A Széll Kálmán tér kis testvére, a Széna tér a történelem egyik fontos helyszíne, a történelem sötét oldalának szemtanúja. Állt itt pestiskórház, dúlt a vörös meg a fehér terror, voltak kivégzések meg kitörés a Várból a II. világháború végén, és az 56-os forradalomnak is fontos helyszíne volt. A Széna tér történetét az azt alaposan feldolgozó és a közelben élő íróval, Cserna-Szabó Andrással beszéltük át a Pesten innen, Budán túl legújabb részében.
A Széna tér valójában sosem volt tér, a neve ellenére csak az utóbbi pár évben kezdett szellőssé és térszerűvé válni. Korábban mindig állt valami a közepén: hol egy buszpályaudvar, hol egy kórház, hol pedig istállók, ahol szénával „tankolták fel″ a korabeli közlekedési eszközöket, a lovakat – a tér erről kapta a nevét. A Széna tér a magyar történelem fontos tere, amihez egészen sok minden fűződik, csupa olyasmi, aminek leginkább a történelem sötét oldalához van köze. A tér 2019 és 2022 között elvégzett rekonstrukciója során nagy figyelemmel voltak arra, hogy ezek közül minden kapjon egy-egy emlékpontot, így aki tesz most ott egy lassú és figyelmes sétát, mindent megtalál, bónuszként pedig még idézeteket is, melyek a Széna tér előtt tisztelegnek.
De a Széna tér nem az irodalmi vonatkozások miatt fontos, hanem mert a magyar történelem meghatározó szemtanúja. Itt állt egykor a pestiskórház, amiből aztán a régi Szent János Kórház lett. A Margit körúti fogház laktanyaként kezdte, majd előbb a vörös, utána pedig a fehér terror helyszíne volt, ahol jó pár kivégzést levezényeltek, de a nyilasok is működtek az épületben, itt végezték ki többek között Szenes Hannát is. A II. világháború más miatt is kötődik a térhez: itt zajlott a kitörés a Várból, ami komoly vérfürdővel járt. Az 1956-os forradalomnak is az egyik kulcshelyszíne volt a Széna tér.
Budapesten több Széna tér is létezett, például a Kálvin teret és a Teleki teret is hívták így. Az elnevezés oka pedig az volt, hogy a közlekedés akkoriban még elsősorban lóháton vagy ló vontatta szekereken történt, az állatoknak pedig időnként szükségük volt némi „tankolásra”, vagyis szénára. Ezt pedig a város különböző Széna terein tehették meg. Mivel a budai Széna téren haladt keresztül az országút, ami Budát és Óbudát összekötötte a dunántúli vidékekkel, ezért itt is létesült etetőistálló, a tér pedig hivatalosan 1879-ben kapta meg a nevét (előtte Johannes Platz néven futott).
Cserna-Szabó András metál- és gasztrorajongó író pár éve költözött a családjával a Széna tér közelébe, ami csak átmeneti állomásnak tűnt akkor, mégis maradtak. Megszerették. Ő pedig olyan ember, aki ahol él, annak a területnek szereti alaposan feltérképezni a történetét. Ez történt a Széna térrel és a környékével is. Talán ezért is esett a választása az I. kerületre, amikor felkérték szerzőnek a Budapest Nagyregényhez, ami így az ő írásával kezdődik. Többek között erről is beszélgettünk vele a Pesten innen, Budán túl friss részében, ami – talán már kitaláltátok – ezúttal a Széna térrel foglalkozik.
Podcastünk korábbi epizódjait a Spotifyon, az Apple Podcastsen vagy a YouTube-on is meghallgathatjátok.
