A Vajdahunyad várában található Mezőgazdasági Múzeum már több mint 125 éves, melynek alapítója Darányi Ignác egykori agrárpolitikus és földművelésügyi miniszter, Alpár Ignác építész és egyetemi tanár pedig az épület tervezője és megépítője. A Vajdahunyad vára három épületcsoportból áll: egy románból, egy gótikusból és egy reneszánsz-barokkból. Az utóbbiban helyezkedik el a múzeum, ami osztrák barokk stílusban fogant épületrész, melynek főbejárata fölötti kupolája a gyulafehérvári Károly-kapu mintájára épült. A múzeum talán a XIV. kerület és egyben a Városliget legnagyobb, legjelentősebb múzeuma, és furcsa, hogy a mindig is (a Monarchia részeként is) mezőgazdasági országnak számító Magyarországon sokáig egyáltalán nem létezett erre a témára épülő múzeum. Darányi Ignác 1896. június 20-án aláírta a múzeum alapító okiratát, melyben megfogalmazták, hogy az ország mezőgazdasági termelését és fejlődését állandó és modern múzeumban legyen bemutatva. A Vajdahunyad vára építése 1904-ben kezdődött el és 1908-ban fejeződött be, de a múzeum épülete már egy évvel korábban állt, így az állandó tárlattal rendelkező Mezőgazdasági Múzeum 1907. június 9-én megnyitotta kapuit. Az első pár évben még amolyan gyakorlati alapú bemutató- és oktatóközpont céljából működött, ami elsősorban a korszerű termelési módokat és eljárásokat ismertette meg a látogatókkal, ma pedig már azzal büszkélkedhet, hogy nagyon egyedülálló módon mutatja be a magyar mezőgazdaság történetét. Nem beszélve a nagyon komoly, több százezer tárgyra rúgó gyűjteményéről, aminek része jó pár ritkaságszámba megy. Az ideiglenes tárlatok mellett nyolc jelentősebb méretű állandó kiállítást láthatunk itt, melyek között szerepel például a vadászati és erdészeti kiállítás, de a szőlő és a bor európai történetének is jutott egy önálló, saját tárlat. Összességében bárkinek érdekes lehet ide eljönni, akkor is, ha kevesbé érdeklődött eddig a mezőgazdaság iránt, mert vannak olyan szegmensei is a múzeumnak, amelyeket legalább egyszer érdemes megtekinteni. 

Címkék