoz is. De a Ligetben Karinthy is rengeteget szórakozott, sőt, még egy virslievő versenyen is zsűrizett. 

Hosszan sorolhatnánk még a Városliget történetét és a hozzá kapcsolódó legendákat az Ezredéves Országos Kiállítás sztárjain át a mai átépítésekig, de szerintünk sokkal jobb ötlet kimenni és sétálgatni picit a fák között.

Hasonló tartalmak

Admin mode