Régóta vártuk, hogy elkészüljön a Budavári Palota egyik legjelentősebb belső tere, a II. világháborúban teljesen kiégett Szent István-terem rekonstrukciója, főleg, mióta egyre sűrűbben kaptunk információmorzsákat arról, hogy a berendezés darabjai sorra elkészülnek és a helyükre kerülnek. Ezek az apró részletek egyre jobban felkeltették a kíváncsiságunkat, hogy vajon hogy is fog kinézni az Árpád-házi királyok és szentek képeivel, faburkolattal és hatalmas Zsolnay kandallóval ékített, dualizmus kori terem.
Az államalapítóról elnevezett terem a századfordulón a Budavári Palota egyik legjelentősebb belső tere volt, kialakítására Hauszmann Alajos a kor legfelkapottabb iparművészeit kérte fel, dolgozott rajta többek között Zsolnay Vilmos, Thék Endre és a Neuschlosz fivérek. A Szent István-terem rekonstruálását hosszú évekig tartó kutatás előzte meg, a konkrét munkálatok a II. világháborúban megsemmisült épületrész, a déli összekötő szárny visszaállításával kezdődtek.
A munkálatok során Hauszmann-kori oszlopok és faldíszítések is előkerültek, a korabeli látványtervek és archív fotók mellett ezek segítették a tervezőket abban, hogy az enteriőrt a leghitelesebben tudják helyreállítani.
Sőt, a Szent István-termet felvezető kiállítás folyosóján a tervezők vakolat nélkül hagytak néhány falrészletet, ahol a Hauszmann korabeli díszítések teljes valójukban látszanak.
Sőt, a Szent István-termet felvezető kiállítás folyosóján a tervezők vakolat nélkül hagytak néhány falrészletet, ahol a Hauszmann korabeli díszítések teljes valójukban látszanak.
Elég nagy kontraszt a szocializmusban kialakított és lecsupaszított terekből átlépni egy historikus enteriőrbe, de a régen beharangozott terembe nem is lehet csak úgy rögtön belépni: az izgalmakat fokozza A Budavári Palota csodája című kiállítás, ahol még azt is megtudhatjuk, hogy a Szent István-terem létrehozását egyáltalán nem Hauszmann Alajos, hanem Zsolnay Vilmos kérelmezte – később fia fejezte be –, ezt egy kisfilmen is végignézhetjük.
A terem története mellett Szent István életét is bemutatja a tárlat, de a világ egyik legnagyobb hermája, a Bernini által készített Szent István-herma is látható, amit eddig a zágrábi székesegyházban őriztek. A kiállítás része Havadtőy Sámuel képzőművész tíz ajtóból álló installációja is, ami Szent István király intelmein alapul, ennek lényege, hogy a mára feledésbe merült szöveget a közönség jobban megismerje. Az installáció része egy kisfilm is, ezt pedig abba a trónszékbe ülve nézhetjük végig, amiben kulturális életünk 10 fontos alakja mondta el az intelmek számukra kedves részeit.
A kék ajtók erdeje mögött viszont ott lapul a századforduló egyik legjelentősebb történelmi terme, amin egykor az ország legjobb iparosmesterei dolgoztak. A Budapesti Történeti Múzeum területén található termet először Thék Endre asztalosműhelyében állították fel, az elkészült összművészeti alkotás Ferenc Józsefet is lenyűgözte, ezt elismerőn bólogatva az „Igazán remek, nagyon szép, mindennel meg vagyok elégedve” mondattal nyugtázta.
Mielőtt a palotába került volna, még megjárta az 1900-as párizsi világkiállítást, ahol nemcsak a nagyközönség járt a csodájára, de a zsűri nagydíját is elnyerte. A II. világháborúban kiégett terem újjáépítése a kommunizmusban nem merült fel, inkább teljesen átalakították és a múzeum metszettárát helyezték ide.
Ahhoz, hogy az ország legnagyobb kandallóját is őrző terem minden részletét felfedezzük, a lassú körbenézést és sétálást, lényegében minden szeglet aprólékos vizsgálatát ajánljuk. Ezáltal belemerülhetünk a Zsolnay pirogránit kerámiaképekbe, amik az Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázolják, de a terem gerendás, faragott díszítésű, kazettás mennyezete is csodás részleteket rejt. Bár a termet kordonok nélkül járhatjuk be, a tárgyakhoz egyáltalán nem nyúlhatunk, már csak azért sem, mert a berendezés és a bútorok felületét 24 karátos arany díszíti.
A munkálatok során a fali karokat, a három 150 kilós csillárt, de még az izzókat – amik a korabeli színhőmérsékleten világítanak – és a kilincseket is a leghitelesebben rekonstruálták. Sokéves kutatás előzte meg azt, hogy a Szent István-terem pontosan úgy nézzen ki, ahogy az 1900-as évek elején összeállították. Ehhez nemcsak az archív fotók, tervek és anyagok vizsgálata, de még az egykori számlák is kellettek. A tervezésben és a gyártásban sokat segített, hogy a mennyezet gerendái közötti betétek másodpéldányait megtalálták a Zsolnay Negyedben, vagy hogy egy Lendvay utcai villában a terem egy átiratát, ahol a motívumok és a színek egyszerűbb változatban vannak jelen.
A sárkánymintás parkettával borított teremnek inkább reprezentatív funkciója volt: itt zajlottak a királyi munkaebédek és itt várakoztak az audienciára érkezők, és bálokon ez volt a férfiak kedvelt kártyaszobája. 1916 decemberében pedig, a IV. Károly megkoronázása előtti napon itt bontották fel a Szent Koronát rejtő ládát, és a koronát másnap innen vitték át a Mátyás-templomba. Érdekesség, hogy a nagyközönség már akkor is látogathatta a termet egy hivatalos körséta keretében.
Az újjáépített Szent István-terem augusztus 20-án nyílik meg a látogatók előtt, akik 20 fős csoportokban juthatnak be a helyszínre. A terem augusztus végéig ingyenesen látogatható.