Keresés EN

Ez is érdekelheti

Gasztró Budapest

Ellopták Bernátot, a Rengeteg RomKafé főmackóját

Ismeretlenek elrabolták a több száz plüssmackójáról és kiváló forró csokijairól híres Rengeteg RomKafé főmedvéjét.

Budapest

Nőnapi adománygyűjtés Józsefvárosban – Higiéniai eszközökkel segíthetjük a rászorulókat

Adománygyűjtést szervez a Józsefvárosi Önkormányzat nőnap alkalmából, március 5-ig több helyszínen adhatunk le higiéniai cikkeket.

Budapest

6 régi patika Budapesten, ami megőrizte impozáns berendezését

Ma már ritkaságszámba mennek azok a gyönyörű patikabelsők, melyeknek tölgyfa bútorai rejtették a gyógyszereket. Ezek a régi gyógyszertárak nemcsak a gyógyulást jelentették a városlakók számára, de a művészi fényűzés színterei is voltak, hiszen a királyoknak is állítottak elő gyógyszereket.

„A budapesti ember nem is tudja, mi a patika. Azt csak a falu tudja. Falun a patika ősidők óta az egyetlen civil kultúrhely. Kaszinó. A szellemi élet központja. Mégis bolt, de mindig tiszta, elegáns, vezetője tudós úri ember, az urak itt jönnek össze vadászat előtt, itt adnak egymásnak randevút, a patikus megkínálja őket egy pohár alkörmössel és a lángpiros folyadék nagyon illik pirosan lángoló életkedvükhöz. Itt beszélték meg a gazdaság dolgait, a társaság ügyeit, a pletykát… Milyen furcsa: az embereknek arra a sajátos képességére és hajlamára, hogy vállalkoznak különböző betegségeket elviselni, üzemet lehet alapítani. És pedig valljuk meg, jó üzemet” – fogalmaz Móricz Zsigmond Patika című riportjában, a Magyarország 1936. május 23-i számában.

Valószínű, hogy az író kicsit túlozhatott azzal kapcsolatban, hogy a fővárosi emberek nem ismerik a patikákat, hiszen Buda városában 1250 és 1526 között már létesülhetett gyógyszertár a budai jogkönyv rendelkezései szerint, melyek polgári patikákról is megemlékeztek, a 14. században pedig több budai gyógyszerészről is olvashatunk. (Összehasonlításképp: Londonban 1345-ben nyitotta meg kapuit az első nyilvános polgári gyógyszertár.) Pesten 1786-ban nyílt meg a harmadik nyilvános jogú gyógyszertár a Király utca és a Kiskereszt utca (a mai Kazinczy utca) sarkán álló Phaller-féle házban, Arany Oroszlán cégérrel, majd az 1820-as évektől Szent Lélekhez néven.

A 18. század közepéig Pesten kettő, Budán egy patika működött. Hogy a legrégebbi patikáknak milyen berendezése volt, az ma már sajnos nem rekonstruálható, de a ránk maradt 18–19. századi patikák belső terét (intérieur) művészi gonddal készítették, díszítették. A patikákban gyakori volt a laboratóriumi helyiség, ahol rézedényekben, üstökben, üveg- és agyagtégelyekben zajlottak a vegyészeti munkák. Az úgynevezett vízpincében tartották a különféle gyógyvizeket, szeszeket, a növénypadláson pedig gyökereket, virágokat, füveket, orvosi növényeket tároltak. A Móricz által emlegetett művészi fényűzés a városi patikákra is jellemző volt: Gömöry Károly patikus 1803-ban vásárolta meg az 1786-ban alapított harmadik pesti patikát, a Szent Lélekhez címzett gyógyszertárat, melynek bútorzata a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban található. Ez az egyik legszebb magyar patikaenteriőr, amelyet Pollack Mihály tervei alapján Rosznágel Márton pesti asztalosmester készített, a díszítő faszobrászi munkát pedig Dunaiszky Lőrinc neves szobrász készítette.

A soron következő gyógyszertárak majdnem mindegyikében még ma is vásárolhatunk, de egy kis időutazásban is részünk lehet, miközben a megmaradt berendezésükben gyönyörködünk.

Kígyó Gyógyszertár

1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 2/A

1784-ben Budapesten, a Kígyó tér 1. alatt (ma Ferenciek tere) megnyitó patika még ma is üzemel. Az eredeti házat azóta lebontották, a gyógyszertár pedig 1899-ben költözött át mostani helyére.

A megnyitás idején „Csillag” – „Zum Stern” patikának hívták, de csak pár évig viselte ezt az elnevezést. A még ma is látható berendezéseinek, bútorainak egy része az 1870-es évekből maradt fenn, és megmaradtak a legrégebbi tégelyek, üvegek is, amelyekben a gyógyszerészek nemcsak a hétköznapi betegeknek keverték az orvosságot, hanem a királyi családnak is, ugyanis a Kígyó patika az udvari beszállító rangos elismeréssel rendelkezett, a király és udvartartása számára is ők állították elő a gyógyszereket.

Szent Katalin Gyógyszertár

1103 Budapest, Gergely utca 40.

A Kőbányán található patika 1909 óta áll a gyógyulni vágyó emberek rendelkezésére. A gyógyszertár különlegessége, hogy 50 év kihagyással ugyan, de részben az egykori tulajdonosok leszármazottai vezetik. A kényszerszünet annak volt köszönhető, hogy 1950. július 28-án, a „gyógyszerészet gyásznapján” a minisztériumi biztosok egyszerre foglalták le az ország 1200 magánpatikáját, azonnali hatállyal államosították azokat, nevüket eltörölték, és megkülönböztetésül megyénként sorszámokat adtak nekik. A Szent Katalin Gyógyszertárat 1996-ban vásárolhatta vissza az egykori gyógyszerész házaspár tulajdonosok lánya.

Fortuna Gyógyszertár

1073 Budapest, Dob utca 80.

Az eredetileg „Fortunához” címzett gyógyszertár 1902-ben kezdte meg működését, és 11 ezer lakos ellátására kapott engedélyt. Első tulajdonosa Schubert Arnold gyógyszerész volt. A patika bútorzata fából és topolyagyökérből készült, szekrényei üvegajtajának keretezett színes és opálüvegszemes berakásai, melyek Aesculapius és Hygieia gyógyító istenségek képmásai, Róth Miksa műhelyéből valók, és mára védetté nyilvánították őket az állványzattal, a pulpitussal és a mennyezeti dísszel együtt.

A patika honlapja szerint a Fortuna termékeivel gyakran lehetett találkozni a korabeli hirdetésekben. A Fortuna krém egy koronába, a hozzá való szappan 80 fillérbe került. A világháború után az újságokban gyakran szerepelt a „Roboferrin C Arsen Erényi” nevű vaspeptonkészítmény, mely Erényi László patikatulajdonosról kapta a nevét.

A gyógyszertárnak számos tulajdonosa volt egészen 1950-ig, amikor államosították. A tulajdonosokat nem kárpótolták, és ez a patika is elveszítette a nevét: 1953-ig 0/72 sz. gyógyszertár volt, onnan a reprivatizációig a 713. számot viselte. Csak 1996-ban szerezte vissza a Fortuna nevet, és dr. Farkas László tulajdonába került.

Sas Patika

1091 Budapest, Üllői út 105.

A gyógyszertárat 1887-ben Berthan Gyula gyógyszerész alapította a Márton utca 29-es szám alatt, és a Sashoz címzett gyógyszertár nevet adta neki. A patika 1892-ben került át jelenlegi helyére, ahol azóta is áll, eredeti neoreneszánsz koloniál bútorzatával és jelképével, a sassal. A hely különlegessége, hogy a hajdanán itt folyó munka fektette le a Richter Gedeon gyógyszergyár alapjait, hiszen a patikát maga Richter Gedeon vásárolta meg 1901-ben, és az itt felállított preparatív laboratóriumban kezdte meg gyógyszergyártó tevékenységét. A patika alagsorában középüzemi gyógyszer-technológiai munkát folytatott, és organoterápiás (állati eredetű szervekkel, szövetekkel vagy kivonatokkal történő gyógykezelés) készítményeket állított elő. Mellékvesehormont tartalmazó készítményét még ma is használják a gyógyászatban. Richter Gedeon egyébként a patika felett, az Üllői út 105. alatt lakott családjával.

Köröndi Patika

1062 Budapest, Andrássy út 84.

A gyógyszertárat 1881-ben Vörös Kereszt Patika néven alapították, és különlegessége, hogy 1950-ben bekövetkezett államosításáig a Bayer gyógyszerészcsalád tulajdonában állt. Bayer Antal gyógyszerész számos saját gyártású készítménnyel büszkélkedhetett, az 1900-as Párizsi Világkiállításon aranyérmet is nyert. A gyógyszertár bútorzatának nagy része a régi berendezés elemeiből áll, műemléki védettséget élvez.

Opera Patika

1061 Budapest, Andrássy út 26.

Az Andrássy úton több patika is megőrizte régi fabútorzatát, de a legpatinásabb ezek közül az egykori Opera Patikáé, amelynek belső terét sajnos már csak a rácsok közötti kirakatüvegen bekukkantva csodálhatja meg az arra járó. Az Opera Patikát 1889-ben alapította Török Sándor az Andrássy út 29. alatt, a gyógyszertár 1931-ben költözött át a 26-os szám alá; az eklektikus-neoreneszánsz stílusú bútorzatot ekkor egészítették ki a koloniál galériával és az ahhoz tartozó feljáróval. A patika tulajdonosa Lám Elemér lett, aki a rendkívül jó köhögéscsillapító, hurut- és nyákoldó orvosi pemetefű-cukorkát találta fel. A teljes bútorzatot 1967-ben nyilvánították védetté, az akkor már állami kezelésben lévő gyógyszertárat 1993-ban privatizálták, és 2008-ig működött patikaként. Sokáig a MADISON parfüméria üzemelt a helyén, megőrizve a korabeli patikabútorzat örökségét. Reméljük, ez továbbra is így marad.

Mi lesz a gyönyörű patikabútorok sorsa?

Jelenleg száz patika-, bolt- és étterem-berendezés élvez védettséget, ezeknek azonban a helyben történő megőrzése az elsődleges, és nem a múzeumokban való elhelyezése. Mégis az utóbbi történt az 1847-ben alapított, majd a II. világháborúban megrongálódott ferencvárosi Angyal Gyógyszertár eredeti biedermeier berendezésével, melyet a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum vett át 1971-ben, és a nagykállói Korányi Frigyes Emlékházban lett kiállítva. Budán a török kiűzése utáni időszak első patikája, a 17. századi Arany Sas Gyógyszertár ma patikamúzeumként működik a Tárnok utcában.

Ám nem mindegyik patikabelsőnek jut múzeumi sors. A Nádor utcai egykori Arany Kereszt gyógyszertár már több mint tíz éve zárva tart, értékes, tölgyfából faragott berendezése, a csavart oszlopokkal tagolt fali állványzat, a munkaasztalok, a pénztárfülke, a szekrények, a két karosszék, a tükör, illetve a két patikamérleg az átépítés alatt álló belső térben áll elhagyatottan a mai napig is. Szintén kérdéses a Népszínház utca 22.-ben, Vidor Emil tervei szerint 1906-ban született sarokbérház aljában lévő, egykor Szent Margithoz, majd Korányi Gyógyszertár névre hallgató gyógyszertár tölgyfa berendezésének sorsa is. A legutóbbi hírek szerint a patikabelső a helyén marad, és restaurálási engedélyt kapott.

És sajnos akad olyan patika is, amelynek létezését már csak fotók őrzik: a Rákóczi út 86. szám alatt található szecessziós bérházban került kialakításra az 1950-es évek végén egy impozáns patika, mely a modern patikabelsők legszebb hazai példája volt. A tervezője Kovács Zsuzsa belsőépítész volt, aki hosszú pulttal, galériával, törött csempékből készült padlómozaikkal álmodta meg a gyógyszertárat, amely nonstop nyitva állt a vásárlók előtt. Sajnos a világos kőris berendezések és a különleges mozaik mára eltűntek, és a „Gyógyszertár” neoncsőfeliratot is eltávolították.

(Borítókép: Koncz Márton - We Love Budapest)

Felhasznált irodalom:

Cimkék

Hasonló tartalmak

Budapest

Hőhullám a IV. kerületben – Miért mindig Újpesten dől meg a melegrekord?

Az elmúlt hetekben sorra dőltek meg a melegrekordok, sok közülük Újpesten. Ez a kerület lenne a város legmelegebb helye?

Budapest

Budapest és a bűvös 7-es szám

Rejtélyes oknál fogva a 7-es számot misztikus titokzatosság lengi körül. Ezért megnéztük, mi az, ami kötődik vagy kötődött ehhez a számhoz Budapesten.

Neked ajánlott

A