Keresés
EN
A Bethlen téri zsinagóga Budapest Csikágóként elhíresült negyedében rejtőzik, amely ráadásul remekül átvészelte a háborút és az évek viszontagságait is, így a berendezése és a színes ólomüveg ablakai is megmaradtak eredeti állapotukban.
Ha a magyar Bauhaus legjava után kutatnánk, tudjuk hova kell menni: a Pasaréti út és az Ördög-árok közelében fekszik egy kicsi, egyirányú, aranyos nevű utca, a Napraforgó. 150 méternél alig hosszabb, két oldalán mégis a magyar építészet legkülönösebb villaépületei láthatók.
A Vajdahunyad várában található Mezőgazdasági Múzeum már több mint 125 éves, melynek alapítója Darányi Ignác egykori agrárpolitikus és földművelésügyi miniszter, Alpár Ignác építész és egyetemi tanár pedig az épület tervezője és megépítője.
Szentendrére kirándulni egy életérzés, a budapestiek is kedvelnek ott turistáskodni, de talán kevesen tudnak róla, hogy érdemes konkrét útitervvel is nekiindulni az útnak, ugyanis olyan dolgokat rejt, mint a 2000 éves hagyományt életben tartó papírmalom, a Vinczemill.
A Bródy Sándor utca Gutenberg térhez közelebb eső részén találjuk a TOBE névre hallgató galériát, aminek középpontjában a fotóművészet népszerűsítése áll. Itthon külföldhöz képest nem sok olyan tér van, ahol a fényképezés művészetén van a hangsúly, így örülhetünk, hogy Tomas és Bea nyitottak egy ilyen galériát.
A tatai vár kedvelt turistacélpont, viszont az Esterházy-kastély hófehér épületét éppúgy érdemes felfedezni. Noha egy nagyon pici kastély, számtalan titkot és érdekességet rejt, sőt általa egy kicsit jobban megismerhetjük az Esterházyak történetét is.
A Pikszis Kultúrpont a Rózsa utca és az Aradi utca sarkán helyezkedik el, és annyira multifunkcionális, hogy elsőre csak pislogunk, hogy hogyan működhet ennyi minden egy helyen. A Pikszis egy labirintusszerű, de könnyen bejárható kulturális közösségi tér, ahol galériát, kávézót, rajziskolát és egy lemezboltot is találunk.
A Szerkesztőség multifunkcionális kultúrhelyként tovább erősíti a budai oldalt, mely a Margit-negyed projekt új üdvöskéje. A hely tényleg magában hordoz mindent, amit csak lehet: egyszerre kávézó, dizájnbolt, szakmai és nem szakmai találkozási pont, kiállítótér és még munkaállomás is.
A valamikori vásárcsarnok kapuját átlépve a Hold utcában egy izgalmas világba csöppenünk: a Light Art Museum Budapest a világ első fényművészeti múzeuma.
2023 nyarától teljeskörűen megújulva, bővített programkínálattal várja a mozirajongókat az Erzsébet körúton lévő Art+ Cinema. Modernebbek lettek a vetítőtermek és azok technikai felszereltsége, ráadásul a mozi előterében található kávézó is teljesen új köntöst kapott.
A Cinema Mystica lenyűgöző világa állandó helyszínre költözött, ahol 21 installáció segítségével indulhatunk egy különleges utazásra.
Józsefvárosban, alig pár lépésre a Corvin köztől, a Kisfaludy és a Práter utca sarkán magasodik egy impozáns lakóház, az aljában üzletekkel, ami a magyaros szecesszió egyik legszebb példája. A Gonda-ház a XX. század elején épült Kőrössy Albert Kálmán, a magyaros szecesszió legnagyobb mesterének tervei alapján.
1972-ben hozták létre a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, vagyis a Skanzent, ahol összesen kilenc tájegységet és azokon belül több mint 350 épületet fedezhetünk fel, miközben rengeteg kiállítás, aktív helyszín, gyermekélménypont, élő történelmi előadás és játszótér vár ránk.
A Bartók Béla út egy igazi kulturális és közösségi csomópont, amely mögött álló csapat célja, hogy reggeltől éjszakába nyúlóan pezsegjen az itteni élet. A történet kiválóan halad, időről időre sokféle eseményt szerveznek a környékbeliek, éppen ezért a Bartók Béla utat már Újbuda kulturális utcájának is becézik.
Az Óbudán található múzeumban megismerhetjük a hazai ruha- és textilipar történetét és hátterét, mindezt abban az épületben, ahonnan a modern hazai textilipar elindult, ahol a Goldberger család manufaktúrája, majd gyára működött.
Terézvárosban, a Bajza, a Szondi, a Munkácsy Mihály és a Kmety György utcák által határolt, buja növényzetű ősparkban kreatív alkotói tevékenység folyik már az 1880-as évek eleje óta. A kert a selyemgyártás fontos helyszíne volt, innen ered a neve is, a betelepített eperfák miatt.
Újlipótvárost a XIII. kerület részeként a Jászai Mari tér, a Nyugati tér és a Dráva utca határolja. Egy kisváros a nagyvárosban, ahol még megtaláljuk a már máshonnan kikopott régi mesterségek képviselőit, ahol az emberek egymásra köszönnek az utcán vagy a vendéglátók már előre elkészítik a „szokásosat” a vendégeknek.
Újbuda Budapest egyik legnépesebb kerülete. Különösen vonzó élményeket ígér az itt található Bartók Béla út, ahol számtalan galéria és vendéglátóhely közül válogathatunk, például a bohém Mitziben vagy a Bélában ihatunk egy remek sört, a Hadik kényelmes bőrfotelében pedig vacsorázhatunk.
Az Andrássy út Hősök terétől az Oktogonon át a Bajcsy-Zsilinszky útig tartó része a VI. kerület központja. A századforduló óta a város legelegánsabb sugárútja, ahol ma is a legdrágább üzletek és lakások állnak, de itt találjuk a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumot, a Kodály köröndöt a Kodály Zoltán Emlékmúzeummal, a Terror házát, a Jókai teret, a Liszt Ferenc teret a Zeneakadémiával, valamint az Operaházat.
A magyarok kedvenc királynéjáról elnevezett Erzsébetváros, vagyis a VII. kerület magába foglalja a romkocsmás Kazinczy utca, az Akácfa utca, a Dob utca és a Wesselényi utca, valamint a Madách tér környékét, a zsidó negyedet, illetve számos színes tűzfal is található a környéken.
Az Oktogon közelében található a terézvárosi Jókai tér, A magyar irodalom tere, amely 2022-ben teljesen megújult. A parkban olyan szerzőktől olvashatunk pár soros idézeteket, mint József Attila, Pilinszky János, Ady Endre vagy Kassák Lajos – közös bennük, hogy mindannyian kötődnek Terézvároshoz.
A IX. kerület nevét I. Ferenc uralkodóról kapta 1792-ben. Az 1838-as pesti nagy árvíz letarolta szinte az egész városrészt. A 19. század végén felgyorsult a kerület fejlődése, elsősorban az idetelepült malmoknak, vágóhidaknak, vásárcsarnokoknak, közraktáraknak köszönhetően.
Józsefváros, vagyis az a bizonyos „nyócker” rengeteg sztereotípia súlyát cipeli, de időről időre rá is cáfol a pletykákra. Valójában egy sajátos, szerethető kerület, ráadásul sok kultikus tér gyűjtőhelye.
Erzsébetvárosban, a Bajza utca sarkán találjuk a Walter Rózsi-villát, amely Walter Rózsi operaénekes és családjának egykori otthona volt. A Fischer József és felesége, Pécsi Eszter (az első magyar statikus mérnöknő) tervei szerint épült lakóház Budapest egyedülálló építészeti emléke, az egyetlen nyilvánosan látogatható modern villa Magyarországon.
Az eklektikus villaépületet 1901-ben vásárolta meg Ráth György, aki jogász végzettsége mellett a hazai képző- és iparművészet egyik fő támogatója volt, és magát az Iparművészeti múzeumot is – melynek első főigazgatója lett – ő szervezte meg 1881-ben.