Ki gondolná, hogy Zugló legelegánsabb korzójának névadóját az anyósa (Sissi) csak úgy hívta a háta mögött, hogy a „nagydarab teve” vagy a „tésztaképű, unalmas flamand tehén”. Budapestiek tömegei hajtanak el naponta a Stefánia, a Hermina és a Gizella úton, ezért utánajártunk, mit lehet tudni ezekről a Habsburg-családba tartozó hercegnőkről.

A nagyobbrészt a XIV. kerületben lévő, az Ajtósi Dürer sor (eredetileg István út), a Hungária körút, a Kerepesi út és részben a Thököly út határolta Istvánmező negyed (és az itt található Istvánmezei út is) a nevét az ország utolsó nádoráról, István főhercegről kapta, aki mindössze egy évig töltötte be a királyi helytartó posztját, utána száműzték az országból. A bécsi kamarilla és az azt irányító Zsófia főhercegné (Sissi anyósa) ugyanis személyesen őt tette felelőssé, hogy odáig eszkalálódhatott a helyzet, hogy végül az 1848/49-es forradalom és szabadságharchoz vezetett. A kicsi, mindössze 47 kg-ot nyomó politikus a budavári nádori kriptában nyugszik, és érdekesség vele kapcsolatban, hogy halálát ugyan tüdőbetegséggel indokolták, de az 1977-es exhumáláskor elvégzett igazságügyi orvosszakértői vizsgálat bebizonyította, hogy olyan lőtt sérülésekbe halt bele, amelyeket nem okozhatott magának. 

Budapesten a politikai és ideológiai változásoktól függetlenül elég sok olyan közterület maradt, amely a Habsburg-család egy tagjának nevét viseli napjainkban is. Bár a Hősök terére nem kerültek vissza a család szobrai, vagy éppenséggel a Ferenc József hidat ma már Szabadság hídnak nevezzük, több névhez még a kommunizmus alatt sem nyúltak, olyannyira a mindennapok részévé vált például a belső kerületeket Lipótnak, Teréznek, Józsefnek, Erzsébetnek vagy Ferencnek hívni. Nem így járt például a Főherceg Sándor utca, amelynek csak az első felét kellett Bródyra cserélni, és ki is iktatták ezzel a reakciós felhangját a dolognak. A Stefánia vagy a Hermina út is túl jelentős volt már ahhoz, hogy maradjon, így lett előbbiből Vorosilov / Népstadion út, utóbbiból Május 1. út a rendszerváltásig, amikor mindkét utca ismét visszakapta az eredeti elnevezését. 

De kik is voltak ezek a hölgyek?

Haladjunk rang szerint, és kezdjük Stefánia hercegnővel, aki Rudolf trónörökös feleségeként a jövendőbeli osztrák császárné és magyar királyné lett volna, ha a férje Mayerlingben meg nem öli fiatal szeretőjét és önmagát is. A tragédiáért Sissi a menyét is okolta, akit – mint említettük – nem tartott sokra, ahol csak lehetett, megnehezítette az életét. Ami egyébként sem indult túl könnyen. A jó természetű, a szekírozást emelt fővel viselő ara a világ akkori leggazdagabb emberének, II. Lipót belga királynak volt a lánya. Apja kegyetlen ember volt, vagyona abból eredt, hogy magánbirtokaként kezelte az afrikai Kongó gyarmatot, ahol embertelenül bántak a lakossággal, akiket szinte rabszolgasorban dolgoztattak. 

Stefánia helyzete sem volt sokkal jobb otthon, gyerekkorát egy fűtetlen szobában töltötte, ahol télen befagyott még a mosdóvíz is, meleg ruhát sohasem kapott, és semmi finomat nem ehetett. Szülei annyira féltek attól, hogy elkényeztetik, hogy amint látták, hogy a kislánynak ízlik/tetszik valami, attól rögtön eltiltották. 

Stefánia helyzete sem volt sokkal jobb otthon, gyerekkorát egy fűtetlen szobában töltötte, ahol télen befagyott még a mosdóvíz is, meleg ruhát sohasem kapott, és semmi finomat nem ehetett. Szülei annyira féltek attól, hogy elkényeztetik, hogy amint látták, hogy a kislánynak ízlik/tetszik valami, attól rögtön eltiltották. 

Házassága is kész katasztrófa volt, nem találta a közös hangot a férjével, aki később nemi betegséggel is megfertőzte, így csak egy kislányuk születhetett. Az országot sokkoló mayerlingi tragédia után a hercegnő beleszeretett gróf Lónyay Elemérbe, akivel össze is házasodtak. Apjával – aki újdonsült vejét csak „a juhász”-nak hívta – olyannyira elmérgesedett emiatt a kapcsolata, hogy édesanyjának (aki egyébként István főherceg féltestvére volt) a ravataláról az öreg király kikergette, és nem volt hajlandó az örökségét sem kifizetni. A hercegnő férjével az oroszok bejövetelekor a Pannonhalmi Főapátságba menekült, ott is hunytak el, illetve nyugszanak. 

Élénken érdeklődött a magyar konyha iránt, ezért is lehet, hogy a pesti út és a Stefánia Palota mellett elneveztek róla tortát és fasírtot is. Az általa alapított csecsemővédelmi szervezetből nőtt ki a mai védőnői hálózat.

Élénken érdeklődött a magyar konyha iránt, ezért is lehet, hogy a pesti út és a Stefánia Palota mellett elneveztek róla tortát és fasírtot is. Az általa alapított csecsemővédelmi szervezetből nőtt ki a mai védőnői hálózat.

A Gizella út kezdetben egy elég jelentéktelen utca volt, ahol barakkszerű építményeket emeltek, hogy el tudják helyezni az Ezredéves Kiállításra érkező, nem módos látogatókat, később pedig itt működött a Kalapgyár is, amelyet 1982-ben zártak be, mivel a kalapviselés kiment a divatból. Gizella főhercegnő az uralkodópár második gyermeke volt, akit öccsével, Rudolf trónörökössel egyetemben Zsófia főhercegné neveltetett nagy szigorban – Erzsébet királyné ugyanis ekkor depressziós volt első gyermeke, Zsófia halála miatt. Gizella az öccsével nagyon jó kapcsolatot ápolt, öngyilkosságát sohasem tudta feldolgozni. Sissi famíliájában, a bajor királyi családban kerestek neki férjet, Münchenben anyja és apja is rendszeresen látogatta. 1919-ben azonban menekülnie kellett családjával a palotából, és csak nagy nehézségek árán jutottak át Ausztriába, elszökve az őket üldöző kommunisták elől. A zuglói utca mellett a XVI. kerületi Gizella tér is az ő nevét viseli, illetve eredetileg a belvárosi Vörösmarty teret is így hívták.

A Hermina út helyzete érdekes, hiszen egyharmadrészt Istvánmezőhöz, kétharmadrészt Herminamezőhöz tartozik. Névadója a pesti polgárok közadakozásából épült Hermina-kápolna, amely Zugló legrégibb, illetve az ország egyik első neogótikus stílusú épülete, amelynek megnyitóján maga Liszt Ferenc zongorázott. (Jelenleg a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrendhez tartozik, miután 2004-ben Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek átadta nekik.) Hermina Amália főhercegnő korai halála ugyanis lesújtotta az embereket, akik a temetési szertartást a Duna – kissé fellazult – jegéről követték. 

A súlyos hátgörbüléssel született lány István főherceg ikertestvére volt.

A súlyos hátgörbüléssel született lány István főherceg ikertestvére volt.

Mivel születésük után édesanyjuk belehalt a gyermekágyi lázba, ezért József nádor újraházasodott, Mária Dorottya württembergi hercegnőt vette el – a belvárosi Dorottya utca, a Palazzo Dorottya, valamint a novemberben nyíló Dorothea Hotel, Budapest, Autograph Collection luxushotel névadóját. A mostohaanya a saját gyerekeiként nevelte fel a félárvákat, de az ugye nem is volt kérdés, hogy a kislány nem fog elkelni a házassági piacon, így egy egyházi intézmény élére szánták. A prágai Theresianum leánynevelő egyházi alapítvány főapátnője lett így később, azonban mindössze kétévnyi munka után tífuszban elhunyt. A Budavári Palota nádori kriptájában nyugszik családja körében.

Címkék