Hogyan lett a Városliget vetélytársából egy elhagyott és pusztuló, rossz hírű közpark? Egyáltalán, valóban a Népliget a legveszélyesebb park a városban? Hogyan jött létre, milyen volt az aranykora, és mi mindenre használták azt a parkot, ahol bobozás és autóverseny is volt. Többek között ezeket a kérdéseket jártuk körbe Pesten innen, Budán túl podcastünk új epizódjában a Népliget rehabilitációjának egyik élharcosával, Bardóczi Sándorral. Beszélgettünk a Népliget történetéről, legendás helyeiről és a jövőjéről.
Vadregényes természet, történeti kert, Budapest nyugodt szigete: ezeket a szavakat hallva valószínűleg keveseknek jut először eszébe a Népliget. A legnagyobb és legrosszabb hírű budapesti közpark, ami az elmúlt évtizedek nagy rendezési álmaiból egyet sem tudott valóra váltani – eddig. Az elmúlt években megindult a Népliget fejlesztéséről szóló diskurzus, 2022 nyarán írták ki a tájépítészeti ötletpályázatot, aminek célja a zöldfelületek ökologikus rendezése, miközben megtartják a történeti park jelleget is. A pályázatot idén tavasszal végül azzal zárta a Főváros, hogy a díjazott ötletekből fogják majd „összerajzolni” azt a tervet, ami alapján végre megindulhat a régóta Csipkerózsika-álmot alvó Népliget rehabilitációja.
Úgy gondoltuk, fontos lenne Pesten Innen, Budán túl podcastünk második évadában körbejárni a Népliget történetét, beszélni picit a lehetséges jövőről, és sorra venni, mely ikonikus események és legendák köthetők a város perifériájára szorult parkhoz. A Népligetről szóló epizódunk vendége a park rehabilitációjának egyik élharcosa, Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor (vele készült korábbi interjúnkat itt olvashatjátok). Őt leginkább a fákat, a zöldterületeket és -felületeket, valamint a „Hogyan lehetne élhetőbb és hogyan mentsük meg városi környezetünk?” kérdéskört körüljáró Facebook-posztjairól ismerhetitek.
A Népliget a legnagyobb és a legrosszabb hírű parkunk, és bár már az 1860-as években megkezdődött a kialakítása, csak az 1890-es években kezdték el igazán parkként használni. Mivel az 1896-os Ezredéves Országos Kiállítást a Városligetben építették fel, és emiatt nem lehetett azt parkként használni, a város úgy döntött, hogy kárpótlásként létrehoznak egy újabb ligetet a népnek – ez lett a Népliget, amit ekkor még a Városliget vetélytársának gondoltak.
Valójában a 20-as és a 30-as évek volt a park aranykora, ekkor használták a legtöbben, megépült itt Budapest legnagyobb sörkertje, a Nagyvendéglő, ahol „az emberek sramlizenét hallgattak, kockás abrosz mellett itták a sört és ették a pincepörköltet”. Ekkor fedezték fel maguknak a mutatványosok is a Népligetet, de a széles sétányokon rendszeres volt az autóverseny is. Hogy hogy került ide a Planetárium, mi köze Kemény Henriknek a Népligethez, és valóban ez-e Budapest legveszélyesebb közparkja, kiderül a podcast epizódunkból. Hallgassátok!
Podcastünk korábbi epizódjait a Spotify-on, az Apple Podcastsen vagy a YouTube-on is meghallgathatjátok.
