április 19., 11:17
A kötelezőktől a rejtett látnivalókig – Mit csináljunk a Városliget környékén?
Ha maradna néhány óránk vagy egy szabad délutánunk, szuper programokkal tölthetjük a Városligetben.
Ha maradna néhány óránk vagy egy szabad délutánunk, szuper programokkal tölthetjük a Városligetben.
Megkerestük többek között, hogy melyik volt a város első cukrászdája, hol üzemelt az első felvonó, és hol volt az első budapesti sztriptízbár.
A VII. kerületi Almássy tér történetében csendes és hangos időszakok váltogatják egymást. Nem természetesen módon alakult ki, hanem a városrendezésnek köszönhetjük a létét.
A Karátsonyi-palota hatalmas képtárával, 300 fős színháztermével Buda legnagyobb palotája volt, a bálokon olyan előkelőségek fordultak meg, mint Ferenc József, VII. Edward és Alfonz király.
Autentikus, izgalmas és olcsó – a Ferenc körúti ZAIQA-ban remek indiai és pakisztáni fogásokkal várnak minket!
A legtöbb utcanév esetében nem kell törnünk a fejünket, hogy mit jelent a nevük, ám van néhány, melynél utána kell járni, miről is kapták a nevüket.
Egy nagy méretű zöldtetővel is kiegészül, amely több mint 5000 négyzetméterével Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi zöldtetője lesz.
Interjúsorozatunkban Németh Juci énekesnőt kérdeztük a Budapesthez fűződő viszonyáról.
151 illusztráció idézi fel a budapestiek városi élményeit a The New Yorker hetilap borítóinak nyomán, a grafikákat a Városháza parkban nézhetjük meg.
Új sorozatunkban a budapesti tömegközlekedés járatait vesszük sorra: a történetüket és hogy milyen látnivalók, történetek várnak bennünket az egyes megállókban. A 70-es trolival kezdünk.
Hatalmas, színes mozaikok Budapest felett. Csak ámulunk és bámulunk.
Ahogy mindenfelé mozgunk a városban, nem is gondolnánk, mennyi minden (épület, szobor, tábla, tér és utca meg városrész) őrzi az emlékét a Habsburgokkal való együttélésünknek.
Egykor a Hősök terénél kezdődött, a másik végénél pedig egy víztorony állt, született róla dal, nevét pedig a tragikus sorsú Rudolf trónörökös feleségéről kapta.
12 híddal átszelt csatornát álmodtak a helyére, végül hatalmas bérházakkal beépített, a század elején még nagyon is elegánsnak számító főút lett a Nagykörút.
Budapestiek tömegei hajtanak el naponta a Stefánia, a Hermina és a Gizella úton, ezért utánajártunk, mit lehet tudni ezekről a Habsburg-családba tartozó hercegnőkről.
Ezek voltak a főváros legnagyobb balesetei az elmúlt 150 évben.
A 30-as években épült luxusbérház még mindig sokat megőrzött a régi idők eleganciájából, és egy űrliftet is találunk benne!
Gondoltad volna, hogy a Belügyminisztérium helyén egykor gyógyfürdő állt? Cikkünkben felderítjük, hogy milyen épületek emelkedtek ma jól ismert és megszokott házak, terek helyén.
Az alábbiakban megnézzük, hogy mely nem megépített attrakciókkal lenne manapság még klasszabb hely a főváros.
Magyarország egyik nagy pillanata kétségkívül az 1896-os millenniumi kiállítás volt a Városligetben, ahova tódult is a nép szemügyre venni, hol tart az ország – elsősorban iparilag és gazdaságilag.
A szobrokban és domborművekben dúskáló paloták között sétálni az egyik legjobb időtöltés, különösen akkor, ha a negyed legrégebbi utcáján, a Bródy Sándoron megyünk végig.
A város utcáit járva valószínűleg nem gondolunk arra, hogy egy-egy bérház kapuja mögött nemcsak titkos történetek, de az aszfaltsivatagban oázisként megbújó kertek is vannak.
A Duna-parton talált áldozat az egykori félvilági nő, Mágnás Elza volt, egy bútorgyáros eltartottja, akinek hirtelen jött gazdagságát sokan irigyelték.
Budapest leghosszabb, 15 kilométeres és szinte teljesen nyílegyenes sugárútja a Kálvin tértől indul, a XVIII. kerületi városhatárig tart és közben öt kerületen halad keresztül.
Tekeredő növények, geometrikus minták és velencei csempék: Bódis Krisztián fotóin mutatjuk a századelő bérházainak csodás padlózatát.