Egy kisebb településnyi ember él benne, a közepén lévő belső kert pedig a nyugalom nem is olyan kis szigete. A Phönix-ház igazi különlegessége Újlipótvárosnak.
Pesten innen, Budán túl podcastünk legújabb epizódjában a modern magyar építészet skanzenjeként szolgáló Napraforgó utcáról beszélgettünk Ferkai András Ybl Miklós-díjas építészettörténésszel.
A Nagy ho-ho-ho-horgász és Pom Pom csak kettő azok közül a figurák közül, amelyeket Sajdik Ferenc grafikusnak köszönhetünk. A munkásságát bemutató váci gyűjteményben jártunk.
Azért szeretjük a Budapest100-at, mert az itt bemutatott házak mindig meg tudnak lepni minket. A Délvidékről mezítláb és gyalogosan Pestre érkező fogadós és a Fiumei úti ház története pont ilyen.
Az Andrássy út építészetileg talán legkirívóbb palotája a jelenlegi Orosz Nagykövetség épülete. Miért néz ki úgy, mintha Londonból vagy New Yorkból teleportált volna ide? Kik azok a dollárhercegnők?
Izgalmas és kicsit ijesztő is, hogy egy családi házas rész közelében Budafokon egy 1500 négyzetméteres, a hidegháború elején készült, atombiztos óvóhelyet találunk, működőképes berendezésekkel.
Hogy kerülnek a klasszicista építészet formavilágát idéző épületek homlokzatára a búzát kaszáló parasztok, a gyárban dolgozó élmunkások és az élsportolók? A szocialista realizmus különös világa.
A II. János Pál pápa téren álló ház sok mindent megélt az elmúlt 150 év alatt, volt itt építészeti iroda, kávéház és dobozgyár is, utóbbinál ráadásul Horn Gyula is dolgozott, mint kifutófiú.
Budafokon mintha egy bájos vidéki kisváros – máskor sváb vagy mediterrán falu – ékelődött volna be a panelházak közé, a változatos környék még számunkra is igazi meglepetés volt.
30 évvel ezelőtt, a szovjet csapatok kivonulásának második évfordulóján nyitott meg a kommunista-szocialista időszak kurzusszobrainak parkja, ahova most ellátogattunk.
Ezek az igényes iparművészeti tárgyak egyetlen család történetén keresztül mesélnek a 20. század magyar történelméről és egy nagyon izgalmas művészeti korszakról, az art decóról és a modernizmusról.
A III. kerületben található múzeum áprilisban nyitott ki újra, és a ruha-, illetve a textilipar történetét meséli el, és nem gondoltuk volna, hogy még ez a téma is mennyire izgalmas, érdekes.
Rabóczky Judit Rita szobrász műhelyszerű műtermébe látogattunk el, ahol nagyrészt vasból, huzalokból és fémhulladékokból dolgozik, gyakran hegeszt és még flexel is.
A Mikszáth Kálmánról elnevezett tér manapság az egyik legnépszerűbb tere a városnak, pedig sokáig még neve sem volt. Változnak az idők, változnak az emberek – és a terek is.
A Néprajzi Múzeum új épületet kapott, de a gyűjtemény gyarapodása a költözés alatt sem szünetelt. Ezekből a szerzeményekből közel 300 tárgy mutatkozik be a Zárvatermő című kiállításon.
Az idén 30 éves Anima Sound System fejével, Prieger Zsolttal beszélgettünk a zenekarról, 30 évről, példaképekről, irodalomról, hitről, és azt a pár dolgot is érintettük, ami egyáltalán nem érdekli.
A Ludwig Múzeum „Művészet a soá után” címre keresztelt legújabb kiállítása hiánypótló, arra tanít minket, hogy merjünk kilépni a komfortzónánkból, és ne féljünk emlékezni.