Mindig izgalmas azokat a fejlesztéseket figyelni, amelyek a város elhagyott zónáival, rozsdaövezeteivel, azon területeivel foglalkoznak, amik a fejünkben nemhelyként léteznek, holott számtalan kiaknázatlan lehetőséget rejtenek. Rengeteg ilyen terület van a városban, leginkább Csepelen és a Ferencvárosban. Utóbbiban találjuk az évek óta omladozó, méteres gazzal körbevett, hol gördeszkapályának, hol forgatásoknak helyet adó Nagyvásártelep csarnokát is, amit most a Budapest Diákváros-projekt részeként nemcsak felújítanak, de új funkciókat is kap. A környezetrendezés és a Dunával való közvetlen kapcsolat csak hab a tortán.
Az elmúlt hetekben sok helyen sok mindent olvashattunk a Ferencvárosban megvalósuló Budapest Diákváros terveiről, meg arról a vitás kérdésről, hogy akkor pontosan mi is lesz a területen: kínai egyetem vagy egy olyan, városlakók által is szabadon látogatható zöldterület, ahol a magyar hallgatóknak olcsó lakhatást biztosító kollégiumok is épülnek? Az viszont biztos, hogy ezt az elhagyott és leginkább az urbexesek által látogatott rozsdaövezetet rehabilitálják, helyén új parkok, diákszállások, közösségi terek jönnek létre. Egy olyan zöld és fenntartható negyed, ami nem is lesz olyan messze a belvárostól – pláne ha a tömegközlekedési hálózatot is fejlesztik hozzá.
A Déli Városkapu fejlesztés részeként létrejövő Budapest Diákváros mesterterveit pár hete adta közre a norvég Snøhetta építésziroda (magyar részről a Sporaarchitects segíti őket, akiknek a 4-es metró szuper Fővám téri és Gellért téri állomásait is köszönhetjük), és ezeken is látszik, hogy az új beépítéseknél mennyire sok zöldben és a Dunával való közvetlen kapcsolatban gondolkoznak a tervezők.
Nem véletlenül
beszélünk a Diákvárosról, hiszen ennek fontos része a jelenleg ütött-kopott
állapotban lévő Nagyvásártelep csarnoka és a mellette álló irodaépület felújítása és új
funkciókkal való megtöltése is.
Az 1920-as évekre a Központi Vásárcsarnok egyre kevésbé tudta ellátni az élelmiszer-nagykereskedelem feladatait, ezért a főváros egy logisztikai központ felépítése mellett döntött, ez volt a Nagyvásártelep. Fénykorában 20 vasúti vágány és két folyami kikötő szolgálta ki, 10 ezer négyzetméternél is nagyobb csarnokában 400 nagykereskedő dolgozott, és a 30-as években ez volt Budapest legnagyobb építési vállalkozása. A Soroksári út és a Ráckevei-Duna-ág közötti területen álló vásárcsarnok az elmúlt években sokkal inkább volt szabadtéri graffitigaléria, mintsem vásárok helye.
Na de mit kezdhetünk egy betört ablakú, omló falu, kibelezett ipari épülettel? Semmiképp se bontsuk le! Éppen ezért is örülünk annyira a Budapest Diákváros – Nagyvásártelep tervpályázatnak, ahol a Münnich Aladár tervezte – nem mellesleg műemlékvédelem alatt álló –, 234 méter hosszú, 42 méter széles és 17 méter belmagasságú csarnokot és a mellette álló, klinkertéglás irodaépületet hasznosítják. A felújítás mellett a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) által kiírt tervpályázat célja volt, hogy a Budapest Diákváros első kollégiumi épületét – a tervek szerint 157 férőhelyes, 89 szobás lesz – és a hozzá kapcsolódó fejlesztéseket is megtervezzék a területen.
Izgalmas és persze presztízsértékű, amikor a városba külföldi építészirodák terveznek új épületeket, és örülünk a nemzetközi tervpályázatoknak – a Nagyvásártelepé is az volt –, de sokkal nagyobb öröm, amikor ezeket a pályázatokat magyar építészek nyerik. A Nagyvásártelep pályázatának díjazottjai között ráadásul nem a nagy irodák neveit látjuk, hanem a fiatalokét – ez viszonylag ritkának számít.
A nyertes BIVAK studio egységként kezelte az irodaház–csarnok–diákszállás triót, így a térszervezés és az anyaghasználat azonos. A csarnokot egyébként olyan multicsarnokként gondolták újra, ahol a kulturális rendezvények tere mellett sportpályák, kávézó, pub és klub is helyet kapott. Mi biztosan örömmel futnánk ebben a szellős és tágas csarnokban, a legfelső szinten, a függesztett futókörön, hiszen egészen új dimenziókat nyit meg.
Ennél már csak azt imádjuk jobban, hogy a nagy csarnok központi részén akár át is kerékpározhatunk, ha éppen nem valamilyen fesztivál, koncert vagy színházi előadás helyszíne.
A Deichler Jakab Stúdió II. díjas tervében olyan tereket hozott létre, ahol évszaktól és napszaktól függetlenül is van élet, a különböző funkciókat pedig egy „erdővel” választották el. Mondjuk, mi az emeleti folyosóra belebegő könyvkuckóban is szívesen olvasgatnánk.
Na de milyen az, amikor kilépünk a megszokott keretekből és valami egészen új irányt próbálunk meghonosítani a területen, amikor növényekkel, rámpákkal, játékos terekkel és élettel töltjük fel az elhagyott épületet? A Robert Gutowski Architects és Studio Egret West Ltd. tervében a gazdasági és a fenntarthatósági egyensúly megteremtésére tett javaslatot. Átformálják a munka, a pihenés és a játék közötti határokat, itt minden összefonódik. Hétköznapi irodák helyett virágzó ökoszisztéma, kollégium helyett diákhotel, minket ez a terv mindenképp megvett.
A Budapest Diákváros – Nagyvásártelep-pályázaton a bírálóbizottság összesen 7 pályaművet díjazott. Az első helyezett a BIVAK, a második helyezett a Deichler Jakab Stúdió és a harmadik helyezett a Robert Gutowski Architects és a Studio Egret West Ltd. közös terve lett. Megvételben részesült a Nanavízió és a Minusplus koncepciója, a 4N Építésziroda, a Future Plans Hungary és a DVM Group terve.
