A Palotanegyed rehabilitációjának köszönhetően a hangulatos és szemrevaló Gutenberg tér a több évtizednyi elhanyagoltság után most már közkedvelt része a belvárosnak.
A VIII. kerületi Magdolnanegyed pár éve rendezett, hangulatos tere Mándy Iván egyik kedvenc helye volt, ahol a filmesek előszeretettel forgattak, és itt vetették be az első hazai gyártású buszokat is.
A Szentlélek tér egykor nagyobb volt, mint napjainkban, ám jött a szocializmus meg az Árpád híd, és együtt megcsonkították. Manapság a történelem, a kultúra és a tömegközlekedés találkozási pontja.
Bár vannak régóta állandó pontjai a Deák Ferenc térnek, de még így is sokat változott az elmúlt bő 100 évben, amit a Fortepan képeinek segítségével mutatunk meg.
A VIII. kerületben, a Csarnok negyed és a Corvin negyed határán álló tér történetében szerepel Mária Terézia, Horthy Miklós, egy szobor, pár mozi, egy dohánygyár és egy korcsolyapálya is.
Az Oktogon közelében található a terézvárosi Jókai tér, A magyar irodalom tere, amely 2022-ben teljesen megújult. A parkban olyan szerzőktől olvashatunk pár soros idézeteket, mint József Attila, Pilinszky János, Ady Endre vagy Kassák Lajos – közös bennük, hogy mindannyian kötődnek Terézvároshoz.
Nyugati tér – Kapu a városra címmel nyílt kiállítás a Kiscelli Múzeumban, ami a Nyugati tér történetét dolgozza fel fotók, térképek és sztorik segítségével.
A Rózsák tere Erzsébetváros egyik legszebb tere, melynek arculatát nagyban meghatározza a közepén trónoló gyönyörű templom, az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom.
Összeállításunkban csupa olyan kis teret gyűjtöttünk össze, melyek mintha nem is a fővárosban lennének, hanem minimum egy hangulatos vidéki kisváros eldugott szegletében.
A tér 1907 óta viseli Liszt Ferenc nevét, ugyanis abban az évben adták át a 8-as szám alatt található (új) Zeneakadémiát. A műemlék épület 2011-től 2013-ig alapos felújításon esett át.
A Lánchíd pesti hídfőjénél lévő teret hívták Ferenc József térnek (1867–1946), Roosevelt térnek (1946–2011), 2011 óta pedig Széchenyi István tér a neve. Széchenyi fontos szerepet játszott mind a Lánchíd, mind a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) létrehozatalában.