Keresés EN

Budapest

Honnan kapta a nevét ez a 10 budapesti hely? – Az Astoriától a Tabánig

Sokszor halljuk, látjuk, olvassuk nevüket, de ritkán gondolunk bele, hogy vajon miről/kiről kapták. Összegyűjtöttünk 10 olyan fővárosi helyet, melyek neve az átlag-budapesti számára valószínűleg magyarázatra szorul.

1. Astoria

A 110 éve, a korábbi Zrínyi Kávéház helyén épült szálloda nevét a New York-i Waldorf Astoria Hotel után kapta, a szálloda első igazgatója, Gellér Mihály javaslatára, aki korábban ebben a manhattani luxusszállodában dolgozott.

2. Citadella

A citadella olasz eredetű szó, fellegvárat jelent, várszerű magaslati erődítményt egy város legmagasabb pontján. A Gellért-hegy tetején álló Citadellát Haynau parancsára építették az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni években, a korábbi Csillagda helyén. A teljes építmény 220 m hosszú, 45–60 m széles, a falak magassága 12–16 m.

3. Csillebérc

A XII. kerületben található városrészt 1847 júniusáig, az ún. dűlőkeresztelőig Kukuckbergnek (Kakukkhegynek) hívták. A hegyes-völgyes környék német helyneveinek „visszamagyarosítását” Döbrentei Gábor kezdeményezte 1844-ben, aki a budai hegyek mondabeli tündéréről, Csiléről Csilebérc(z)nek nevezte el a korábbi Kukuckberget. Két l-lel, Csillebércnek az 1930-as években kezdték el írni.

4. Gresham-palota

Sir Thomas Gresham (1519–1579) a londoni tőzsde megalapítója volt, és portréja látható a Gresham-palota homlokzatán. Róla nevezték el az 1848-ban Londonban alapított Gresham biztosítótársaságot, amelynek a Lánchíd pesti hídfőjével szemben található, szecessziós stílusban épült budapesti székházát 1907-ben adták át.

5. Halászbástya

Budapest egyik legismertebb látványossága nevének eredetéről két elképzelés létezik: az egyik szerint a halászok céhe védte a budai várfal itteni szakaszát, ezért róluk nevezték el, a másik (valószínűbb) szerint az alatta elterülő Halászvárosról kapta nevét. Ami biztos, hogy volt itt egy lépcső és egy ösvény, ami összekötötte a várost a várral, és azon jártak fel a halászok a várbeli halpiacra.

6. Herminamező

A XIV. kerületben található városrészt Habsburg József Antal (1796-tól 1847-ig Magyarország nádora – József nádor) 24 évesen meghalt leányáról, Habsburg–Lotaringiai Hermina Amáliáról nevezték el, akit a budai vár alatti nádori kriptában temettek el, ahol a Habsburgok magyar ágának tagjai nyugszanak. Mivel ekkor még nem volt állandó híd a Duna fővárosi szakaszán, ezért sokan a befagyott folyón keltek át, hogy részt vehessenek a főhercegnő búcsúztatásán.

7. János-hegy

Budapest legmagasabb (528 m) pontja nevének eredete nem egyértelmű. Az 1847-es „dűlőkeresztelő”-től a Pozsonyi-hegy nevet viselte, mivel állítólag tiszta időben látni lehetett a pozsonyi vár négy csúcsát. A János-hegy elnevezés az 1900-as évek elején rögzült, melyet elképzelhető, hogy a hegy csúcsán a 18. században felállított Szent János-szobor után kapott. Garay János szerint korábbról származik az elnevezés, mondájában azt írja, hogy egyszer itt vadászott Hunyadi János, és egy gyönyörű lány mentette meg az életet, amikor orgyilkosok támadtak rá. Mátyás király később kis kápolnát emeltetett Szent János tiszteletére a helyen. Mások szerint Hench János budai bíróról kapta a nevét, akinek itt volt birtoka a 13. században.

8. Palatinus strand

Budapest első szabadtéri strandja József nádor után kapta nevét, a latin palatinus szó ugyanis ’nádor’-t jelent. A 20. század elejéig a Margit-sziget a mindenkori nádor birtoka volt, ezért József-szigetként, Nádor-szigetként, illetve Palatinus-szigetként is emlegették.

9. Soroksár

1067-ben említik először a falut, Swrwk néven. Anonymus Gestájában Surcusarként találjuk. Nyelvészek különböző megoldásokra jutottak a név jelentését illetően. Pais Dezső szerint a surcu ’sarkot’, vagyis kanyarulatot jelent, a sar pedig valószínűleg mocsaras folyót. A 14. század végén pedig már a falut birtokló családot magát is Soroksárinak hívják.

10. Tabán

A mai I. kerületben található városrészt a török korban Débághánénak (Tabakhanénak), azaz Tímárvárosnak, Tímárnegyednek hívták, ez később Tabahonra változott, majd Tabánra. A török uralom alatt épült a mai Rác és Rudas fürdő. Korábbi nevei: Szent Gellért falva, Kispest, Hosszúváros, Kelenföld, Alhévíz, későbbi neve: Rácváros (németül: Raitzenstadt), a török kiűzése után itt letelepedett szerb lakosság után.

Forrás:

  • Budapest Lexikon, Akadémiai Kiadó, 1993
  • Fónagy Zoltán: Halászbástya, budavar.abtk.hu
  • Habsburg Lexikon, Új Géniusz Kiadó, 1990
  • Dr. Kőrösné Herein Mária: Egy megvalósult álom, Budakeszi Hírmondó
  • Hegyvidék újság
  • soroksar.hu
  • Ráday Mihály: Budapesti utcanevek A–Z, Corvina Kiadó, 2013
  • Kovács Dániel: Szecessziós Budapest, Kedves László Könyvműhelye, 2021
  • Saly Noémi: A Tabán tündöklése és bukása, Mindenki Akadémiája

(Borítókép: Kálló Péter - We Love Budapest)

Cimkék

Hasonló tartalmak

Budapest

Visszatér az Uber Budapestre

A 2016-ban a taxisoknak köszönhetően kiebrudalt cég nemcsak visszatér a fővárosba, de a Főtaxival még össze is bútorozik. Legalábbis ez a szándékuk.

Szponzorált Budapest

Sosem volt még ilyen könnyű cipekedni! – Cargoszolgáltatással bővült a GreenGo-flotta

Ha költözködünk, vagy nagyobb cuccokat kell elvinnünk, akkor a hatalmas rakterű, elektromos GreenGo Cargóra mindig számíthatunk.

Neked ajánlott

A