Törley József igazi újító és briliáns elme volt, arról pedig igazán nem tehetett, hogy ő okozta az első gépjárműves közlekedési balesetet, akkor, mikor még csak 5 autó volt az országban. Jogosítványa pedig nem is lehetett, hiszen annak megszerzésére csak egy évvel később kötelezték az úrvezetőket és a sofőröket.

Törley József briliáns elme és fontos újító volt, elindította a pezsgőgyártást Magyarországon, gyára ma is működik. A több nyelven beszélő, az újdonságokra mindig nyitott üzletember vagyonát csodás ingatlanokba is fektette, sőt elektromos autókkal kapcsolatos szabadalma is volt, ezért természetes, hogy a benzines járművek iránti szenvedély is elkapta őt. 1895-ben, néhány hónappal Hatsek Béla, az első magyar autótulajdonos után megvásárolta első kocsiját és az ország első kamionját. A lovas kocsihoz képest a gépjárművel való szállítás hatalmas újdonságnak számított, Törley pedig ösztönös marketingzseniként úgy döntött, Franciaországból nem tehervonattal hozatja a gépet Budapestre, hanem sofőrrel. Így a Törley feliratos kamion útközben szinte egész Európán végigszáguldott, mutatva a cég presztízsét.

Törley József a kamion mellé személygépkocsit is vásárolt (ez volt az ország ötödik autója), és igazi benzinkakasként maga vezette a gépet. Az első években jogosítvány nélkül, hiszen jogi és közlekedési szabályokra az időközben megjelent pár tucat kocsi miatt nem volt szükség. A budapesti utcák is máshogy festettek még. Lovak húzta szekerek, hintók és biciklik szelték az utakat, csak ritkán vegyült automobilok és még ritkábban motorkerékpárok berregése a város zajába. A budapestiek persze már akkor tették az epés megjegyzéseket, nem örültek az újdonságnak. 

Így történhetett meg, hogy végül Törley okozta a város első autóbalesetét, 1900-ban. Czolits János utcaseprő éppen a munkáját végezte, mikor az úrvezető 20 km/órás sebességgel „végigszáguldott” a Rákóczi úton, és mivel az utcaseprő nem számított automobil érkezésére, azt hitte, egy közeledő lovas kocsi zaját hallja, nem tudott időben félreugrani Törley kocsija elől, ami elsodorta őt. Bár Czolits eleinte magasabb kártérítésben reménykedett, végül bebizonyosodott, hogy nem szenvedett nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket, így Törley peren kívül megegyezett vele, kifizette háromnapi bérét, és vezetett tovább. 

Magyarországon már 1899-ben felvetődött a gondolat, hogy szabályozni kellene az autós közlekedést, ám ekkor elvetették az ötletet. Végül Anglia, Franciaország és Németország után Rudnay Béla rendőrfőkapitány rendelete hazánkban is kimondta, hogy 1901. június 15-től Magyarországon is csak olyan autó állítható forgalomba, ami bizottság előtt vizsgázott, forgalmi engedélyt és rendszámot kapott, vezetni pedig csak annak szabad, aki bizottság előtt megszerezte jogosítványát. 

Ennek köszönhetően 1901. június 14-én annak rendje és módja szerint a Városliget Dózsa György út felőli oldalán meg is rendezték az első vizsgát. Ez természetesen nem lehetett volna teljes a megfelelő külsőségek nélkül, így a rendőrség képviselőjének köszöntője után cigányzenére kezdődött meg a vizsga, ahol a Baross tér, Rákóczi út, Károly körút, Király utca útvonalat kellett teljesíteni. A szabályokat jobb híján a posta állította össze, a vizsgabiztosok pedig a Műszaki Egyetem tanárai voltak. A feladatok része volt a kurblizás, a tolatás, a szlalomozás és – talán éppen Törley balesetéből okulva – a duda kipróbálása is. 

Az első sikeres vizsgát Faragó István sofőr tette, az 1-es rendszámot Esterházy Mihály Mercedese kapta, a 13-ast pedig babonából nem osztották ki. A vizsgázók között volt autókereskedő és herceg is, a társaságot Törley sofőrjével együtt gyarapította, és mindketten sikeres vizsgát tettek. A vizsgázókat a járókelők megtapsolták, az első alkalmon pedig szerencsére senki sem bukott meg, ám arra egészen 1912-ig kellett várni, hogy hivatalos, állami formában kezdődjön meg az autóvezetés-oktatás.   

Felhasznált irodalom:

  • Kultura.hu
  • Magyar Szó, 2005. október 29., A pezsgőkirály
  • Népszabadság, 2001. szeptember 5., Úrvezetők

(Borítókép: Vértes Vilmos István Gyűjteménye / Témagyűjtemény / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum - Fortepan)

Címkék