Vissza a múltba! – 7 hely, melynek elődjére ráismerni is nehéz

1. Deák Ferenc tér

Talán Budapest központjának is mondhatnánk ezt a teret, amit 1867-ben neveztek el a „haza bölcséről”, addig azonban egészen sok nevet viselt, melyeket mindig az éppen ott működő piacról kapott. Így volt már Zsidó tér, Szén tér, Török tér, Evangélikus tér és Káposztás tér is. A Deák nemcsak napjainkban működik közlekedési csomópontként, de már a 19. században is működött itt fiáker- és konflisállomás, mígnem 1896-ban megérkezett a kisföldalatti.

2. A Millenniumi Városközpont területe

Érdekes fejlődésen ment keresztül a mai Millenniumi Városközpont területe, ugyanis 1992-ig itt volt a Dunaparti teherpályaudvar. A 19. század második felében merült fel az igény, hogy legyen egy teherpályaduvar a Soroksári út, Boráros tér, Összekötő vasútí híd, Duna által határolt területen, ami segíti a környéken létesült gyárak és malmok fejlődését – ezáltal számtalan üzembe vágányokat is be tudtak vezetni, amiken az alkatrészeket és a termékeket tudták szállítani. Fénykorát az I. világháború idején élte, majd ahogy a malomipar kezdett visszaszorulni, úgy kezdte elveszteni a teherpályaudvar is a jelentőségét. Bár az 50-es években a csepeli HÉV építése miatt csökkent a területe, és az állapota is romlott, a rendszerváltásig folyamatosan üzemelt. A pályaudvart 1992-ben kezdték kiüríteni és elbontani, hogy itt tartsák az 1995-ös Bécs–Budapest világkiállítást – ebből végül semmi nem lett, a területen pedig kiépült a Millenniumi Városközpont lakó- és irodaházakkal, valamint a Nemzet Színház és a Művészetek Palotája is itt épült fel.

3. Ferenciek tere

A Ferenciek tere egyszerre tér és közlekedési csomópont, ami nevét a pesti ferences templom és kolostorról kapta. Az 1700-as években építettek a ferencesek ide egy nagyobb barokk templomot, és bár csak 1874 óta hívják a teret Ferencieknek, az elnevezés már a 18. században is megjelent. A városvezetés már az 1890-es években átalakította a tér környezetét, amikor is megindult az Eskü téri híd építése. Egészen 1972 decemberéig közlekedett itt villamos, majd 1973-ban megkezdték az Y alagút építését, amelynek egyik ága a hídra vezetett, a másik pedig a Petőfi Sándor utcába. Az alagutat a környék áttervezésével, felújításával együtt betemették 2014-ben. Érdekesség, hogy a mai Ferenciek tere valójában két térből jött létre: 1992 tavaszán összevonták a Felszabadulás teret és a Ferenciek terét.

4. Örs vezér tere

Kelet-Pest legfontosabb csomópontja az Örs vezér tere, ami a mai napig sokkal inkább egy csomópont, mint egy valódi tér. Ha eltöltünk itt pár percet, biztos, hogy az átmenő forgalom, a zaj, a metrók, a HÉV és a buszvégállomás káosza lesz maradandó emlék, meg a környéket meghatározó két pláza, a Sugár és az Árkád. Noha már az 1930-as évek elején kitalálták, hogy legyen itt, a város szélén egy tér, semmiféle infrastruktúra vagy tömegközlekedés, de még házak sem álltak itt, leszámítva az Árkád helyén lévő lovassági gyakorlóteret. A tér fejlesztése az 50-es években indult el, a Kerepesi úti lakótelep építésével, de a 2-es metró végállomásának kiépítésével robbant be igazán, és 1980-ra már Budapest egyik legnagyobb forgalmú csomópontja volt, és itt nyitotta meg kapuit az ország első nyugati stílusú üzletközpontja, a Sugár.

5. Kolosy tér

Óbuda folyton változó tere Kolosy György 1848-as szabadságharcos után kapta a nevét 1900-ban, a korábbi Lujza tér helyett. Egészen 1921-ig a tér egyik legmeghatározóbb épülete volt a Lujza Gőzmalom, melynek egy része sajnos abban az évben leégett, egykori helyén ma bérházak magasodnak. Míg a Krúdy emlegette óbudai hangulatot máig felfedezhetjük a Bécsi út bizonyos részein, addig a Kolosy tér és a Lajos utca teljesen átalakult az elmúlt évszázadban. A képen is látható Güttler Kávéház helyén 1993-ban épült egy piac, amit az Óbudai Promenád-projekt keretében 2012-ben felújítottak, ám a piac azóta bezárt, az épület nagy része pedig azóta is folyamatosan pusztul, bár a tér felé néző oldalán találni egy Starbucksot.

6. Az Öntőház utca és az északi kortinafal

Bár ez a fotó a rendszerváltás évében készült, ha megnézzük a Google Mapset, akkor láthatjuk, hogy még 2011-ben is így nézett ki a Várkert Bazár környezete. Bár az Öntőház udvaron ma leginkább kulturális rendezvényeken és szabadtéri eseményeken vehetünk részt, a 19. század előtt volt itt gazdasági udvar és sportudvar is, de hadászati célokat is szolgált: itt öntötték az ágyúkat. A Várhegy oldalában lévő neoreneszánsz kertet és vele együtt a környezetét 2014-ben újították fel, ekkor a képen látható északi kortinafalat is rekonstruálták.

7. Széll Kálmán tér

A Széll Kálmán tér Buda egyik legforgalmasabb csomópontja, amit még 1929-ben neveztek el az ország egykori miniszterelnökéről, majd 1951-ben átnevezték Moszkva térré, hogy 2011-ben újra visszakapja régi nevét. Ez az a tér, ahol összefutnak a legfontosabb budai utak, és ami évtizedek óta a város fiataljainak fontos találkozási pontja. A 19. század végéig egy téglavető műhely és egy bánya működött a tér helyén, később ezen a helyen nyitott meg Buda első számú korcsolyapályája, majd a Budapesti Torna Egylet megalakulásával a legkülönfélébb sportlétesítmények jelentek meg a területen, melyek közül a tenisz- és az atlétikai pályák voltak a legjelentősebbek. A teret 2016-ban újították fel.

Ha még többet olvasnál arról, milyen volt a régi Budapest, és szívesen visszarepülnél egy picit az időben, akkor ajánljuk az egykori malomipart, a dunai úszóstrandokat vagy a kulcsos gyerekeket bemutató cikkünket, de a Thököly út, a Deák tér és a Római-part változásába is belepörgethettek. 

(Borítókép: Öntőház utca, Főmterv / Domonkos Endre - Fortepan)