Keresés EN

Látnivalók és kultúra

A perzsa sah is rendelt bútort a magyar art deco jelentős képviselőjétől

Májusban ismét megrendezésre kerül a Budapest100 rendezvény, amely idén a 150 éves fővárosi házak köré szerveződik. A számtalan ingyenes program között lesz egy olyan, amelynek keretein belül az otthonainkban is fellelhető használati tárgyakat állítanak ki: bútorritkaságokat, lámpákat, kerámiákat. Igényes iparművészeti darabokat csodálhatunk meg, mely tárgyak egyetlen család történetén keresztül mesélnek a 20. század magyar történelméről és egy nagyon izgalmas művészeti korszakról, az art decóról és a modernizmusról.

Mindannyiunk tulajdonában vannak olyan használati tárgyak, edények, bútorok, szerszámok, amelyeket még a nagyszülők vagy akár a dédnagyszülők is használtak, tőlük öröklődött tovább. Néha nosztalgikus érzésekkel gondolunk rájuk, néha pedig teljesen természetes, hogy ugyanabban a dobozban tartjuk a lisztet, mint a nagymama. De mi van akkor, ha a használati tárgyaink iparművészeti szempontból is jelentős értéket képviselnek?

Polák Emma tágabb családjának tulajdonában, elszórva különböző lakásokban „szolgáltak” olyan bútorok, amelyek a dédnagyapa, Nagy Antal gyárából kerültek ki. A dédunoka és néhány családtag kezeli a jelentős hagyatékot. A felmenőik és az iparművészeti korszak iránti tiszteletből jött az ötlet, hogy a hagyaték egy részét az egykori gyár udvarán bemutassák a nagyközönségnek is. A Rákosi-korszakban vagyonukat vesztett elődöktől származó székek, kanapék, szekrények művészeti értéket képviselnek, olyan gyárból kerültek ki, amelynek a termékei az Iparművészeti Múzeumban állnak, és egykor a párizsi világkiállításon értek el sikereket. A felismerésből született egy kiállítás, amely a Budapest100 – Városegyesítés programsorozat keretein belül tekinthető meg május 13-án a józsefvárosi Víg utca 32-ben.

Art deco: az Empire State Buildingtől a pöttyös karosszékhuzatig

Az art deco iparművészeti irányzat az I. világháború után terjedt el, és mint annyi esetben a művészettörténet során  ez is Párizsból indult el, majd pár év eltolódással érkezett meg Magyarországra.

Az art deco iparművészeti irányzat az I. világháború után terjedt el, és mint annyi esetben a művészettörténet során  ez is Párizsból indult el, majd pár év eltolódással érkezett meg Magyarországra.

Az első globális művészeti irányzat volt, ami az Egyesült Államoktól Kínáig meghatározta a művészeti igényű használati tárgyak tervezését és kivitelezését; modernségét mutatja, hogy a sajtóreklámokra is hatással volt. Az art deco egy rövid ideig tartó, de nagyon termékeny korszak volt, a nagy terek, a letisztultság jellemezte, az építészetben a Bauhaus mutat hasonló stílusjegyeket. Új alapanyagokat használtak fel, megjelentek a krómozott felületek, a csőbútorok és a műanyag.

A fényes felületek és az áramvonalasság szintén visszatérő eleme az art deco iparművészeti tárgyaknak. Külföldön sokszor a grandiózusság jellemezte, a kor igényeit például jól mutatják New York felhőkarcolói, köztük az Empire State Building, de a korszak külföldi bútorai között is gyakran találunk hatalmas darabokat. A korszak iparművészei rendszerben gondolkodtak, amikor egy lakás berendezését tervezték meg. A bútorok, a szőnyegek, a világítás mind együtt lettek megtervezve, egymáshoz illeszkedve, egymást kiegészítve dolgozták ki részletekbe menően az otthon berendezését és a különböző helyiségek funkcióit. Tisztában voltak azzal, hogy a lakókörnyezet fontos, és hatással van a benne/ott élőkre, ezért ezeknek a gondolatoknak a jegyében terveztek, választottak alapanyagot és formát. Az art deco a mai napig élő, kortalan tárgyakat teremtett, a sok munka a mai napig megállja a helyét bármelyik igényes otthonban, a korszak darabjaiért ma is jelentős összegeket fizetnek a gyűjtők.

A magyar art decónak ugyanúgy, mint a magyar szecessziónak vagy más stílusoknak  léteztek egyedi vonásai. 

A magyar art decónak ugyanúgy, mint a magyar szecessziónak vagy más stílusoknak  léteztek egyedi vonásai. 

A népművészet hatást gyakorolt az alkotók munkájára, megszületett a református templomok kazettás mennyezetét idéző szőttes és a modernizált búbos kemence. A Horthy-korszakban létezett olyan is, amikor kifejezetten az „új vidéki magyar otthonra” írtak ki tervpályázatot, amelyre természetesen a népművészet ihlette tárgyakkal lehetett jelentkezni. A már említett szecesszióhoz hasonlóan a népi vonal a keleties stílust is jelenthette, utalva ezzel a magyar nép ázsiai eredetére. A külföldön olyan gyakori robusztus méretek azonban nem jellemezték a hazai alkotókat, sok esetben drága alapanyagokat sem tudtak használni, de ezt kreativitással, humorral kompenzálták. Színes, életteli minták, vidám alakok, nagy pöttyök tűnnek fel a szöveteken, de létezik egy olyan bútordarab is, amit a korszak szakértői egymás között „a vicces szék” néven emlegetnek. Nem szabad elfeledkezni a női alkotók nagy számáról sem, a legtermékenyebb és legszebb darabokat létrehozó iparművészek között találjuk P. Szabó Évát, a Goldberger-textilgyár tervezőjét és Lukáts Kató grafikusművészt.

Asztalosműhelyből a felsőházba

A korszak egyik jeles műhelye volt a Nagy Antal alapította gyár. Nagy Antal asztalosmesterként kezdte karrierjét, majd egy bútorgyár tulajdonosa és felsőházi tag lett. A 20. század magyar történelmében egyáltalán nem rendhagyó, hogy a család végül elvesztette mindazt, amit saját munkájával és tehetségével épített fel, és évekre kénytelenek voltak visszalépni a társadalmi ranglétrán.

A neves bútorkészítő 1906-ban vált önálló mesterré, miután több tanulmányúton vett részt külföldön. Műhelye kezdetben a Práter utcában volt, majd később, amikor bővülni kezdett, átköltözött a Víg utcába; először egy istállóépületbe, majd 1922-ben felépült a gyár maga. A gazdag és igényes rétegek, elsősorban a polgárság fedezte fel magának a gyár termékeit, így az egyre ismertebbé vált. A kezdetben „egyemberes” üzem már hatvan alkalmazottal dolgozott, és bemutatótermük volt a Klotild-palotában. A fiú, Nagy Károly tehetséges iparművésznek bizonyult, idővel bekapcsolódott az egyre terebélyesebbé váló vállalkozásba, munkái az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében is megtalálhatók.

A gyár megrendelésre dolgozott, sorozatgyártott termékeik nem voltak, egyedileg megtervezett belső terek berendezését gyártotta le. Nagy Antal a közéletben is aktívnak mutatkozott, a két világháború között a magyar parlament felsőházának volt a tagja, a kereskedelmi és iparkamarák küldötteként kapcsolódott be a törvényalkotói munkába. A felsőház még akkoriban is alapvetően az arisztokrácia képviselőivel volt tele, a sok báró és gróf között Nagy Antalon kívül két polgári származású személy koptatta a „tisztelt ház” padjait.

A szakmai sikereknek számtalan állomása volt, például megbízást kapott a lillafüredi Palotaszálló olvasótermének, az Országgyűlés elnöki fogadójának, a debreceni és a budapesti tudományegyetem reprezentációs helyiségének berendezésére, 1937-ben pedig a párizsi világkiállításon Grand Prix odaítélésével ismerték el a művészi munkát. A díj után a perzsa sah felkereste a gyárat, velük szerette volna megterveztetni és elkészíttetni az egyik palotája berendezését. 

A II. világháború után Nagy Antal munkásságának kézzelfogható része összeomlott, a gyárat államosították, a családot pedig a Gyöngyös mellett található Halmajugrára telepítették ki. De előtte az ekkor már hetvenközeli Nagy Antal még megjárta az Andrássy út 60-at, mert a gyárban anyaghiány miatt nem tudtak megfelelő vastagságú furnérlemezt biztosítani egy bútorhoz, az eset pedig szabotázsnak minősült az újonnan hatalomra került rezsim szemében. A mester 1958-ban hunyt el, gyára helyén egy papírkészítő üzem létesült, viszont fia, Nagy Károly később egy állami tervezővállalatban folytathatta tevékenységét.

A megnyitón az Iparművészeti Múzeum is képviselteti magát

Nagy Antal hagyatékának jelenlegi gondozója az egyik dédunoka, Polák Emma. Több családtagjának, például unokatestvérének, Beke Mártonnak a segítségével ők kezdtek időt és energiát fektetni ezeknek az értékes daraboknak a restaurálásába. A felújított darabok a Víg utca 32-ben tekinthetők meg május 13-án, szombaton 10 és 18 óra között. De nem csupán megtekinthetők, hanem ki is próbálhatók, bárki beleülhet azokba a karosszékekbe, amiken Párizsban a perzsa sah szeme is megakadt. A kiállítás értékét jól jelzi, hogy Horányi Éva, az Iparművészeti Múzeum főmuzeológusa fogja megnyitni.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

The AI Film Festival (AIFF) 2024

Magyarországon elsőként szervezett nemzetközi, mesterséges intelligenciával készült filmeknek versenyt a The AI Film Festival (AIFF). A 145 beérkezett pályamunkákból rangos zsűri választotta ki a legjobb alkotásokat, amelyeket március 3-án a Bem Moziban nézhetünk meg. Az AIFF-ra öt – látványfilm, dokumentumfilm, kísérleti film, videóklip, vegyes művészeti alkotás – kategóriában, maximum 15 perces, legalább a mű felében mesterséges intelligenciával készült alkotásokkal nevezhettek a készítők.

Kultúra

Jávor Piroska: „Játék Parnasszuson”

Az idén 80 éves szentendrei festőművész, Jávor Piroska kiállítása nyílik a Szentendrei Képtárban március 8-án, 17 órakor Játék a „Parnasszuson” címmel.

Neked ajánlott

A