A tavalyi lezárások után idén érezhetően elkezdett visszaszivárogni az élet Budapest köztereire, már nemcsak a parkokban és a kirándulóhelyeken voltak emberek, hanem a kedvenc gasztro- és szórakozóhelyeink is újra élettel teltek meg. A régi kedvencek újrafelfedezése mellett idén is számtalan fejlesztés történt a városban: a gigaberuházások egyre közelebb értek befejezésükhöz, a MOL Campus elérte legmagasabb pontját, így már a Nagy-Kevély csúcsáról is láthatjuk, a Várnegyed és a Városliget is egyre több elemmel bővült, de még ennél is több minden zajlott a zöldterületek és a közlekedés terén. A koronavírus-járvány pozitív hozadéka, hogy már nemcsak egy szűk réteg gondolkozik a városi zöldterületek és a környezetvédelem fontosságáról, hanem egy egész város. Budapest életében idén a legnagyobb változás talán nem is az építés alatt álló fejlesztések vagy az átadott épületek mennyiségében és minőségében történt, sokkal inkább az emberek gondolkodásmódjában – amely elég jó irányba halad.

Év elején hosszan szemléztük, milyen fejlesztésekkel leszünk gazdagabbak, és már akkor is látszódott, hogy a tavalyi lezárások miatti kényszeráttervezések következtében idén kevesebb épületátadásban lesz részünk, és 2021 inkább a tervezgetések és a projektelkezdések éve lesz. Persze idén sem maradtunk stadion és heves vita nélkül, utóbbit a Budapest Déli Városkapu fejlesztés keretén belül megvalósuló Diákváros vs. Fudan Egyetem campusa váltotta ki. A városvezetés rengeteg közösségi tervezésen alapuló fejlesztésbe vágott bele, végre elkészült a pesti alsó rakpart gyalogossétánya – ami az egyik legjobban várt idei fejlesztés volt –, lett egy új köztér a Duna-parton, és a rollerkáosz is rendeződni látszik. Sőt, új fejlesztéseket idén nemcsak a középületekkel kapcsolatban jelentettek be, hanem a közlekedés és a zöldterületek kapcsán is, az építészek és a tájtervezők pedig idén is ontották magukból a jobbnál jobb látványterveket és koncepciókat. 

Minden, ami közlekedés

Idén a legtöbb változás kétségkívül a közlekedés terén történt – legyen szó metróvonalról, pályaudvarról vagy a közlekedés tereiről, mint például a Blaha Lujza tér. Utóbbi felújítására elég régóta várunk, idén nyáron viszont megtörtént az, amit eddig lehetetlennek hittünk: a teret elkerítették, és az aluljáró födémszerkezetének szigetelésével megindult a felújítás. Lesz 1000 négyzetméter új zöldfelület, nyilvános WC, akadálymentesített kereszteződés, utcabútorok meg szökőkút. A Szentlélek tér átalakítása is idén kezdődött, a régi pavilonok helyén kávézó és grilles reggeliző lesz, de a Bakáts tér zöldítésébe és átalakításába is belefogtak, ha minden jól megy, a nyolcszorosára nő a zöldfelület a IX. kerületi téren.

Bemutatták a szentendrei HÉV-végállomás, az Örs vezér téri metróállomás és a gödöllői HÉV megállóinak, valamint a Déli Körvasút egyik legfontosabb átszállópontjának, az új Népliget állomásnak a látványterveit. A Gellért-hegyi sikló megkapta a környezetvédelmi engedélyt, így hamarosan már nemcsak a látványterveket láthatjuk, hanem az építkezés is beindulhat. A 3-as metró felújítása még mindig tart, de a Dózsa György úti megállónál már átadtak néhány új képzőművészeti alkotást, közben pedig bejelentették és megkezdték az 5-ös metró építésének és a déli HÉV-vonalak meghosszabbításának az előkészítő munkálatait.

A Kelenföldet és Ferencvárost összekötő Déli Körvasút bővítése az elmúlt száz év egyik legjelentősebb fejlesztése, a jobb átszállási kapcsolatok érdekében három új megálló is épül majd, a másik fontos eleme az új Déli összekötőhíd, amin idén indult meg a forgalom. Elkészült a Nyugati pályaudvar tetőszerkezete, és végre megnyílt az utascsarnok a modern digitális tájékoztató rendszerrel és az új vágányvégi kijelzőkkel. És ha ez még nem lenne elég, októberben kiírtak egy tervpályázatot a környezetének a megújítására, amin világhíres nemzetközi építészirodák is indultak. A megújult Keleti pályaudvar aluljárószintjén egy modern, akadálymentes utascentrumot alakítottak ki, és a Kelenföldi Indóház is megmenekül, az idén látott látványtervek alapján a magyar vasút történetét bemutató kiállítótér nyílik majd benne.

A Széll Kálmán téren átadták a 2014 óta tervezgetett gyalogosátjárót, ami átvezet a jövőre nyíló Postapalota épületéhez. De még ennél is jobban vártuk az évek óta húzódó Lánchíd-felújítást, aminél nemcsak a kőoroszlánokat restaurálják, de visszakapja az 1916-os műemléki elemeit is, átépítik a hídfők lépcsőit, környezetbarátabb köz- és díszkivilágítást kap, és újjáépítik, javítják és rozsdavédelemmel látják el az acélszerkezetet is. Az egyik kedvenc idei projektünk a pesti alsó rakpart felújítása volt, ami nem azt jelenti, hogy még gyorsabban száguldozhatnak rajta az autósok, hanem egy összefüggő, a Jászai Mari tértől az Országházig tartó gyalogossétányt alakítottak ki a Duna-parton, és külön öröm, hogy még egy teljesen új fasort is kaptunk hozzá. 

Minden, ami zöld

A városi zöldfelületek fejlesztése, kedvenc köztereink fásítása és a környezetvédelem hangsúlyozása egyértelműen ott van Budapest legjobb húzásai között. Tavaly rekordot döntött a parkhasználat, és ez a tendencia idén is folytatódott, úgyhogy nemcsak a városvezetés, de a budapestiek is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a zöldfejlesztésekre. Megkezdték idén a Rákos-patak zuglói szakaszának revitalizációját, míg a XIII. kerületben már egy lépcsős közösségi pihenőhely is elkészült. A kerületnél maradva: év elején megírtuk, hogy 9300 négyzetméteres fás és tavas ökoparkot létesítenek a Vizafogó-lakótelepen, ennek nagy része idén elkészült, de az átadás jövő januárra tolódik. 

Hasonló természetbarát fejlesztés indult el Pünkösdfürdőn is, ahol egy többhektáros, ökológiai szemléletű pihenőparkot építenek a Duna-partra, ahogy a pesterzsébeti szakasz és a Kvassay- és a Tassi-zsilip közötti, 57 km hosszú folyószakasz rehabilitációja is megkezdődött, de az albertfalvai partszakaszon is kialakítottak egy kísérleti közteret, ahol nemcsak pihenőpadokon hesszelhettünk, de bográcsozni és sütögetni is lehetett. Még több ilyet jövőre is! Sőt, idén a budai oldal utolsó megmaradt vizesélőhelyéről, a Mocsárosdűlőről is jó híreket kaptunk: nemcsak levették a beépítésre szánt területek listájáról, de a fejlesztési koncepciója is napvilágot látott.

Miközben felfedeztük a város környéki erdeinket, addig a Tabánban egy 40 nm-es területen alakítottak ki egy gyorsan növő minierdőt, a Miyawakit. A 120 darab növény mindegyike a budai hegyekben őshonos növény, így a jövendő kis erdő a meszes talajú, középhegységi lombhullatóerdő-társulást imitálja. A hűvösvölgyi Nagyrét háromhektáros területén egy erdőtematikájú játszóteret és egy szabadtéri fitneszparkot alakítottak ki, de idén fejeződött be a Naplás-tavi kilátó építése is, úgyhogy nyár óta 22 méter magasságból kémlelhetjük a tavat körülvevő környezetet. 

Minden, ami gigaberuházás

A gigaberuházások hallatán első asszociációnk gyakran valami negatív, leginkább azért, mert a hatalmas ingatlanfejlesztések általában nem az élhető város fogalma köré szerveződnek, de néha még a megaprojektekben is meg lehet találni azokat a részleteket, amik jó irányba terelik a várost. Ami biztos, hogy ezek a fejlesztések évtizedekre megváltoztatják, alakítják a városképet, tehát akarva-akaratlanul is hozzá kell szoknunk az új szövethez. 

Budapesten jelenleg 5 hatalmas beruházás építése zajlik: Várnegyed, Városliget, Corvin-negyed, Budapest Déli Városkapu és BudaPart, és noha jó pár elemet átadtak már belőlük, ezek a fejlesztések jövőre is bőven tartogatnak majd aktualitást. 

Várnegyed

2021 sem telt el úgy, hogy ne adtak volna át és kezdtek volna el mindent is a Várnegyedben, ami a mai napig az egyik legvitatottabb fejlesztés Budapesten. A budai vár történeti környezetének rekonstrukciója még a szakmát is megosztja, a legnagyobb kérdés pedig az, hogy mennyire van létjogosultsága visszaépíteni egy régen volt korszak építményeit a 21. században. Idén végre bejutottunk a palota egyik legfontosabb turisztikai látványosságába, az elkészült Szent István-terembe, amiről lassan másfél éve kaptuk az információmorzsákat. Befejeződött a Habsburg-kapu felújítása és a Budavári Palota déli összekötő szárnyának eredeti, századfordulós állapotának visszaállítása is, sőt a palota rekonstrukciójáról is megjelentek a látványtervek. 

A Nemzeti Hauszmann Program keretén belül Hauszmann Alajos koncepciója alapján összekötötték a Csikós-udvart és a palotaudvart, de megkezdték a József Főhercegi Palota alapozási munkálatait és a Vöröskereszt Egylet egykori székházának újjáépítését is. Kiszivárogtak a Honvéd Főparancsnokság látványtervei is, ami az eddigi hírekkel ellentétben mégsem kap kortárs bővítést. 

Átadták a Nemzeti Bank Úri utcai oktatási épületét, és megindult a Szentháromság téri Burg Hotel épületének átalakítása is – ebben a részleges bontás is benne van, ami az építészszakma felháborodását váltotta ki. Fontos tudni, hogy ez a kettő nem része a Nemzeti Hauszmann Programnak.

A Liget Budapest Projekt

A várnegyedbeli visszaépítések mellett a Liget Budapest Projekt borzolta idén is a kedélyeket, bár gyanítjuk, ez egészen addig így marad, amíg be nem fejeződik – mindenki reménye szerint a Nemzeti Galéria, az Innovációs Múzeum és a Városligeti Színház nélkül. Noha a Városliget átszelése közben még mindig kisebb akadálypályákba ütközünk, egyre kevesebb palánk takarja az új Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza épületét. A Dózsa György úton araszolva többször megnéztük mi is, ahogy egyre magasabb lett a Néprajzi Múzeum épülete, idén decemberre a félmillió pixelből álló csipkés homlokzata is elkészült, így már csak a belső terek kialakítására kell várnunk. 

Szintén decemberre lett kész a Magyar Zene Háza, amivel elég felemás a viszonyunk, de az biztos, hogy az idei év egyik legjobban várt épülete volt. Élményszinten tényleg képes bárkit levenni a lábáról, miközben néhány építészeti megoldást egyszerűen nem értünk, és a kivitelezésben is van jó néhány olyan pont, ami egy laikus szemnek is feltűnik. A Liget Budapest részét képezi a Biodóm is, aminek munkálataival idén sem jutottak előbbre, ugyanis időközben elfogyott a ráfordítandó pénz, ezért tavaly november óta félkészen áll és várja a jobb sorsot, az állatokat és a növényeket.
 

Corvin-negyed

Teljesen átformálta és újrapozicionálta a VIII. kerületi negyedet a Corvin-negyed építése, azonban a 2009-ben indult projekt lassan a végéhez közelít. Két lakóparkja közül a Centropolitan elkészült, és a Grand Corvin befejezése is itt van a láthatáron, bár átcsúszik a 2022-es évre. Zajlik a negyed utolsó irodaháza, a Corvin Innovation Campus fejlesztése is, ami már az új korszak igényeire válaszolva épül: az összes közös területe érintésmentes lesz.

Budapest Déli Városkapu és BudaPart

Tavaly év végén robbantották fel a VITUKI toronyházát, idén pedig megkezdődött a Dél-Pest és Észak-Csepel területére tervezett, egyetemi hallgatóknak szánt diákváros és a nemzetközi sportesemények helyszínéül szolgáló Nemzeti Atlétikai Stadion építése – utóbbi már szerkezetkész. A Budapest Diákváros-projekt a Déli Városkapu fejlesztés részeként jön létre, a mestertervet a norvég Snøhetta építésziroda készítette (magyar részről a Sporaarchitects segíti őket), és már a látványterveken is látszik, mennyire sok zöldben és Dunával való kapcsolatban gondolkoznak. Ehhez a projekthez tartozik a Nagyvásártelep csarnoka és a mellette álló irodaépület felújítása is, aminek a pályázatára annyira menő tervek készültek, hogy nemcsak a BIVAK nyertes tervét imádtuk, hanem az összeset. Őszintén reméljük, hogy meg is valósul.

A gigaberuházások sorából Budapest új városnegyede, a BudaPart sem maradhat ki. A Kopaszi-gátnál épülő beruházás keretében nemcsak a MOL-székház toronyháza – ami idén elérte a legmagasabb pontját – változtatja meg a város arculatát és a környék közlekedését, de a tervezett 15 lakó- és 13 irodaház is, melyek közül a BudaPart CITY és az E lakóház idén el is készült. Sőt, a Lágymányosi-öböl nyáron egy új, szabad vízi stranddal, a SHO Beach BudaParttal gazdagodott, ahol remek vízminőségű strandon fürdőzhetett mindenki, aki belépőt váltott. Nem mellesleg a városnegyed közelében nyílt meg az új Dürer Kert is.

Minden, ami műemléki rekonstrukció

Egyre több műemléki épületünk felújítása közelített idén a befejezéséhez, bár a legjobban vártra, az Operaház rekonstrukciójára még egy icipicit várnunk kell. Elkészült a Krisztina téri volt Budai Polgári Casino épülete, ami ma már Márai Sándor Kulturális Központként várja a látogatókat, és nemcsak a homlokzat és a belső tér díszeit állították helyre, de a sarokkupoláját is visszakapta. Nagyon örültünk, hogy tavasszal bejelentették és meg is mutatták a Jókai-kert és a területen álló borzalmas állapotban lévő Steindl-villa rekonstrukciós terveit, ez alapján 2022 végéig új látogatóközpont jön létre a területen. 

Hosszas felújítás után ötcsillagos luxusszállodaként nyitotta meg kapuit a kecses hölgyként magasodó eklektikus déli Klotild-palota, ami (igazodva a népnyelvhez) Matild Palace néven várja vendégeit. A rekonstrukció során a kovácsoltvas kapuktól a Róth Miksa-féle üvegablakokon át egészen a terrazzoburkolatig helyreállítottak mindent, amit lehetett, az elpusztult elemeket pedig az archív fotók és a régi tervek alapján újragyártották. Az ötemeletes szálloda tetején még egy titkos koktélbár is helyet kapott, amit mi is vígan teszteltünk a nyár során. 

Befejeződött a Szilágyi Dezső téri református templom felújítása is, ahol a tervezők olyan részletekre is figyeltek, hogy a Pecz Samu tervezte padokat restaurálják, és a belső tér falának eredeti díszítését is visszahozták. 

Az Andrássy úton több régen volt palota felújítása is zajlik, a Haggenmacher- és a Saxlehner-paloták felújítási, átalakítási munkálatairól korábban mi is hírt adtunk, de nagyon úgy tűnik, hogy a befejezésre még mindig várnunk kell. A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte Drechsler-palota – Balettintézet – felújításának munkálatai sokéves huzavona után végre elkezdődtek. Megindultak a Hübner-udvar felújítási munkálatai is, aminek a végén az épület visszakapja két elvesztett tornyát is.

Nyáron megkezdődtek a 2018 óta üresen álló Agrárminisztérium épületének felújítási és korszerűsítési munkálatai, és az Igazságügyi Palota rekonstrukcióján is dolgoznak. 

Megjelentek a Piliscsabáról Budapestre, egész pontosan a Magyar Rádió egykori otthonába költöző Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának tervei is. A 4000 pázmányos hallgatónak és 500 tanárnak otthont adó tömb egyszerre tükrözi az egyetem szellemiségét, illeszkedik a 19. századi Palotanegyedbe, miközben belülről egy 21. századi modern felsőoktatási intézmény lesz. 

A Várkapitányság bemutatta a megújítás alatt álló Citadella látványterveit, ebből kiderül, hogy nő a zöldfelület, az erődfalon belül lesz egy közpark és egy tó is. Idén befejeződött az Iparművészeti Múzeum kipakolása, így végre itt is megkezdődhetett a tényleges felújítás. 

A rengeteg köztér-átalakításon, műemléki rekonstrukción és belengetett látványterven túl idén sem maradtunk elkészült stadion nélkül: aki mostanában a Népliget környékén járt, az szemben találhatta magát a Budapesti Kézilabda Aréna hatalmas, több mint húszezer ember befogadására képes fedett csarnokával. És míg egy új plázával gazdagodott a város, mert elkészült az Etele Pláza, addig egy ikonikus szálloda bezárta a kapuit, ugyanis jövőre indul a Gellért Szálló jól megérdemelt felújítása.

Jó példákból, szuper tervekből, ötletes kísérletekből és kezdeményezésekből idén sem volt hiány, a rakpart lezárása és az elkészült gyalogossétány még mindig az egyik kedvenc projektünk volt idén, de a megújult MOL Bubiknak és a rollerkáosz várható megoldásának is nagyon örültünk. Aki pedig valamilyen különös oknál fogva imádja a több ezer karakteres összegző cikkeket, annak jó hír, hogy 2022 elején érkezünk a várható fejlesztéseket és átalakulásokat szemléző anyagunkkal.

Címkék