Keresés EN

Ez is érdekelheti

Gasztró Budapest

Ellopták Bernátot, a Rengeteg RomKafé főmackóját

Ismeretlenek elrabolták a több száz plüssmackójáról és kiváló forró csokijairól híres Rengeteg RomKafé főmedvéjét.

Budapest

Nőnapi adománygyűjtés Józsefvárosban – Higiéniai eszközökkel segíthetjük a rászorulókat

Adománygyűjtést szervez a Józsefvárosi Önkormányzat nőnap alkalmából, március 5-ig több helyszínen adhatunk le higiéniai cikkeket.

Budapest

Mikor a Duna jegén sorakoztak a fenyőfák – Így várta régen a karácsonyt Budapest

Tömeg, hideg, fenyőillat, drágaság – az elmúlt 150 évben nem sok minden változott a fővárosban, már ami a karácsonyi vásárokat illeti. Vagy mégis? Múltidéző cikkünkben ennek jártunk utána.

Az első karácsonyfa

Úgy tartják, hogy Magyarországon az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állíttatta 1828-ban Budán, Közép-Európa első kisdedóvójában, az Angyalkertben. Más források szerint a karácsonyfa-állítás elterjesztésében a Podmaniczky és a Bezerédy családoknak volt jelentős szerepe. Podmaniczky Frigyes báró így idézte fel az arisztokrata család karácsony estéjét:

„Elérkezvén karácsony napja, hat órakor háromszoros csengetés hirdette a mi karácsonyfánk megérkeztét. Ekkor megnyílt atyánk nappali terme s mi gyermekek – öten voltunk – egy szoba közepén elhelyezett nagy asztalon, mindegyikünk külön megtalálta karácsonyfáját s az a körül csoportosított különféle ajándékokat.” Igen, helyesen idéztük, akkoriban a gazdag családokban családtagonként állítottak fenyőt.

Az 1800-as évek közepétől a Fővám tér Duna menti része volt a karácsonyfa-árusítás kiemelt pontja.

Sőt, gyakran a Duna jegén is árusították a fákat. Képzeljük csak el: valóságos fenyőliget sorakozott fel a jégen és a parton! Zsámolyokba, hórakásokba tűzött fák díszítették a várost egészen a Városháza előtti térig.

A hangulatról képet kaphatunk ebből a későbbi, 1928-as felvételből is:

A Vasárnapi Újság egyik 1897-es újságcikke így adja vissza a korabeli vásárok hangulatát:

Külön sétára indul a városi nép, hogy lássa, mit árulnak, hol lehet legtöbbet látni, hol vannak a karácsonyi kirakatok. A Vámház mellett Budapesten a villamos fény az év semmi időszakában így nem ragyog a boltok előtt, a roppant üvegtáblák mögött, bent a boltban. A közönség hullámzik a körutakon, a belvárosban. Kirakatokat csak este lehet nézni. A nappal bizonytalan a téli szürkeségben, a tükröződő és szivárványos üvegtáblákkal. Az üzletek belseje sötétnek tetszik kívülről nézve. De este megvilágosodik és felragyog minden. A fővárosnak érdekes karácsonyi jelenségeit látni az idén azokon a tereken, ahol eddig a vásárokat tartották. Ezek csöndessé és elhagyottá váltak, mióta a vásárcsarnokokba vonult be innen a nyüzsgés és tarkaság. Kopár, kietlen helyek lettek, s egyszerre csak zöld ligetté változtak egy-két nap alatt. A karácsonyfák lepik el azokat, ingerlőén mutatván, hogy itt csakugyan zöld berkeknek van helye, még pedig nyáron.

A vásárokon természetesen nem csak fát árultak, a karácsonyi asztalra és a fa alá valót is itt szerezték be az emberek. Aki nem akart a régi Városháza előtti téren nyomorogni a tömegben és hidegben, belvárosi bazárokban, üzletekben is megvásárolhatta az ajándékokat.

Az 1800-as években a Váci utca még egészen más arcát mutatta, mint manapság. Ahogy a század végén szokássá vált, hogy a gyerekeknek ajándékot adjanak karácsonyra, úgy egyre-másra nyíltak meg az ajándékboltok csalogató-hívogató kirakataikkal. Ezekben a patinás boltocskákban persze csak azok vásárolhattak játékot, akiknek volt erre pénzük, de azért az üvegablakok előtt fantáziálni a hintalovakról és porcelánbabákról nem volt tilos.

Annyi ablak ki volt világítva, az utcákon fényes hintók robogtak alá s fel; ragyogó boltablakokban fenyőfák voltak kitéve, égő viaszgyertyákkal, cukorangyalkákkal, picike bölcsőkkel, azokban aludt a kis Jézus. […] Mosolygó asszonyságok jöttek a boltokba, vásároltak azokból a tündéri szépségekből, ki-ki vitte haza, kisfiának, kisleányának – amit a kis Jézus küldött nekik" – írta Jókai Mór az 1860-as évekbeli pesti belvárosról.

Az 1930-as években a meseszerű és még mai szemmel is felettébb modernnek számító karácsonyi játékáruházakból is beszerezhették a szülők az ajándékokat.

A kommunizmus idején

Ugorjunk 20-30 évet az időben: a karácsony a vallási eredetéből fakadóan nem tartozott az ötvenes évek rendszerének kedvelt ünnepei közé. A vállalatok például nem fizethették ki karácsony előtt a béreket, hogy alátegyenek az ajándékozásnak. A karácsony másnapja munkanap volt, a misére menőket pedig jelentették. A forradalom után azonban némileg változott a helyzet, a karácsonyt világi ünnepként kezelték: a Mikulás Télapó lett, a karácsony pedig hivatalosan fenyőünnepély.

A vásárok ugyanakkor ebben az időszakban is tárt karokkal várták a pestieket. „Talán még sosem került annyi fenyőfa Budapestre, mint az idei karácsony előtt. A Kálvin téren áll a vásár, naponta százezrek fordulnak meg a pesti áruházakban is. Ilyenkor, decemberben játékváros lesz a legtöbb kirakatból. Van itt néznivaló bőven. Játékok Kínából, Csehszlovákiából, az NDK-ból és természetesen itthonról. Játékok rugóval, vagy elem meghajtással, minden ízlésnek megfelelően. Kedves újdonság az elem meghajtású mosógép kicsiknek. És mosógép nagyoknak. Szellemes háztartási gép az elektromos hajszárító, pillanatok alatt alakítható gyorssütővé. A mindentudó konyhagép többek között turmixot kever és húst darál. Újdonság a tévével kombinált zenegép is. A karácsonyi könyvvásár is kielégíti az igényeket. Tolsztoj Karenina Annája új kiadása, s a Légy jó mindhalálig, hogy csak ennyit említsünk a nagy választékból” – hangzik el egy 1959-es Filmhíradóban.

Az ünnepek táján megtelt a Divatcsarnok és a Szivárvány áruház, karácsonyi lázban égett a Váci utca és a Vörösmarty tér, ahol 1982-től rendezték meg az Aranykaput, mely ezekben az években egyet jelentett a karácsonyi vásárral. A vásár mindig december első hétvégéjén vette kezdetét, fehér műanyag bódéiban borsos összegekért árulták a norvég mintás sapkákat és a töltött káposztát. Az Aranykapu a rendszerváltáskor átköltözött a Felvonulási térre, ahol holland vidámparkosoknak köszönhetően szédítő élményekben is részünk lehetett két forralt bor között.

A rendszerváltás után

1991-től a Budapest Sportcsarnokban is rendeztek karácsonyi vásárt, ám annak már korántsem volt ünnepi hangulata. A rendezvénycsarnok azonban 1999 decemberében, a karácsonyi vásár ideje alatt a tűz martalékává vált – azt mondják, egy őrizetlenül hagyott gyertya miatt. A legfőbb karácsonyi vásár innentől kezdve a Vörösmarty téri lett, mely idén november 17-én nyitotta meg kapuit.

Kapcsolódó cikkek:

Ha más kell, mint a zokni és a tusfürdő – Karácsonyi vásárok, ahol magyar termékekből válogathatunk

24 nap, 24 program – Készülj a We Love Budapest adventi naptárával az ünnepre

A tánctörténet „legcsiklandóbb” rejtélye – A diótörő kultusza

Cimkék

Hasonló tartalmak

Budapest

Hőhullám a IV. kerületben – Miért mindig Újpesten dől meg a melegrekord?

Az elmúlt hetekben sorra dőltek meg a melegrekordok, sok közülük Újpesten. Ez a kerület lenne a város legmelegebb helye?

Budapest

Budapest és a bűvös 7-es szám

Rejtélyes oknál fogva a 7-es számot misztikus titokzatosság lengi körül. Ezért megnéztük, mi az, ami kötődik vagy kötődött ehhez a számhoz Budapesten.

Neked ajánlott

A