Az egészségügy és a kórházak állapota az egyik legfontosabb téma, amivel hosszú évtizedek óta foglalkozik a társadalom, valahogy mégis hányatott sorsa van. Bár nem a Semmelweis Klinikák volt az első kórház Budapesten, mégis az egyik legfontosabb, ráadásul egyszerre volt oktatási és egészségügyi intézmény. Itt hajtották végre a legelső hazai altatásos műtétet (egy négyéves kisfiún), itt védte meg a legelső magyar orvosnő a diplomáját, és egykor korszerű berendezéseivel sebészete a tudomány fellegvára volt.
A szegényházak, ispotályok és filantropikus intézmények már a XVIII. század előtt megjelentek Budán és Pesten, a közkórházak építésére egészen az 1710-es pestisjárványig várni kellett. Ekkor – még ha lassan is és leginkább csak terv szinten – beindult a kórházak és az egészségügy fejlesztése, Budán felépült a Szent János Kórház elődje, míg Pesten a Szent Rókus. A legnagyobb fejlesztéseket viszont az 1876. évi XIV. törvény hozta, amiben a törvényhatóságokat kötelezték a kórházépítésre, a meglévők fejlesztésére, a törvény által megszabott kórházi feltételek megteremtésére, és az ország pénzügyi programjában is külön költségvetést számoltak rá. Ez a törvény egészen a II. világháborúig meghatározta a kórházügy rohamos fejlődését, aminek a legjelentősebb beruházása az egyetemi karok klinikai telepeinek és központi oktatási épületeinek a felépítése volt.
![](https://welovebudapest.com/i/6d/fortepan-klosz-patologia-rakkutato-sote-1878.exact1980w.jpeg)
![](https://welovebudapest.com/i/a5/fortepan-semmelweis-levtar-szulnogy-1900-01.exact1980w.jpeg)
Annak ellenére, hogy a városban már folyt gyógyítás, viszonylag kevés orvos praktizált, ráadásul nem itthon, hanem külföldi egyetemeken tanultak – mivel nálunk nem volt orvosképzés –, így még az is előfordult, hogy haza se jöttek. A beretválás, a köpölyözés és a sebkezelés tudományára kiképzett borbély-sebészek sem özönlötték el a város utcáit, így a XVIII. századra általánossá vált az orvoshiány, és egyre többen szólaltak fel a hazai orvosképzés megteremtéséért, a királynőtől követelve, hogy minél előbb állítsanak fel az egyetemen orvosi fakultást.
![](https://welovebudapest.com/i/8e/fortepan-semmelweis-egyetem-levtar-belgyogy-1922.exact1980w.jpeg)
![](https://welovebudapest.com/i/ae/semmelweisleve-lta-ra-ko-rha-z.exact1980w.jpg)
1769 novemberében egészítette ki Mária Terézia a nagyszombati egyetemet orvosi karral, aminek tervezetét udvari orvosa, a holland származású Gerard van Swieten dolgozta ki, az általa megreformált bécsi orvosi kar mintájára. Az oktatás öt tanszékkel indult: élettan és gyógyszertan, bonctan, sebészet, botanika és kémia, valamintáltalános kórtan. Utóbbi oktatása egészen addig nehézségekbe ütközött, amíg az egyetem saját klinikát nem kapott, de miután 1777-ben Budára költöztek, valamennyire megoldódott a betegek és a tetemek hiánya.
![](https://welovebudapest.com/i/e2/fortepan-semmelweis-egyetem-belgyogy-fulorr-1922-05.exact1980w.jpeg)
![](https://welovebudapest.com/i/0f/fortepan-semmelweis-belgyogy-fizikoterapia-1922-11.exact1980w.jpeg)
Az egyetem 1784-ben költözött át Pestre, ahol az eddigiekhez képest sokkal több és változatosabb kórképekkel és beteganyaggal találkoztak az orvosok és a hallgatók. Annak ellenére, hogy az orvosi kar még Bécset is lehagyta a fejlődésben, és itt kapott először önálló tanszéket az államorvostan, az egyetem folyamatosan akadályokba és nehézségekbe ütközött. Hiába kapták meg a mai Kossuth Lajos utca és Semmelweis utca sarkán álló volt jezsuita rendház épületét, hely- és beteghiánnyal, valamint rossz felszereltséggel küzdöttek.
A pesti kórházak nem akarták befogadni az egyetem klinikáit, és azt sem nézték jó szemmel, hogy a hallgatók megjelennek az épületekben, de még a főváros sem adott szabad telket egy nagyobb és jobban felszerelt egyetem építéséhez. Helyzetükön az sem segített, hogy a tanárok és a hallgatók többsége részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, ezért többekre emigráció, börtön és egyéb megtorlás várt, de rendszeressé váltak a hatósági zaklatások is.
![](https://welovebudapest.com/i/6e/fortepan-semmelweis-belgyogy-tetoterasz-1922-10.exact1980w.jpeg)
![](https://welovebudapest.com/i/08/fortepan-bp-fovaros-levtar-klosz-semmelweis-gyermekklinika.exact1980w.jpeg)
Egyre inkább tarthatatlanná vált, hogy az orvosok úgy tanulják a beteggyógyítást, hogy alig van lehetőségük gyakorlatot szerezni, azonban a tanárok addig jártak a városvezetés nyakára, hogy legalább betegágyakkal járuljon hozzá az oktatáshoz, míg Pest úgy döntött, hogy területet ad a klinikának. A XIX. században nagyszabású építkezések kezdődtek az Üllői úton, harminc év alatt épültek fel az egyetem központi épületei, elméleti intézetei és a klinikák, a fejlesztések kidolgozásában pedig olyan professzorok vettek részt, mint Bókay János, Korányi Frigyes, Markusovszky Lajos vagy Balassa János.
![](https://welovebudapest.com/i/05/fortepan-semmelweis-apolonotanfolyam-1924-01.exact1980w.jpeg)
![](https://welovebudapest.com/i/07/fortepan-semmelweis-egyetem-levtar-belgyogy-1922-02.exact1980w.jpeg)
Az egyetemi épületek megjelenésével párhuzamosan az orvoslás fejlődése is szárnyalt, egyre több fiatal választotta az itthoni orvosképzést. Korányinak köszönhetően megindult a korszerű alapokon nyugvó belgyógyászati iskola kiépítése, Balassa János bevezette a sebészet korszerű irányelveit, és ő volt az, aki először próbálta ki – négy önkéntesen – az éternarkózist, majd egy nappal később, 1847. február 9-énSchöpf-Merei Ágost elvégezte az első altatásos műtétet egy négyéves kisfiún.
A Szigony utca és az Üllői út sarkán álló klinika épületét a korszak legnevesebb építészpárosa, a Klotild-palotákat és a Zeneakadémiát is jegyző Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte. Amikor elkészült, Európa legmodernebb gyógyintézetének számított: légkondicionált műtő, gravitációs szellőzés, a legújabb technikák és a legkorszerűbb sebészeti eszközök voltak benne.
![](https://welovebudapest.com/i/69/fortepan-semmelweis-egyetem-levtar-1900-02.exact1980w.jpeg)
![](https://welovebudapest.com/i/91/fortepan-gal-mihaly-anatomiai-int-1940.exact1980w.jpeg)
Egyre több hallgatót vonzott a kar, diákszövetségek, segélyegyletek és önképzők alakultak, a század végén pedig végre rendeletben is engedélyezték, hogy nők is felvételizhessenek az orvosi karra. Az I. világháború idején a klinikai ágyakat a sebesülteknek tartották fenn, a hallgatók nagy része pedig bevonult. A háború végén az elcsatolt országrészekből nemcsak sebesültek jöttek, akiket el kellett látni, de rengeteg orvos is, akiknek munkát kellett adni, így kemény harc indult a szabad helyekért, miközben nemzetközi szinten az élmezőnybe került az egyetem.
A nyilas hatalomátvétellel megint átszervezések és személycserék indultak, és egy terv arról, hogy a klinikákat és a laborokat Budára telepítik. Közben 600 orvost kivittek Németországba, hogy segédkezzenek a háború folytatásában – őket amerikai útlevéllel hozták haza a háború után. Budapest ostroma alatt, a lehetetlen állapotok ellenére is, megállás nélkül működtek a klinikák, még azután is, hogyközülük négy súlyos találatot kapott, a felszerelések jelentős része elpusztult, ami pedig megmaradt, azt elvitték a fosztogatók.
![](https://welovebudapest.com/i/eb/fortepan-semmelweis-2es-belgyogy-1945.exact1980w.jpeg)
![](https://welovebudapest.com/i/2d/fortepan-semmelweis-borgyogy-labor-1970.exact1980w.jpeg)
A mai Semmelweis Egyetem több különálló kutatóintézményt és klinikát foglal magában, amik belső és külső klinikai tömbökből állnak, nagy részük az Üllői út tengelyén. Az egyetem 1951-ben önállósult, egészen addig az ELTE Orvostudományi Karaként működött, közben pedig hozzácsatoltak még pár kórházat a már meglévő klinikákhoz. Az egyetem máig az ország legnagyobb egészségügyi intézménye, a komplex kezelést igénylő betegek nagy részét is itt kezelik, klinikái pedig a gyakorlati oktatás helyszínei.
![](https://welovebudapest.com/i/08/fortepan-bp-fovaros-levtar-klosz-semmelweis-gyermekklinika.exact1980w.jpeg)
Felhasznált irodalom:
Dr. Melly József: A kórházkultúra fejlődése és a hospitalizáció jelentősége Budapesten, Városi Szemle, XX. évfolyam, 1934.
Nádudvari Győry Tibor: A budapesti egyetem orvostudományi karának története, Budapesti Szemle, 1937.
Dr. Zoltán Imre: Kétszáz esztendős a Budapesti Orvostudományi Egyetem, Felsőoktatási Szemle, A művelődéstudomány folyóirata, XVIII. évfolyam, 1969.