Keresés
EN
1987-ben néhány napos ítéletidő köszöntött Budapestre. Ám mielőtt azt hinnénk, hogy különleges volt ez a tél, keményebbeket mutatunk.
70 éves jubileumát ünnepli idén a Diafilmgyártó, amiről elsőre a vetített mesék jutnak eszünkbe, ám a diákat eredetileg politikai célokra használták.
Van egy ház a Frankel Leó úton, amely első ránézésre csak egy egyszerű épületnek tűnt, de rövid kutatás után egészen érdekes tényt tudtunk meg róla.
Manapság ismét nagy figyelem irányul a magyar focira és történetére, aminek számos izgalmas históriája akad, és ezek nagyrészt a fővároshoz kötődnek.
Idén is lesz Budapest100, amit a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) május 9. és 12. között rendez meg, a fókuszban az 1970-es évek építészetével.
Az Astoria Szállóval szembeni épület nagyjából feleakkora, mint elődje – részben az Erzsébet híd, részben a metró építése kebelezte be az itteni helyet.
Mégis hogy került a fővárosunk Amerikába, és mi köze az egésznek a bortermeléshez?
Hol állt az Újépület? Merre nyakazták le Hunyadi Lászlót? Hogyan végezte, aki megpróbálta elárulni Budát? Vesztőhelyeket gyűjtöttünk össze cikkünkben.
A 19. században rengeteg közösségi kert létezett, melyek mindenki előtt nyitva álltak. Ezek a kertek mára sajnos megsemmisültek, területüket leaszfaltozták vagy parkolónak használják.
Budapesten a II. világháború végére több mint háromezer óvóhelyet létesítettek.
Ma már ritkaságszámba mennek azok a gyönyörű patikabelsők, melyeknek tölgyfa bútorai rejtették a gyógyszereket.
Szakmák, melyek egykor jelen voltak Budapest utcáin, mára azonban a munkakörük feleslegessé válásával feledésbe merültek.
A három kerület – V., VIII., IX. – határán elnyúló tér arculata sokat változott 1850 óta, amit számos fotó is bizonyít.
A Széll Kálmán tér kis testvéréről, a Széna térről a közelében élő íróval, Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk a Pesten innen, Budán túl új részében.
Az „első beszélő újságként” aposztrofált technikai újdonság igazi szenzáció volt, és majdhogynem elindult a világsikerhez vezető úton is.
Nemrég mutatták be a Semmelweis című filmet, mi pedig összegyűjtöttünk néhány érdekességet a doktorról, amiről eddig biztosan nem hallottatok.
Tömeg, hideg, fenyőillat, drágaság – az elmúlt 150 évben nem sok minden változott a fővárosban, már ami a karácsonyi vásárokat illeti. Vagy mégis? Múltidéző cikkünkben ennek jártunk utána.
Közeledik az ajándékozás ideje, mutatunk 5 olvasmányt, amit érdemes egy könyvmoly karácsonyfája alá tenni; de akár magunkat is megajándékozhatjuk.
Budapest se nem Párizs, se nem London, de alatta is rejlik egy titokzatos másik világ, a bunkerek, az óvóhelyek és a pincerendszerek világa.
Újszínház, Kelenföldi Erőmű, Madách-házak – ezek a legismertebb budapesti art deco épületek. Ha letérünk a főutakról és elindulunk a cikcakk stílus felfedezésére, csupa izgalmas házat találhatunk.
Új kvízünkkel tesztelhetitek, mennyire ismeritek Budapest egyik legfontosabb csomópontjának történeté.
A Semmelweis Klinikák korszerű sebészetével egykor a tudomány fellegvára volt, és itt hajtották végre az első hazai altatásos műtétet.
Az 1920-as években indult a Népliget aranykora, itt volt Budapest legnagyobb sörkertje és Kemény Henrik bábszínháza. A park titkairól beszélgettünk.
Magyarország legrégebbi urbexcsapata, a jelenleg hatfős BCO Urbex, 2004 óta kutatja fel a romos és elhagyatott épületeket. A különös hobbinak jártunk utána a segítségükkel.
Ha rendeznénk egy „fenyegető elnevezésű budapesti helyek” versenyt, a Feneketlen-tó biztosan dobogós lenne. Na de miért kapta a 4-5 méter mély tó ezt a furcsa nevet?