Van egy ház a Frankel Leó úton, amely első ránézésre csak egy egyszerű épületnek tűnt, de rövid kutatás után egy egészen érdekes tényt tudtunk meg róla.
Szerintünk néha gyalogszerrel is érdemes végigmenni a Frankel Leó úton, mert egészen érdekes épületekre bukkanhatunk, bár a Frankel Leó út 64–66. épületét elsőre mi a villamosról szúrtuk ki. Meglehet, hogy a mályvaszínt leszámítva nem tűnik túl izgalmasnak, ám ha egy picit kutatunk utána, akkor egészen érdekes tényre bukkanhatunk.
A házat 1906-ban a vasúti biztosítóberendezéseket és villamosokat gyártó Siemens–Halske cég építtette fel budapesti székhelyeként, ám az eklektikus épület érdekessége, hogy meteorkőből épült. Kis Jenő okleveles mérnök szabadalmaztatta az aerolitból, vagyis meteorkőből készült hőszigetelő falazási technológiát, amely ellenállt a legtöbb salétromsavnak, sós és szerves oldószernek, folyadékoknak és gázoknak is. Sőt, ahogy Kis Jenő egy 1908-as hirdetésében is olvasható, az aerolitból készült falak szellőztethetők, „bámulatos gyorsan száradnak”, így a lakások egészségesek, télen jól fűthetők, nyáron jól hűthetők, ráadásul ez az anyag feleannyiba kerül, mint a tégla.
Az anyaghasználata nem volt annyira egyszerű, az építési hatóság pedig csak saját felelősségre engedte a vasbetonvázas aerolitelemekből falazott épület építését, ugyanis a födém és a mennyezetet tartó főfalak ekkor még csak szilárd építőanyagokból készülhettek.
Európában a Frankel Leó út 64–66., vagyis az Aerolith Udvar volt az első kétemeletes ház, ami ebből az anyagból épült.
Annak ellenére, hogy az építési hatóságnak kétségei voltak, a ház különösebb sérülés nélkül vészelte át a II. világháborút. A szocializmus idején az állam elvette az épületet a Siemenstől, és kisebb lakásokra osztották fel, ekkor kezdte elveszíteni épületdíszeit is. Amikor a ház 1906-ban felépült, csodás pártázata és kőerkélyei voltak. Bár az elmúlt években felújították az egykori Aerolith Udvart, a kőkorlátokat kovácsoltvasra cserélték, a pártából pedig már semmi nem maradt.
- A Frankel Leó út történetéről és érdekességeiről korábban egy kiállítás kapcsán írtunk, amelyről ide kattintva olvashattok, de érdemes az út legismertebb épületeinek is utánaolvasni, így a Szent Lukács Gyógyfürdő történetéről itt, míg az egykori Népgőzfürdő épülete alatti és az ország legnagyobb víz alatti barlangjáról itt olvashattok.
Felhasznált irodalom:
- Honi Ipar, 1908, 9. évfolyam
- Vállalkozók Lapja, 1914, 35. évfolyam
egykor.hu
