Nincs régebbi, mint a tegnapi újság – tartja a mondás. Mi most mégis találtunk pár még régebbit, mi több, évtizedekkel ezelőttit. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban sok ezer megsárgult papírlap őrzi a régi korok emlékét. Ezek között válogatva mai szemmel nézve sok-sok nosztalgikus témára bukkanhatunk, elvégre napjainkban viszonylag kevés sajtótermék adja úgy el magát, hogy a címlapon hozza a negyedik ötéves terv reális feladatait.

"Biztosan úgy van, hiszen megírta az újság!" – mondhatta sztoikus nyugalommal akkoriban az ember, mert birtokában volt az egyetlen autentikus igazságnak, a napilapokból jövő információnak. Az internet nélküli időkben az újságoknak óriási közösségformáló jelentőségük, mondhatni hatalmuk volt. Az FSZK Budapest gyűjteménye raklapszám tárolja a történelmi időkből ránk maradt folyóiratok, magazinok, heti- és havilapok, illetve egyéb kiadványok mementóit. A lapokat átnyálazva kiderülhet, hogy akkoriban mit tartottak közlésre érdemesnek – vagy mit írhattak le… – a szerkesztők. A hatalmas archívumból találomra kiválasztottunk négy újságot, hogy megtudjuk, mivel és hogyan informálták az országot a ’70-es, ’80-as években.Budapest Tourist HíradóSem a lapszerkezet, sem a dizájn nincs túltolva a Budapesti Idegenforgalmi Vállalat 1977-es kiadványában. Néhány évvel később számtech-fakultációs nyolcadikosok készítettek suliújságot hasonló technikával a 486-os gépeken: itt-ott eggyel nagyobb betűméret, illetve aláhúzott, netán boldozott kiemelésű szöveg irányítja a szemet a fontosabb közlendők felé. A címlapról hiányzik a kép, csak egy vízjelszerűen papírra festett vörös színű Petőfi Sándor (?) dobja fel a betűtengert, mely amúgy egy forradalmi visszaemlékezésről szól. A második oldalt szinte teljes egészében a vállalat júniusi balatonszárszói nyaralásáról szóló részletes anyaga uralja; az alapinfók mellé még térképet is rajzoltak a dolgozóknak, hogy pontosan merre találják az üdülőt. Vállalati alkalmazott 10 forintért vehette igénybe az egyhetes déli parti turnust, míg "külsősök" minimum a duplájáért élvezhették a vállalat négyszobás, hideg-meleg vizes, teraszos villáját.

Egy másik, két évvel későbbi lapszám címoldala full vörösben pompázik, hála Andréka Károlyné párttitkár májusi köszöntőjének. Nem tudjuk, Dr. Bottyán János felelős szerkesztő hány sort húzott ki a vezércikknek szánt írásból, de azt igen, kiknek köszönhetjük a május 1-jei munkaszüneti nap szabad megünneplését (eláruljuk: a Hős Vöröshadseregnek). Továbblapozva találunk munkaverseny-értékelést, háromnegyed oldalnyi színes híreket (a lap alja üresen maradt…), közte olyan gyöngyszemekkel, minthogy Kovácshegyi elvtárs irányításával pingpongbajnokság lesz a hónapban. A magát véresen komolyan vevő hatoldalas újság "Amire jobban kell figyelni" címmel fogalmazza meg a vállalat elvárásait a dolgozók felé egy tényszerű cikkben, csakhogy fajsúlyosabb téma is legyen.Közért újságPatinás kiadványról van szó, ami a dizájnról is visszaköszön. 1971. január 21-én immáron a 23. évfolyam második számát tarthatta kezében az az olvasó, aki kicsengette a 60 fillért a kék, közértes logóval fejlécelt, változatos betűtípusokkal operáló újságért. A KorompaiErik által felügyelt Közért dolgozók lapját kéthetente hozta a postás. A szintén hat oldalnyi olvasnivalót kínáló lapban megfigyelhető az akkori sales house munkája is egy 3/150-es hirdetésben: "Tavasz a télben" szlogennel hirdetik, hogy mostantól kaphatóak az üzletekben a zöldborsókonzervek!

Az igazi izgalmakat a néhány soros mínuszos hírek rejtik. Első olvasatra, mintha a Hírcsárda korabeli verziója lenne előttünk, de gyaníthatóan ezek tényleg megtörtént eseteken alapszanak.

"Kutyagumit kért – kuktagumit kapott az egyik kedves vevő Kőbányán, a Kőrösi Csoma úti ABC-ben. Mikor átadták, nem tiltakozott, hogy nem ezt kérte." Előttünk van PeterdiPál arca, ahogy felolvassa ezt a két mondatot a TücsökésBogárban. Kiderül még, hogy néhány lelkes újpesti háziasszony felvásárolta a környékbeli boltok feketebors-készletét, mert áremeléstől tartottak és inkább jó előre bebiztosították magukat, hogy évekig legyen mit szórniuk a húslevesbe. Végezetül pedig egy helyreigazítással zárjuk a Közért újság bemutatását: tévedésből ugyanis a 2432-es boltnak címezték a tanácsi összekötő elismerését a 2431-es üzlet helyett, ezért minden érintettől elnézést kérnek.ElegantA Május 1 Ruhagyár dolgozóinak készült újság olvasói modernnek tűnő sajtóterméket tarthattak a kezükben 1984. január 17-én. A XXVII. évfolyam második lapszámának címoldala ugyan megspórolta a fotósoknak szánt összeget, de fejléce legalább nevéhez méltóan elegánsnak hat. A Tápi Ottóné szerkesztő által összefésült lapért 1 forint 20 fillért kértek az újságosbódékban, ezért a pénzért hat oldalon át informálták és szórakoztatták az embereket. A vezető anyag a vállalati pártbizottság üléséről számol be majd’ egy teljes oldalon keresztül azoknak, akik nehezen szenderültek álomba. Tovább lapozva szerencsére színesednek a hírek: megtudjuk például, hogy a ruhagyár komoly sikereket ért el a New York-i és a torontói divatbemutatón, aztán egy NyomasekBobó-szerű viccgyűjtemény és egy tiszta Budapestért kampányoló karikatúra görbíti a szájakat pozitív irányba egy képriport társaságában, mely a budapesti részleg frissiben átadott önkiszolgáló étterméről közöl két fotót.

Egy korábbi lapszám a munka ünnepéhez sokkal inkább idomuló vörös fejléccel jelent meg, a piros szín pedig lentebb is visszaköszön a ruhagyár télapóünnepségének beszámolójában. "Szilveszteri humorkonfetti" címmel egy egész oldalnyi poénzuhatag szakad ránk az óévbúcsúztató alkalmából, de sokkal viccesebb az újság egyetlen apróhirdetése, ami ráadásul társkereső. "Középkorú, lelkiekben gazdag, szenvedélyektől mentes férfi keresi annak a benzinkutas nőnek az ismeretségét, akit el is vehet. Autó van jeligére…” Roppant kíváncsiak lettünk volna rá, vajon hány kútkezelő amazont mozgatott meg a szenvedély nélküli úriember, bár valószínűleg egy autótulajdonos akkoriban is jobb eséllyel indult egy nőnél a randira BKV-val érkező amorózóval szemben.Huszadik Kerület1988. áprilisában, a rendszerváltás célegyenesében járunk. A XX. kerületi Tanács és Hazafias Népfront XX. kerületi Bizottságának lapja A3-as méretben nyolc oldalon tájékoztat Pesterzsébet-Soroksár mindennapjairól. Az ára nincs feltüntetve, így elképzelhető, hogy ingyen juthattak hozzá a környéken élők, és mindjárt a második oldalon olvashatták a május 1-ei ünnepség programját. GerendaiKároly csak pisloghat a masszív line up láttán: a Lila Óvoda előtti parkolóban MáléMiskátésbarátait, MisibohócotésMacaművészt, valamint Péterbácsit, a mókamestert sikerült lekötni erre napra – utóbbi vélhetően korát megelőző stand up comedyt tolhatott a színpadon. Kovács Kati, Harsányi Gábor és a műsorvezető AntalImre közreműködése alighanem azért több majálisozót láncolt a nagyszínpad elé.

A kor előrehaladtával ebben az újságban már több reklám található. A Kodex 2000 (!) elektronikus szövegszerkesztő rendszert a MIGÉRT Író és Számológép Szakosztálya forgalmazta, de a keretes hirdetésből nem tudtuk meg, mennyiért. A lap igyekezett bemutatni a kerület csodabogarait, érdekesebb figuráit is, így például egy nagyinterjúban megismerhettük KisFerencet az Öntödéből, illetve egy teljes oldalt kapott a költő KissAlajos, méghozzá verseivel együtt. Komolyabb összeállítás szerepel még a pesterzsébeti véradókról: a Jahn Ferenc Kórház igazgatója szomorúan ecsetelte a véradók csekély számát, amit egy táblázattal is megerősítettek. A 1987-es eredmények alapján a Material dolgozóiból csapolták le a legtöbbet, míg a Dugattyúgyűrűgyár alkalmazottainál mindössze 14.6%-os volt a részvételi arány. A négy lapból a Huszadik Kerület az egyetlen kiadvány, amely sporthíreket közöl, de ezek is inkább szabadidős sportolási lehetőségek. Ilyen a 120 forintos havi tagdíjért igénybe vehető óvodástorna Dr. Kövér Ferencné edző irányításával. Az utolsó lapon aztán nem várt meglepetés fogadja a gyanútlanul lapozgatót: a teljes oldal német nyelven íródott.