Keresés EN

Ez is érdekelheti

Látnivalók és kultúra

A nyakában hordta a sebész a fejből kioperált golyót – 80 éves a Sziklakórház

A II. világháború alatt és után gyógyítottak benne, de kutatták itt a tífusz ellenszerét is, volt bunker, raktár és színház, 16 éve pedig múzeum.

Látnivalók és kultúra

Ha a megállók mesélni tudnának – A 16-os autóbusz

A Deák Ferenc térről a budai Váron át a Széll Kálmán térre közlekedő 16-os busz olyan, mint egy városnéző turistajárat. A lassan 100 éves 16-os jelenlegi útvonalát 2008 óta járja. Végigutaztunk rajta, és minden megállóban leszálltunk, hogy körülnézzünk kicsit.

Történet

Arról, hogy a Duna pesti oldaláról is induljon rendszeres buszjárat fel a Várba, illetve azon keresztül a Széna térre, 1928-ban határozta el a városvezetés. Pesti végállomásként a mai Széchenyi István teret jelölték meg, ami akkoriban még Ferenc József nevét viselte. Az 1929 októberében elindult 16-os autóbuszjárat 10 évvel később már a Vörösmarty térről indult, és kapott egy 16A jelzésű kiegészítő járatot, ami a Várból nem ment le a Széna térre, hanem a Bécsi kapu téren fordult meg.

A 16-os útvonala meg egyáltalán az, hogy épp jár-e, vagy sem, hogy van-e kiegészítő járata, vagy sem, sokat változott az évtizedek során, eleinte a második világháború, majd a különféle felújítások, építkezések miatt. Az Erzsébet térre az 1970-es évek elején költözött a pesti végállomás, ami az 1990-es évek közepén egy picit arrébb, a Deák Ferenc térre került. A mai útvonalát pedig 2008-ban kapta meg, ami egy alkalommal módosult: a Lánchíd felújítása alatt a pesti oldalra nem jött át a busz, hanem megfordult a Clark Ádám téren.

Végállomások

A 16-os busz két végállomása két ikonikus tér, az egyik a pesti oldal (egyik) központja, a Deák Ferenc tér, a másik pedig Budáé, ez pedig a korábbi Moszkva tér, a mai Széll Kálmán tér. Amiben hasonlítanak egymásra, hogy mindkettő jelentős közlekedési csomópont, sőt találkozási pont, számtalan gasztronómiai célponttal, kávézóval, sőt éjszakai bárral, koncerthelyszínnel, szórakozóhellyel is – utóbbiban természetesen a Deák az erősebb, mégiscsak ott van a közelében a bulinegyed. Végül, de nem utolsósorban a látnivaló is rengeteg mindkét téren és környékén.

A Deák Ferenc tér kapcsán felsorolni is nehéz azt a sok mindent, ami vonzerővel hat az emberre, de azért mégiscsak kiemelünk párat a legfontosabbak közül. Ott van mindjárt az Akvárium Klub, ha koncertre vagy szórakozni mennénk. Látnivalónak ott az evangélikus templom, azzal szemben pedig az Anker-palota, múzeumnak a Földalatti Vasúti Múzeum, és még szobor is akad 2009 óta, a Sztehlo Gábor előtt tisztelgő emlékmű. Egyébként pedig tényleg annyi minden található a Deák Ferenc tér környékén, hogy az ember azt se tudja elsőre, hogy merre is induljon el.

A Széll Kálmán téren is hasonló a helyzet, bár talán egy-két fokkal alacsonyabb fokozaton áll a bőség zavara. A legfontosabb látnivaló talán a nemrég felújított Postapalota, benne a Pénzmúzeummal. A legendás „Moszkva téri óra” ugyan nem kapott még emlékművet, de cserébe ott áll a tér névadójának (Széll Kálmán) szobra meg a Sellő szökőkút, és még a miniszobrász Kolodko Mihály sem hagyta szobortalanul a teret. Ha enni-inni akarunk, vagy szórakozni, már ezekre is van több lehetőségünk a téren, ráadásul nagy részük egymás mellett található: Nemdebár, 101Bistro, Pingrumba, Easy Art Space.

Megállók

Most pedig haladjunk megállóról megállóra, és induljunk el a Deák Ferenc térről a Széll Kálmán tér irányába!

Hild tér/ József nádor tér

Rögtön az első megálló esetében kicsit csalunk, mert bár a két megálló egymás közelébe esik, jól látható egyik a másikból, de ha Buda felé megyünk, akkor a Hild tér mellett áll meg a busz, ha pedig onnan jövünk vissza Pestre, akkor pedig a József nádor térnél. Mindkettőt az elmúlt években újították fel, úgyhogy tökéletesek arra, hogy kiüljön az ember ott egy padra olvasgatni vagy többedmagával beszélgetni – persze majd akkor, ha jó lesz az idő.

A Hild tér, ami kétszer is beleférne a József nádor térbe, nagyobbik felén egy méretes játszótér terpeszkedik, ráadásul tematikus, a Kuflik mesealakjai népesítik be – meg persze a gyerekek. Itt áll a budapestieket erősen megosztó Rikkancs-szobor is, kezében napjaink egyik népszerű bulvárújságjával, amitől azért is vonja fel az ember a szemöldökét, mert sosem árultak a rikkancsok az utcán. Köztéri zsánerszobor és ingyenreklám egyben. A tér mellett indul az Október 6. utca, amit nyugodtan nevezhetünk gasztróutcának, de itt találjuk a Budapest Retro Élményközpontot is.

A parkosított József nádor térről úgy száműzték az autókat, hogy szinte észre sem venni, hogy mégis ott vannak. A teret műemlék épületek és műemlék jellegű területek keretezik, az itt álló házmonstrumok nagy része az 1800-as évekből származik, és neves építészek (pl. Hild József, Máltás Hugó, Medgyes Alajos) tervei alapján épültek. De itt áll Alpár Ignác egyik fontos épülete is, amiben 1948 óta a Pénzügyminisztérium működik. A névadó monumentális szobra mellett a tér két fontos és vonzó eleme a rekonstrukció során 2019-ben felállított kút, a Herendi-kút és a Zsolnay-kút. Két szemrevaló giccs.

Széchenyi István tér

Az egykori 16-os végállomás ma már csak egy megálló a többi közül. Viszont a Duna-part a világörökség része, beleértve többek között a teret is, úgyhogy aki itt száll le a buszról, igazán büszkén tekinthet körbe. A két legikonikusabb épület egyfelől az 1865-ben átadott Magyar Tudományos Akadémiáé (Friedrich August Stüler tervei alapján Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal irányította a munkálatokat), másfelől pedig a Dunára néző Gresham-palota (tervezői: Quittner Zsigmond és a Vágó testvérek), amiben ma a Four Seasons szálloda működik.

A szálloda mellett magasodik a Belügyminisztérium épülete, ami szintén Quittner munkája. A téren három szobor is áll: a névadóé, vele szemben Deák Ferencé, illetve az MTA előtt Szarvas Gábor nyelvészé. A téren áll a város egyik legidősebb fája is, egy akác, aminek koráról mindenféle mendemondák keringenek, egyes vélemények szerint már akkor állt, amikor épült az MTA meg a Lánchíd, mások szerint viszont jóval fiatalabb, de az biztos, hogy a 120 éves kort már túllépte. A Széchenyi István téren akkor is érdemes leszállni, ha szórakozni vágyik az ember, mert a közvetlen közelében találjuk többek között az Ötkertet meg a nyári időszakban a Pontoon bár hajóját. 

Clark Ádám tér

A Lánchíd építésének vezetőjéről, valamint a Váralagút tervezőjéről, Clark Ádámról elnevezett tér fogadja a 16-os busz utasát, miután átkelt a Dunán Budára a Lánchídon keresztül. Budapest egyik legkülönlegesebb tere egy körforgalom, ahonnan lépcsők vezetnek fel a Várba, de innen indul a Budavári Sikló is, a Vár alatt pedig a Váralagút vezet át. Itt találjuk a 0 kilométerkövet, egy rövid sétával pedig a Várkert Bazárhoz jutunk el.

Donáti utca

A busz az Alagút mellett kezdődő Hunyadi János úton kapaszkodik fel a Várhegyre, és a Donáti utcánál áll meg legközelebb. Ez már nagyon a Vár alja, innen indul a Jezsuita lépcső, akár azon is megtehetjük az utolsó lépéseket, de előtte mindenképpen igyunk egy kávét meg együnk egy pitét a Cafe Budában, ahova szinte a buszról leszállva be is léphetünk, annyira a megállóban van.

Dísz tér

A Dísz tér a Várnegyed szíve és egyben első számú kapuja, ahol annyi a látnivaló, és ahonnan annyi további látnivaló érhető el, hogy bármerre is indulunk el, a történelem kacsint ránk vissza. Kávézók, cukrászdák, egy-két kivétellel sok szép régi épület, múzeumok, panorámák, szobrok, emlékművek és emléktáblák kerülnek az utunkba minden irányba. Vagy célzottan indul el az ember a Dísz térről valamerre, vagy csak feldob egy pénzt, vagy amerre a megérzései viszik, hibázni egyik megoldással sem fog. Mert a budai Vár – stílszerűen – olyan, mint mívesen faragott koronája Budapestnek.

Szentháromság tér

Budapest egyik legszebb és legrégebbi tere igazi turistamágnes, mindig sokan vannak, így aki itt száll le a buszról, az számoljon azzal, hogy a téren mindig sokan vannak. De nem csoda, hisz a Mátyás-templom, a Halászbástya, a tér névadója, a pestisjárvány emlékére emelt Szentháromság-oszlop vagy a régi budai városháza érthetően vonzza a kíváncsi tekinteteket, a fotózó és kamerázó turisták hadát. És majd a Pénzügyminisztérium régi-új épülete is vonzani fogja, ha majd véget ér a jelenleg is zajló rekonstrukció. 

Bécsi kapu tér

Talán a Várnegyed leghangulatosabb, háromszög alakú tere a Bécsi kapu tér, ami az utolsó megállója a 16-os busznak a Várban. Nem túl nagy tér, mégis elég sok szépség zsúfolódott össze a területen: egyfelől itt van maga a névadó, a Bécsi kapu, másfelől pedig a budavári evangélikus templom, ahol egy ideig Sztehlo Gábor is segédlelkészkedett, erről egy emléktábla is tanúskodik, és a téren áll a Kazinczy-emlékkút is. A téren magasodik a Magyar Nemzeti Levéltár monumentális épülete, de van tőle szebb, ráadásul kettő is.

Az egyik Hatvany Lajos egykori palotája, amelyben 1930-ban még Thomas Mann is megfordult. Az építtető azonban egy Grigely József nevű egykori irodalomprofesszor volt, aki a latin kultúráért rajongott, ezért a ház fala tele van római és görög írók, szónokok és filozófusok (pl. Vergilius, Seneca és Szókratész) domborművekbe foglalt alakjaival. Mellette a tér legszebb háza áll, ami az Esterházyaké volt, s melynek belső kertje a főváros védett természeti értékeinek egyik legkülönlegesebbjét rejti, egy lenyűgöző méretekkel bíró szőlőtőkét, ami 1945-ben nőtt ki a romok közül, és két évvel később már termést is hozott, ezt a jó szokását pedig a mai napig megtartotta.

Mátray utca

A végállomás előtti megálló igazából a Várfok utcában áll meg, de a Mátray utca bejáratánál. Ez már egészen közel van a Széll Kálmán térhez, akár le is sétálhatunk, hangulatos utca ez a forgalmas közlekedési csomópont felett. Találunk itt galériákat (pl. Várfok galéria, Fest;Tisztít galéria), itt van a Matató könyvkötő műhely vagy a Cafe Unplugged nevű romkocsma is.

A Széll Kálmán tértől visszafelé a Deák Ferenc térre némiképp változik a 16-os busz útvonala, és kap néhány olyan megállót is, amelyet csak abban az irányban érint a jármű.

Kapisztrán tér

A visszafelé úton a Bécsi kapu tér és a Szentháromság tér között itt is megáll a busz. Ez az Országház és a Nádor utcák találkozásánál fekvő, nagyobb méretű tér, amit meghatároz az egykor itt állt Mária Magdolna-templom mementójaként fennmaradt torony, előtte pedig a 15. századból származó romok. De itt találjuk az I. kerületi Városházát, valamint a Hadtörténeti Múzeumot is.

Tábor utca és Palota út, gyorslift

A Dísz tér után a Várból lefelé kanyargó úton is megáll a busz, kétszer is, és annyira hasonló a két megálló, hogy nyugodtan vehetjük ezeket egybe. Bármelyiknél is szállunk le, szép kilátás nyílik elénk Budára, és talán, ha jó az idő, érdemesebb ezért lesétálni legalább 1-2 megállót, és közben nézelődni. Ha pedig eszünkbe jut, hogy valamit elfelejtettünk megnézni a Várban, a Palota úti megállóból gyorsan visszaliftezhetünk.

Dózsa György tér

A megálló a Vár alatti téren, az Attila út mentén található. Éke az 1961 óta itt álló Dózsa-emlékmű, ami Kiss István alkotása. A tér füves részén pedig 1926 óta áll egy gránitoszlop, ami Mátyás királyunk kerti lakának egyik oszlopa lehetett. 

Krisztina tér

Mielőtt a busz áthalad a Váralagúton, előtte megáll a Krisztina téren is, ahol Haydn és Chopin előtt tisztelgő emlékműveket találunk a parkban, na meg játszóteret, padokat és hamisítatlan budai hangulatot cukrászdákkal, kávézókkal és bisztrókkal. De itt áll a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templom is, meg a Petőfi Sándor Gimnázium, a mellette álló egyik ház falán pedig még egy Ottlik Géza-emléktábla is olvasható. A 16-os busz ezt követően keresztülrobog az Alagúton, amelynek másik oldalán pedig a Clark Ádám teret találjuk, de itt meg már jártunk.

(Borítókép: Csudai Sándor – We Love Budapest)

Cimkék

Kapcsolódó írás

Látnivalók és kultúra

Ha a megállók mesélni tudnának – A 70-es troli

Új sorozatunkban a budapesti tömegközlekedés járatait vesszük sorra: a történetüket és hogy milyen látnivalók, történetek várnak bennünket az egyes megállókban. A 70-es trolival kezdünk.

Hasonló tartalmak

Kultúra

Gazdátlan tényrakások – Petri-tér

Petri György író, költő és esszéista pályafutása során kritikusan figyelte meg a társadalmat, és írásain keresztül próbálta megérteni annak változásait. Petritől mindig is távol állt az intézményesülés. A szabályokat, a kötelezettségeket megkérdőjelezte, és inkább a sajátos meglátásait követte. A PIM kurátorai úgy gondolták, hogy Petri életművét és az általa képviselt „kívülálló életérzést” nem tehetik az intézmény falai közé egy hagyományos kiállítótérbe, ezért a múzeum kertjéből nyíló egykori Károlyi Étteremben, ma raktárban tekinthető meg a kiállítás.

Kultúra

Dokumentumfilm hetek 2024: Szerelempatak

A 2024-es Doku7 filmfesztivál keretében olyan filmeket hoznak el a szervezők, amelyek az embert és az ő saját valóját, egyéni környezetét ábrázolják, különféle kultúrák, nációk és élethelyzetek vonatkozásában.

Kultúra

Világjáró előadássorozat: India

India varázslatos világába nyerhetünk betekintést a Világjáró előadássorozat első alkalmán, március 6-án, a Márai Sándor Művelődési Házban. A szinte kontinens méretű országot, a maga ezerszínű kultúrájával Elter Károly előadásában ismerhetjük meg alaposabban.

Neked ajánlott

A