Keresés
EN
A II. világháború alatt gyógyítottak itt, a háború után kutatták és gyártották a tífusz ellenszerét, majd újra kórház lett, meg bunker és raktár. Használták színházi előadásokra, 16 éve pedig múzeum.
Összeszedtünk néhány kortörténeti lenyomatot, vagyis régi fotókat budapesti élelmiszerüzletekről. A századelőtől a '80-as évekig.
1931. március 29-én 30 ezer ember rohamozta meg a csepeli repteret, hogy saját szemével láthassa a Budapestre érkező különös repülő szerkezetet, a Graf Zeppelint.
A Bethlen Gábor tér 3. alatti eklektikus lakóház aljában működik a Bethlen Téri Színház, ami befogadó színház, táncszínházi produkciók játszóhelye.
Máig ez Budapest legsúlyosabb tűzesete, mely nemcsak hatalmas pánikkal járt, de hét ember életét is vesztette benne.
A szerencsének és a gyors reagálásnak köszönhető, hogy haláleset nélkül végződött az a baleset, ami 1962 őszén történt a Nyugati pályaudvaron.
A lassan 100 éves csepeli kerékpárgyártás kezdetei 1928-ba vezetnek, ám az első bringák 1929-ben készültek el. Bár voltak nehezebb időszakok is, a történet még mindig tart.
A Fortepan segítségével visszautaztunk az időben, és egészen az 1900-as évek elejétől az 1970-es évek végéig összegyűjtöttük kedvenc kutyás fotóinkat.
Átfogó könyv jelent meg a II. kerületről, melynek segítségével eddig nem ismert titkokat és történeteket is megtudhatunk a budai környékről.
Bűnös Budapest ′70 címmel közel 1000 új fénykép került fel a Fortepanra, melyek bűnügyi helyszíneket mutatnak a 70-es évek eleji fővárosból. Ezek közül válogattunk.
Összegyűjtöttünk 10 olyan fővárosi helyet, melyek neve az átlag-budapesti számára valószínűleg magyarázatra szorul.
Az első magyarországi bankrablásra Újpesten került sor 1908 októberében, de inkább volt az bankrablás-paródia, mint komolyan vehető bűneset.
A hetvenes évekre Budapesten telente kén-dioxidba és füstbe burkolódzott a város. Így javult a helyzet a rendszerváltás utánig.
A VIII. kerületi Magdolnanegyed pár éve rendezett, hangulatos tere Mándy Iván egyik kedvenc helye volt, ahol a filmesek előszeretettel forgattak, és itt vetették be az első hazai gyártású buszokat is.
Törley a város egyik első kocsiját vezette, áldozata pedig nem számított rá, hogy ilyen gyorsan is közeledhet egy jármű.
A Deák Ferenc térről a budai Váron át a Széll Kálmán térre közlekedő 16-os busz olyan, mint egy városnéző turistajárat. A lassan 100 éves 16-os jelenlegi útvonalát 2008 óta járja.
Bejártuk az épületet, ami sárkányokat, egy arab szobát és zodiákus jegyeket is rejt magában, és ami a Tisza-gyilkossággal írta be magát a köztudatba.
A június 2-ig látható, Altamira barlangrajzai – A művészet kezdetei című régészeti kiállítás az őskorba repít minket vissza. Remek családi program lehet a történelem iránt érdeklődő gyerekekkel.
A budai Várnegyed egyik legszebb utcája a Bécsi kapu tér és a Hess András tér között kanyarog, és a magyar történelem számos eseménye kötődik hozzá.
Minden időszak megszüli a maga gonosztevőit. Négy igazán furcsa esetet válogattunk össze a Horthy-korszakból.
A csillogó passzázsokban és az elegáns üzletházakban egykor egymást érték a szebbnél szebb luxustermékek.
A 19. századi Pesten valóságos gyárforradalom jött létre, egymás után emelkedtek ki a földből a füstölő kémények, beindult a termelés.
A Szentlélek tér egykor nagyobb volt, mint napjainkban, ám jött a szocializmus meg az Árpád híd, és együtt megcsonkították. Manapság a történelem, a kultúra és a tömegközlekedés találkozási pontja.
Budapest a gangos házai nélkül olyan lenne, mint a húsleves cérnametélt nélkül – jó, de nem lenne az igazi. De vajon miért alakult ki ez a háztípus?
Mutatunk 7 archív fotót, amely megmutatja, hogyan változtak Budapest terei az elmúlt évtizedekben.