Csáki Csabi idén is felült párszor a nosztalgiavonatra – gyakorlatilag nem tudunk elképzelni úgy szerkesztőségi gyűlést, hogy ne dobna be valami sokaknak avíttasnak tűnő témát, amit aztán úgy porol le, hogy mindenki imádja. 2016-ban írt a sokak által érthetetlenül létező videótékákról és szemlézte a régi Budapest újságcikkeit is. Hosszasan értekezett ugyan a dudákról is, de mivel ő nálunk a sportfelelős, így a foci EB anyagainak legtöbbje is neki köszönhető és, ha ki kell próbálni valami sportágat, mindig lelkesen jelentkezik. Így volt ez a baseball esetében is.
A Sziget hete mindig "kemény" nálunk: helyt kell állni amellett, hogy azért koncerteznénk is, közben ingázunk a szerkesztőség és a K-híd között. Csabi David Guetta helyett inkább Kaiser Chiefs-re és Sum41-re rántotta elő a metálvillát és össze is hozott egy elég menő Szigetes cikket, természetesen retró vonulattal. Már lassan igazi budapestinek vallja magát (szép is lenne, ha a WLB csapatban lenne és ne így érezné) de a műanyag nyuszibiciklit még Nyírbogdányban küldte meg, így különösen fontos volt neki az anyag, mely a vidékiek Budapestre költözéséről szólt.
Sokszor szerényen szokta elvállalni a gasztroanyagokat, pedig mi imádjuk, mikor rántott húsokról vagy porcukros palacsintákról értekezik. Idén a Hamvich és a Kedvenc jött be neki a legjobban, illetve a sajnálatos HQ-váltás következtében Óbudára száműzetve a Crust-ot szerette meg a leginkább a Kolosyn.
Jász Annamari szeptemberben csatlakozott a csapathoz és ahogy az lenni szokott, pár hét alatt ki is alakult, hogy mi fekszik neki a legjobban és mik azok a témák, amik igazán inspirálják. Kulturális területről érkezett hozzánk, misszióval: művészetekről írni az arra fogékonyaknak. Aztán valahogy ő lett a WLB jószolgálati nagykövete is. Csupa szociális és társadalmilag elkötelezett üggyel foglalkozott és ezt nagyon élvezte. Persze ő sincs acélból és nem tud mindig mosolyogva sürögni-forogni hátrányos helyzetű emberek között. Sokkoló és szívszorító élmény volt neki is az Alföldi utcai átmeneti szállás otthon nélkül élőinek megvacsoráztatása. Az mondta, napokig magába roskadt ezután.
Cukiság faktora miatt nagyon szerette az állatotthonos cikkét, de persze a kedves állatok mellett sokat gondolkodott ezen a kiránduláson is. Az interjú is Annamari terepe, ráadásul szeret pszichológiai jellegű témákban vájkálni, így nagyon élvezte a beszélgetést Orosz Gábor szociálpszichológussal. Szeptemberi érkezése után novemberben egyből száraz hónapra váltott és egy interjút is készített a jelenségről: Dávid Ferenc addiktológussal dumáltak az ideiglenes alkoholstopról és sok erőt merített ebből a találkozóból. Nem egy vidám téma, de a temetkezési szokásokról készülő anyaggyűjtést is izgalmas feladatként élte meg. A közösségi kertről szóló cikk készítése pedig arra késztette, hogy 2017-ben megkezdje a hobbikertészkedést.
Különleges pillanatai az évnek, amikor Bagi Laci mást is hagy szóhoz jutni. Ilyen órák voltak azok, amikor Bonta Gáspár építésszel, Becskei Andor szobrásszal, Makai Mira festővel és Andok Tamás fotóssal készített interjút. Kulturális területen idén neki jutottak a legnagyobbak és legkisebbek is: megnézte Picasso és Modigliani kiállítását, és tovább kutatott a város legkisebb múzeumai után, ahol a bejárat megtalálása után már mindig könnyű a cikkírás.
Nagyjából 2010 óta szeretett volna eljutni a Bocuse d’Or-ra, így gasztronómiai szempontból nyilván a budapesti döntő volt a legnagyobb élmény. Mivel úgy tűnt, Széll Tamás komolyan vette aznap a gasztrót, így Laci helyette a könnyedebb utat választotta – megszületett ez a cikk. Más kategória, de több olyan helyet tudna elképzelni a városba, mint a MALTeR sörétterem, a füstös BpBARBq vagy a koreai K-Point.
Az egyik kedvenc idei anyaga a 25 megmentendő budapesti épületről szóló összeállítás volt, aminek már írja is a folytatását. (Az 1000 megmentendő épület Budapesten a főszerkesztő szerint túl hosszú lenne.) Örül, hogy benézhetett és fotózhatott is a Parlament kupolájában, a Napraforgó utca megérintette, mint mindig, a pesterzsébeti Hullám Csónakházak környéke pedig hamarosan a legmenőbb résszé változhat Laci szerint. A kedvenc személyes sztorija a Bérkocsis utca étkezdéjéről, az Öcsiről szólt. Hús hússal, ha valaki mottót keresne 2017-re.
Zacsek Ági az egyik "mamma", akire mindig figyelünk, megfogadjuk a tanácsait és mindeközben rendesen belelát a fejünkbe – ugyanis újságírói mellett olvasószerkesztői feladatokat is ellát. Így gyakorlatilag az összes 2016-os WLB anyagot elolvasta már (csóri!). Nagy színházas és boros arc, ezért különösen szerette Bagi Lacival végigtesztelni a teraszos borbárokat. Imádott a Müpában a kulisszák mögött mozogni: a Recirquel csapatának előadás előtti mozdulatait figyelhette meg. Hihetetlen fegyelem és önismeret kell ehhez a szakmához (már a cirkuszosokéhoz). Szeretett beszélgetni Vajas Balázzsal, aki Michelin-csillagos éttermekben volt szakács külföldön, most pedig a Bartók Béla úti egykori VinoPianót áthelyezte az Élesztő udvarára és pincéjébe.
Ági sokszor tölti színházakban az estéket, így nála jobban nem tudhatná senki, hogy egy-egy évadban melyek a legjobb előadások Budapesten. Örömmel írt erről is.
Gasztro szempontból a Bottega di Brontolós házilag gyúrt tésztáért volt oda, nagyon jót ebédelt a frissen nyitott TÁBLA-ban és ő sem tudott szó nélkül elmenni a "Beszállós" zöldborsófőzelék és a mennyei desszertek mellett.
Urbán Cinti először gyakornokként került a WLB-hez, de annyira szorgalmasnak és ügyesnek bizonyult, hogy "nem volt mit tenni", egyszerre a "senior" csapat tagja lett és már nap, mint nap szerkeszt és lelkesen írja a cikkeket. A boldog békeidőkben, mikor még nem dolgozott teljes munkaidőben az irodában, sokszor időzött kávézókban, kuckós helyeken a laptopjával, így testhezálló feladat volt összegyűjteni a legjobb tanulós-elvonulós helyeket.
A téliesített teraszokat is Cinti mérte fel: jókat ücsörgött és teázott/forraltborozott a befűtött helyeken. Napokig áradozott nekünk a Kert Bisztróról, ami szerinte egy igazi szerelemprojekt: szuper adottságokkal, jó fej vendéglátósokkal, ízletes ételekkel. Szerette, hogy a belváros helyett egy külsőbb kerületben kapta meg mindezt az élményt.
Jóban van a kávéval, ezért a London Coffee Society-ről szóló cikk megírása is jutalomjáték volt: beleszeretett a banánkenyérbe, abba, hogy minden kávé dupla és még egy kutyával is összebarátkozott a helyen. Év végén látogatta meg a házikó Farm bistróját, amiről szintén sokat mesélt a szerkesztőségben: házias ételek és a jó lokáció miatt nyerte meg Cintit a Keletihez közeli hely.
Pákozdi Nóri savlekötőt kér 2017-re, ez az egy biztos. Bár ő felelős a leginkább a gasztrotartalmakért, mindig örömmel indul el olyan felfedezésekre is, ahol szó sincs sous vide-ról és esély sincs rá, hogy pökhendi tulajdonsokkal kelljen kvaterkáznia. Imádott Balkányi Lacival mászkálni a Kőbányai Víztározóban, mely minden évben csak egyszer látogatható és az Óbudai Gázgyárat is felderítették.
Jót kirándult a Merzse mocsárnál, ahol még őzet is láttak és felvillantak kiskori emlékei – hiszen rákoskeresztúri és kiskorában egyszer el is tévedt a külvárosi természetvédelmi területen. Róth Zsigmond bérházában is szívesen kószált és két retro anyagot is szívébe zárt: a koffermatricákról szólót és a régi pesti argós cikket is. Azóta is előszeretettel használja a betangózni kifejezést. Budha Tomi megmutatta neki a népszigeti Color Bart és ez szintén maradandó anyaggyűjtés lett.
Imádta a Briquette-s húsos vacsorát, hangulata és ízei miatt, tudja, hogy vagy a Pizza Manufaktúrába, vagy a Kemencés Pizzába kell menni, ha egy jóféle margheritára vágyna. Ebédelni a TÁBLA-t választaná legszívesebben, ha közel lenne az iroda, nyáron a Pontoonra járt mozizni és fröccsözni is. A Beszállóban maradandó élményeket szerzett, és így volt ez a Susuval is, ahol nem tudja elfelejteni a kacsamájat. Egyik kedvenc reggelizőhelye lett a Sonkapult, de a Gustolato pisztáciás krémmel tötött croissant-jára is bármikor rámenne. Mivel nagy fagyipápa hírében áll, a Moritz Eis-ben is sűrűn megfordult. Örül a Hanoi Xua-nak a Nagyváradon, mert heti egy ázsiai levest biztosan elfogyaszt a barátaival és szívesen mondaná, hogy chiamaggal és matcha lattéval lehet elvarázsolni, de azért inkább Budapest szmókerberendezéseitől és az innen érkező húsoktól csillog a szeme.
