1944 októberében lövések dördültek a Népszínház utcában és a Teleki tér környékén. A nyilas-hatalomátvétel napjaiban üldözött zsidók és más ellenállók fogtak fegyvert a német katonák és a nyilasok ellen, akik páncélosokat is bevetettek a harcok során. A kegyetlen megtorlással végződő események nyomán a Népszínház utcát később Kis Varsóként emlegették, utalva az 1943-as varsói gettófelkelésre. Az események pontos lefolyásáról azonban máig megoszlik a történészek véleménye.

A II. világháború utolsó időszakában egyre gyorsabban fogyott a levegő a főváros zsidó lakossága körül. Miközben vidékről már több százezer zsidót deportáltak, a fővárosban élők többsége egyelőre megmenekült az elhurcolástól, június végétől azonban sárga Dávid-csillaggal megjelölt lakóházakba kellett összeköltözniük. Ezeket az épületeket csak meghatározott időszakokban hagyhatták el, a lakásokban pedig gyakran több család zsúfolódott össze. A Népszínház utcában és környékén – ahol addig is népes zsidó közösség élt – több tucat csillagos házat jelöltek ki, a környék 1944 októberében sok üldözött zsidó kényszerű otthona volt.

Fegyveres ellenállás a Népszínház utcában

A helyzet Horthy Miklós 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérlete után vált különösen súlyossá, amikor a hatalmat a nyilasok szerezték meg. A fővárosban fokozódtak a zsidó lakosság elleni atrocitások, Józsefvárosban azonban fegyveres ellenállásba is ütköztek. A visszaemlékezések szerint már október 15-én éjjel lövések dördültek a környéken, másnap pedig a Népszínház utca több házából is tüzeltek a nyilasokra és a német katonákra. A fegyveresek között zsidó munkaszolgálatosok, katonaszökevények és antifasiszta civilek is lehettek.

A történteket ma is nehéz pontosan rekonstruálni. A kerületi Gláser Jakab Emlékalapítvány szemtanúk visszaemlékezéseit gyűjtötte össze, Gazdag Péter kutatásai pedig arra utalnak, hogy az összecsapások a Népszínház utca hat háza mellett négy másik utcát, valamint a Teleki és a Tisza Kálmán teret (ma II. János Pál pápa tér – a szerk.) is érinthették. A beszámolók szerint az ellenállók a házak ablakaiból és kapualjaiból lőttek, sőt egy német járőrt is támadás érhetett a Teleki térnél. A németek harckocsikkal és gépfegyverekkel vették tűz alá az épületeket. Október 16-án a Népszínház utca 31. szám alatti háznál heves tűzharcról számolt be egy korabeli szemtanú, október 17-én pedig a Kun utcában és a Tisza Kálmán tér környékén is folytatódhattak az összecsapások. A páncélosok bevetéséről korabeli rendőrségi jelentés is fennmaradt.

A megtorlás azonban nem korlátozódott a feltételezett fegyveres ellenállókra. A nyilasok és a német katonák lakóházakat rohantak le, embereket gyilkoltak meg. A Népszínház utca 59. számú házában például Kutas Péter túlélő visszaemlékezése szerint 22 férfit tereltek az udvarra, majd egyenként agyonlőtték őket. A környék zsidó lakóinak ezreit közben a Városi Színházhoz, a mai Erkel Színházhoz, majd onnan a Tattersallba, az egykori lóversenypályára hajtották. Az elhurcolásról német katonai fényképek is fennmaradtak. A fogvatartottak közül sokakat október 18-án hazaengedtek, ám ők sokszor kifosztott lakásokkal és családtagjaik halálhírével szembesültek.

Miért tudunk ilyen keveset a Kis Varsóról?

A történtek részletes feltárására Gazdag Péter tett kísérletet, aki cikksorozataiban korabeli dokumentumok és visszaemlékezések alapján rekonstruálja az eseményeket. Kutatása szerint három napon át, több helyszínen zajló, kiemelkedő jelentőségű felkelésről volt szó. A résztvevők azonosításában is sikerült előrelépnie: 2024-ben több feltételezett ellenállót nevezett meg, köztük a munkaszolgálatos Róna Andort, akinek saját visszaemlékezése is fennmaradt. A források alapján ugyanakkor a harcok résztvevőinek pontos száma és többségük személyazonossága továbbra sem ismert.

Gazdag következtetéseit Bartha Ákos történész 2024-ben módszertani és forráskritikai szempontból vitatta, Gazdag azonban későbbi írásaiban részletesen válaszolt az ellenvetésekre, és további tanúvallomásokat, dokumentumokat is bemutatott. Veszprémy László Bernát 2026-os, népbírósági iratokon alapuló kutatása szintén árnyalta a történteket: a nyilasok által elkövetett gyilkosságok több esetben dokumentálhatók, de nem mindig állapítható meg, hogy az áldozatok részt vettek-e a fegyveres ellenállásban. Az események pontos kiterjedése és az összecsapások körülményei ezért továbbra is vitatottak.

A Kis Varsó elnevezés eredetileg a Népszínház utcára utalt, de a fegyveres ellenállás a környező utcákat és tereket is érintette. A név az 1943-as varsói gettófelkelést idézi, amikor Lengyelországban zsidó fegyveresek közel egy hónapon át tartották magukat a gettó felszámolására érkező német csapatokkal szemben. A budapesti ellenállás ennél jóval kisebb léptékű volt, mégis fontos megemlékezni róla, hogy a nyilas-hatalomátvétel napjaiban Józsefvárosban akadtak, akik fegyverrel is próbáltak szembeszállni üldözőikkel. Az eseményeknek a Népszínház utca 31. számú ház falán 1998-ban emléktáblát állítottak.

A Kis Varsó név a kortárs képzőművészetből is ismerős lehet: ezen a néven dolgozik együtt Gálik András és Havas Bálint. A művészek elmondása szerint a nevet egy 1996-os, a budapesti Lengyel Intézetben rendezett kiállításuk után vették fel, amelynek témája Varsó és a város képzeletbeli modellje volt, így a név közvetlenül nem utal az 1944-es eseményekre.

Források:

(Borítókép: Major Kata – We Love Budapest)

Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!

Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!

hirdetés

Címkék