Budapesten sétálgatva ki ne gondolt volna már arra, mennyire izgalmas lenne visszamenni a századfordulós évekbe, amikor az új technikai vívmányok, eszmék és divat megjelenése és persze az építkezésekkel teli város nyüzsgése tartotta lázban a várost? Ha létezne, biztos, hogy imádnánk az időutazást, viszont az elmúlt évek műemlék-helyreállításaival egy kicsit mindig visszarepülhetünk az időben. Így a hosszú évekig feketén magasodó, majd állványok és palánkok mögé bújtatott Klotild-palotákról sem kell már az archívumokat bújnunk, hiszen immár a déli palota is eredeti pompájában magasodik ikertestvérével az Erzsébet híd kapujaként. És ahogy egykor a déli épület a nyüzsgés és a nagypolgári élet központja volt, úgy a felújított palota is ezt a funkciót viszi tovább: a Matild Palace nemcsak szálloda lett, de étterem, kabaré és sky bar is helyet kap benne.
Az 1800-as évek végi Pest hangulatát és arculatát teljesen megváltoztatta az Erzsébet híd megépítése: sok épületet elbontottak miatta, miközben a híd lábánál egy díszes palotákkal teli, hatalmas teret szerettek volna kialakítani. Az 1880-as években üresen maradt telkek közül a két legértékesebbet József Károly főherceg felesége, Klotild hercegnő vette meg, aki a leendő híd kapujaként elegáns palotákat képzelt a telekre. És ha már reprezentatív palotaépítészet, a megbízást a kor két fiatal, de annál tehetségesebb építésze kapta, akik már a New York-palota tervezésénél is megmutatták, gondolkodásuk mennyire meghaladja saját korukét.
A kecses hölgyként magasodó eklektikus Klotild-palotákat Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte – ennek a duónak köszönhetjük a Zeneakadémia épületét is –, és mellettük a korszak legnevesebb iparművészei dolgoztak még az épületen, vagyis a megszokott trió: Zsolnay, Jungfer Gyula és az elmaradhatatlan Róth Miksa. Az építészek egyébként rögtön megkapták a megbízást, és a tükörszimmetrikus paloták három év alatt felépültek, ami már akkor is nagy szónak számított, főleg, hogy az újdonságnak számító vasszerkezettel kísérleteztek, és az épület annyira innovatív volt, hogy Budapesten először ebbe építettek lifteket. A déli palota földszintjén és mezzaninszintjén üzlethelyiségek, egyesületek és társulatok, míg az emeleteken bérlakások kaptak helyet, a 48 méter magas saroktornyok pedig már akkor is elég menőnek számítottak.
Itt működött Krúdy Gyula egyik kedvenc kávéháza is, aminek hangulatos asztalainál írta többek között a Szindbád történeteit is, de rajta kívül Rippl-Rónai József és Szinyei Merse Pál is gyakori vendég volt a Belvárosi Kávéházban – amikor épp nem a Japán Kávéházban szervezték a művészeti életet. Központi elhelyezkedésük miatt Budapest ostromát ezek az épületek sem úszták meg, a tető beomlott, a földszinti helyiségek kiégtek, a faragott portálok elpusztultak. A 60-as években renoválták a homlokzatot, és a kávézó is újranyitott, a II. világháború után ez volt az első üzlet, ahol újraindult az élet, de az épületek éveken át az enyészet felé haladtak.
A déli Klotild-palota a népnyelvben mindig is Matildként futott, bár a miértre nincs egységes válasz. A Habsburgoknál három Matild is volt: egy középkori bajor hercegnő, egy másik, aki 19 évesen cigarettával felgyújtotta magát, illetve Mária Valéria 9. gyermeke, de nincs bizonyíték arra, hogy miattuk hívták volna a délit Matildnak. A Marriott szállodalánc részeként, Matild Palace néven megnyílt luxushotel ezt a hagyományt folytatja.
120 év történelme rejlik a Matild Palace falai mögött, amire a lobbyban elhelyezett, 9 méteres történelmi fotófal is utal, úgyhogy ha már úgyis emlegettük az időutazást, ez a fal mindenképp segít benne. A felújítás során a század eleji Pest hangulatát, a műemlék épület eredeti pompáját és egy ötcsillagos luxusszálloda eleganciáját szerették volna ötvözni, de a városra jellemző gangos bérházak hangulata is ott van az átriumban.
A rekonstrukció során a kovácsoltvas kapuktól a Róth Miksa-féle üvegablakokon át egészen a terrazzoburkolatig helyreállítottak mindent, amit lehetett, az elpusztult elemeket pedig az archív fotók és a régi tervek alapján újragyártották. A Matild Palace szobáiban és tereiben is visszaköszönnek a magyar motívumok: a párnákon és az ágytámlákon a jól ismert virágmotívumokat látjuk, míg a fürdőszobában termálfürdőink világát idéző mozaikcsempék vannak.
Az ötemeletes szállodában 111 szoba és 19 lakosztály van, mindegyiket áthatja a luxus és az elegancia, de a legjobb szobákat egyértelműen a legfelső szinten találjuk. És nem, egyáltalán nem a királyi vagy elnöki lakosztályról beszélünk, hanem a loftlakásokat idéző szobákról, amiket sokkal gyakrabban látunk gyártelepek átalakított épületeiben, mint század eleji, neobarokk műemlékekben.
Az 1900-as évek elején a társasági élet központja volt ez a ház, ahol nemcsak a földszinti kávézóban gyűltek össze a különböző társaságok, de tetőterében festők és fotósok műtermei voltak, sőt, egy-egy eldugott szobában még titkos találkozók is létrejöttek. A felújított épülettel ezt a nyüzsgést szeretnék visszahozni Budapest életébe, így a Matild Palace sokkal több lesz, mint egy ötcsillagos luxusszálloda: a szórakozás és a gasztronómia ugyanúgy helyet kap, ráadásul ezek mindegyikét a világhíres séf, Wolfgang Puck irányítja majd.
A Spago by Wolfgang Puck étterem a Beverly Hills-i és a magyar gasztroélményeket ötvözi, míg a The Duchess névre keresztelt sky barban aranypávák és zsiráfok között szürcsölhetjük a jobbnál jobb koktélokat a pesti alkonyatban. Az ősszel nyíló Matild Café & Cabaret nappal a régi pesti kávéházak, éjszaka pedig az orfeumok világába repít vissza minket.
