Keresés EN

Látnivalók és kultúra

A 150 éves ház, amiről senki nem gondolná, hogy egy grófi család tulajdona volt

Mi más is lehetne az idei Budapest100 témája, mint a 150 éves házak, amellyel a 150 éves Budapest előtt tisztelegnek a szervezők. Na de milyen is egy ilyen öreg épület? Kicsi házikó valahol megbújva a budai villák között vagy egy emeletes bérpalota a pesti belváros sűrűjében? A II. János Pál pápa téren álló ház sok mindent megélt az elmúlt 150 év alatt, volt itt építészeti iroda, kávéház és dobozgyár is, utóbbinál ráadásul Horn Gyula is dolgozott, mint kifutófiú.

Mindig izgalmas átlépni egy régi ház küszöbét és megcsodálni a múltból itt maradt épületrészeket, 

Mindig izgalmas átlépni egy régi ház küszöbét és megcsodálni a múltból itt maradt épületrészeket, 

legyen az egy kovácsoltvas korlát, egy kilincs, egy ólomüveg ablak vagy a padlózat. Ilyenkor mindig eszünkbe jut, mennyi mindent élt át és hány történetet tudna elmesélni nekünk egy ház, ha tudna beszélni. A II. János Pál pápa tér 1. szám alatt álló, eredetileg kétemeletesnek épült sarokház bár megjelenésében egyszerű, ettől még nagyon is tartogat izgalmakat, mégiscsak egy 150 éves házról van szó.

A ház története szorosan összefügg a tér történetével, ugyanis akkor kezdődött az építése, amikor rendezték a környéket. A ma II. János Pál pápa térként ismert hely réges-régen még egy saras, sivár terület volt, ahol hamarabb találkozhattunk lókupeccel, mint előkelő grófokkal, lévén hogy elsősorban állatvásárokat tartottak itt. Több elnevezése is volt, a Lóvásártértől kezdve a Parasztvásártéren át egészen a Sertésvásártérig, körülötte pedig nem a már jól ismert díszes paloták, hanem kisebb házak, bódék és istállók helyezkedtek el. 

Ahogy haladtunk Budapest létrejötte felé, úgy indult meg a tér rendezése is, mert hát mégsem lehet a világvárosi babérokra törő Pesten sár és szennyhalom még akkor sem, ha annak a külvárosi részein járunk. A terület szabályozásában meghatározták, hogy aki telket vásárol itt, annak legalább az épület utcai homlokzatát két év alatt meg kell építenie, máskülönben kereshet magának máshol birtokot. 

Ezt a házat 1873-ban adták át, és a korszak sokat foglalkoztatott építőmestere, Knabe Ignác tervezte. Senki ne érezze magát kevesebbnek, ha még nem hallott a leginkább Budán tevékenykedő egykori mester nevéről, mert bevalljuk: az ő neve számunkra is új volt. Valószínűleg jobban benne lenne a köztudatban, ha még állna két híresebb munkája: az Öntőház utcai zsinagóga és az Iparügyi Minisztériumként szolgált Klusemann-féle bérháztömb a Clark Ádám téren.


Azt nem tudni, hogy a házat eredetileg ki építtette, viszont a kutatók egy telekkönyvben megtalálták, hogy 1875-ben egy csereszerződés alapján került gróf Festetics Dénes, általa pedig évtizedekre a Festetics család birtokába. Ők sosem éltek az épületben, elvégre az arisztokrácia sokkal jobban érezte magát a Palotanegyedben, viszont szatócsoknak, zsibárusoknak, bádogosoknak és különféle kereskedőknek bérbe adták a lakásokat. 

A fölszinti és a pincehelyiségekben pedig a legkülönfélébb üzletek és kisüzemek működtek az évek során: építészeti iroda, az első magyar technikai nemezgyár irodája, papírnagykereskedés és dobozgyár is – utóbbi kifutófiúja volt Horn Gyula.

A fölszinti és a pincehelyiségekben pedig a legkülönfélébb üzletek és kisüzemek működtek az évek során: építészeti iroda, az első magyar technikai nemezgyár irodája, papírnagykereskedés és dobozgyár is – utóbbi kifutófiúja volt Horn Gyula.

Ottjártunkkor Séra Natália, a Budapest100 önkéntese elmondta, hogy a ház legkedvesebb története a Deutsch családhoz és a hosszú évekig egy padláson hányódó filmtekercsekhez kötődik. Az itt élő Deutsch Richárd a korban viszonylag ismert amatőr filmes volt, aki a családját, az épületet és a környéket is gyakran filmezte. A zsidótörvények idején rábízta a filmszalagokat egy munkatársára, amikre évtizedekkel később, 1996-ban bukkantak rá egy sashegyi ház padlásán. Ekkor indult a nyomozás a rejtélyes filmtekercsek tulajdonosa és a szereplők után, és csak húsz évvel később sikerült megtalálni a Deutsch család egyik leszármazottját és felfejteni a történetet. 

A május 11. és 14. között megrendezésre kerülő Budapest100-on 150 éves házakba mehettek majd be. A II. János Pál pápa tér 1. szám alatti ház is izgalmas programokkal várja az érdeklődőket, többek között „Az elveszett nagypapa” című dokumentumfilmet is megnézhetitek, de lesz növénycserebere és kiállítás is.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

Oscar-nap a Művészben

Március 11-én 96. alkalommal díjazza az előző év legjobb filmjeit és filmeseit az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia. Nincs is jobb hangolódó program a gálára, mint a március 10-ei Oscar-nap a Művészben, amikor 13 órától estig jelölt filmeket nézhetünk meg.

Kultúra

Janikovszky-est a vaksötétben – avagy a lemez két oldala

A Bodor Tibor Kulturális Egyesület közreműködésével március 13-án a Lurdy Moziban egy egyedülálló képzeletszínházi előadásban lesz részünk, A lemez két oldala címmel: Janikovszky Éva írásainak segítségével teljes sötétségben, csak a hangokra és szavakra koncentrálva fedezhetjük fel mindennapjaink rejtett oldalait.

Kultúra

Mai Manó fotográfiái

A PaperLab Galériában kiállított 50 fotóból álló, ingyenesen megnézhető válogatásban olyan alkotásokat láthatunk, amelyeket Mai Manó fotográfus a budapesti műtermeiben készített a századforduló környékén.

Kultúra

NYOMIK – még mindig premier előtt

Surányi Judit Nyomik című filmje 2025 körül fog mozikba kerülni, de szerencsére nem kell addig várnunk, ha meg akarjuk nézni: március 9-én egy laza bulival egybekötve lesz a vetítése a Premier Kultcaféban.

Neked ajánlott

A