A századelőn járunk, mikor magánkézen lévő kisebb családi üzletekből lehetett beszerezni az élelmiszereket. Jellemzőbbek voltak a szakboltok, vagyis a különböző árucikkekkel külön foglalkoztak a kereskedők, hacsak nem szatócsboltot üzemeltettek, melyek igazi vegyes tematikájú üzletek voltak. Kurrens, import cikkekből sem volt hiány a századelőn, úgy, mint francia konyak, holland kakaópor, prágai sonka, Maggi ételízesítők.
1948-ban a Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárúsító Üzeme jogutódjaként jött létre a Budapesti Községi Élelmiszer Kereskedelmi Rt. Az üzleteknek saját száma volt, és kevesen tudják, hogy ez az árusított cikkeket jelölte. Eszerint pedig az első két szám a budapesti kerületet, a továbbiak az árut jelentették. 1, 2-es a hús-hentesüzlet, 3-as a baromfi, 4-es a fűszer-csemege, 5-ös a halhús-vadhús, 6, 7, 8-as a tejtermék.
Nagy esemény volt az első „önki”, vagyis önkiszolgáló közért nyitása, 1955-ben. 1964-ben pedig átadták az első ABC-t, vagyis általános beszerzési cikkek boltját. Pár évvel később már egészen nagy alapterületű ABC-k épültek, nagyobb lakóközösségek közelében, lakótelepeken.
1970-ben nagy átszervezések után különvált a Budapesti Közért, a Belvárosi, Délpesti, Pest-budai. Valamint külön cég lett a Csemege Rt. Ez egy feljebb pozicionált bolthálózat volt, sok import áruval.
