Keresés
EN
80 éve volt a magyarországi holokauszt, amely emlékezetét bemutató kiállítás április 17-e és július 21-e között látható a Magyar Nemzeti Galériában.
Némelyik közülük örökre felszívódott, mások funkciójukat vesztették vagy elkerültek eredeti helyükről. Tudjátok, mi az a csibilámpa?
Veszélyes és megvetett szakma volt a prostitúció, néhányan mégis elképesztő vagyonra tettek szert vele. Nagyrészt ideiglenesen.
Ferencváros hírhedt telepét a nyomornegyedek felszámolására hozták létre, de az elszigeteltség pont azzá tette, ami nem akart lenni: nyomornegyeddé.
50 izgalmas történetet olvashatunk a XII. kerületről A legendás Hegyvidék – Lebilincselő történetek a kerület múltjából című helytörténeti könyvben.
Megkerestük többek között, hogy melyik volt a város első cukrászdája, hol üzemelt az első felvonó, és hol volt az első budapesti sztriptízbár.
1950 és 1989 között megünnepeltük hazánk német megszállás alóli felszabadítását, amit elsősorban a dicsőséges szovjet csapatoknak köszönhettünk.
A Nyugati pályaudvar mellett állt, 1978-ban felrobbantott garniszállóban a környék prostituáltjai fogadták a kuncsaftokat éjszaka és nappal is.
Kevesen tudják, pedig nap mint nap elmennek az emléktábla előtt: a múlt század 20-as éveiben hidroplánkikötő működött a Szabadság híd budai hídfőjénél, a mai Szent Gellért térnél.
A VII. kerületi Almássy tér történetében csendes és hangos időszakok váltogatják egymást. Nem természetesen módon alakult ki, hanem a városrendezésnek köszönhetjük a létét.
Falikutak, vadszőlő, ecetfa, nyáron is hideg levegő a boka körül – megannyi életről mesélnek Budapest gangjai, belső udvarai a Fortepan képein.
Zugló közlekedési csomópontja nem tartozik Budapest legszemrevalóbb terei közé, de nem is ezért fontos pontja a városnak.
A Margit híd és a Lánchíd között kábé félúton fekvő tér a méretéhez képest kimondottan forgalmas része Budának, ahol egykor országos vásár volt, majd itt állt a Kossuth híd budai hídfője is.
Érdemes beszerezni ezt a könyvet, ha kíváncsiak vagyunk, milyen történeteket rejtenek Budapest világhíres sugárútjának palotái.
A Római-part már a XIX. században is a budai vízi sport és úgy általában a vízi élet felkapott központja volt. Sok-sok fotón keresztül követjük nyomon a változását.
A Műszaki és Közlekedési Múzeum új kötete az építés ötletének megszületésétől napjainkig meséli el az oroszlános Lánchíd történetét.
Ma már csak az emlékeinkben él a budapesti háztetőkön éktelenkedő vörös csillag, pedig a jelkép egykor a fővárosi közterek meghatározó „dísze” volt.
Az örök katona, a rebellis grófnő és a soha meg nem őszült Jókai – történetek a szabadságharc ismert alakjairól.
Kvízünkkel tesztelhetitek tudásotokat, hogy mennyire vagytok képben a magyar történelem egyik legizgalmasabb eseménysorozatával kapcsolatban.
Az egyik legnagyobb természeti katasztrófa, ami a fővárost valaha sújtotta, szörnyű károkat okozott, de a modern Pest kialakulását is elősegítette.
Fortepan-képgalériával készülünk a hamarosan teljes gőzzel berobbanó motoros szezonra.
Tudtátok? Magyarország majdnem utolsóként váltott jobb oldali közlekedésre az európai országok közül.
Dreher Antal 1862-ben vette meg az idén 170 éves kőbányai gyárat, ami a családjának köszönhetően vált a legkomolyabb sörtényezővé Magyarországon.
1978. április 13-a fekete betűs nap a város történetében: aznap 18-an lelték halálukat a Boráros téren történt HÉV-balesetben.
Sok titkot és emléket őriznek az Andrássy úti paloták, amelyek között vannak kedves kávéházi legendák és kínzásokkal terhelt múlt is.