Keresés EN

Látnivalók és kultúra Szponzorált

A The New Yorker mintájára itt a The Budapester – 151 illusztráció mesél a fővárosról a Városháza udvarán

A The New Yorker 1925 óta a Nagy Alma egyik kedvelt, közélettel, politikával, irodalommal, kritikával és gazdasággal foglalkozó, hetente megjelenő lapja, melynek borítója és illusztrációi ikonikussá váltak az elmúlt majdnem 100 évben. Most, hogy Budapest 150. születésnapját ünnepeljük, a The Budapester a nagy múltú lap nyomán más világvárosok mintájára meséli el a főváros történetét. Nápoly, Milánó, Tokió, Brüsszel, Peking, Párizs, Montreal, Barcelona és Tokió után most a budapestiek városi élményeit idézi fel 151 illusztráció, melyek a The New Yorker összetéveszthetetlen borítóit idézik.

A főváros 150. születésnapja alkalmából számos remek program vár ránk, érdemes például ellátogatni a Városháza udvarára, ahol megnézhetjük a The Budapester szabadtéri kiállítást. Budapest történetének grafikákon való megörökítésének ötlete a Budapest Brand nZrt.-től származik, akik a 150-es emlékév kapcsán 151 művész bevonásával antológiát terveztek. Az pedig, hogy a projekt az ikonikus The New Yorker hetilap mintájára valósult meg, Kárpáti Tibor és Zimmermann Zsolt illusztrátoroknak köszönhető, akik a grafikusok szakmai vezetőiként vették ki a részüket a projektből.

A születésnap alkalmából november 17-e óta új sétány, a Városháza Passzázs könnyíti meg a belvárosi közlekedést, a fővárosiak számára átjárhatóvá vált a Károly körút és a Városháza utca közötti park. Itt kaptak helyet a The Budapester illusztrációi, melyek segítségével 1873-tól napjainkig követhetjük végig a főváros jelentős eseményeit, összesen 151 illusztráción keresztül.

„Az 1888. évhez készült illusztrációmon Gustav Mahler látható, aki az 1888-ban megnyílt egykori pesti Körúti fürdő közelében élt, ugyanabban az évben pedig a Királyi Operaház igazgatója lett. Mahler szeretett úszni és sétálni, és még az is lehet, hogy megmártózott az újonnan nyílt fürdőben. Budapesten 1888-ban nyitották meg az első villamosvonalat, a Nyugati pályaudvar és a Király utca között, közel a fürdőhöz (Erzsébet körút 51.). Azt hiszem, még mindig van ott egy medence, amely most a Corinthia szállodakomplexum része. A képen ábrázolt hölgy (a lányom modellezte) jegyet kapott abba az operába, ahol Mahler este vezényel” olvashatjuk Marcus Goldson gondolatait az akvarellel készült illusztrációja kapcsán.

Ha pedig a Városháza udvarán járunk, akkor érdemes magunkkal hozni a korcsolyánkat is, ugyanis a Városháza parkban igazi téli mesevilágot találunk, ahol hamisítatlan ünnepi hangulat és egy szuper körfolyosós jégpálya vár minket, és természetesen a kedvelt ünnepi ételek és italok sem maradhatnak el. A Deák Ferenc téren pedig belevethetjük magunkat a karácsonyi vásár forgatagába.

Hétfőtől szerdáig reggel 8-tól este 8-ig tart nyitva a Városháza park, csütörtöktől vasárnapig pedig este 9 óráig lehet megnézni a kiállítást, és korcsolyázni. Az ünnepnapokon változó nyitvatartással várnak minket, erről itt találtok bővebb információt.

(Borítókép: Képszerkesztőség)

Cimkék

Hasonló tartalmak

Látnivalók és kultúra

„A fiatalok éhezik a hitelességet” – Interjú a Korda házaspárral

Életműkoncertre készül az ország egyik legismertebb házaspárja. Hitelességről, profizmusról és a régi Budapestről is beszélgettünk velük.

Kultúra

The AI Film Festival (AIFF) 2024

Magyarországon elsőként szervezett nemzetközi, mesterséges intelligenciával készült filmeknek versenyt a The AI Film Festival (AIFF). A 145 beérkezett pályamunkákból rangos zsűri választotta ki a legjobb alkotásokat, amelyeket március 3-án a Bem Moziban nézhetünk meg. Az AIFF-ra öt – látványfilm, dokumentumfilm, kísérleti film, videóklip, vegyes művészeti alkotás – kategóriában, maximum 15 perces, legalább a mű felében mesterséges intelligenciával készült alkotásokkal nevezhettek a készítők.

Kultúra

Jávor Piroska: „Játék Parnasszuson”

Az idén 80 éves szentendrei festőművész, Jávor Piroska kiállítása nyílik a Szentendrei Képtárban március 8-án, 17 órakor Játék a „Parnasszuson” címmel.

Kultúra

Te nem vagy olyan

A Te nem vagy olyan című kiállítás alkotói különböző terepekről érkeznek és más-más aspektusait érintik a női- és a roma elbeszélésnek, ezek közös halmazának, amelyek még inkább hiányoznak a kortárs társadalmi és művészeti diskurzusokból. Ezen attitűdök sorából nem marad ki az a kérdésfelvetés sem, hogy abban a kulturális mezőben, ahol nagyon kevéssé jelenik meg ez a hang, milyen elvárás épül egy fiatal alkotóra, hogy dolgozzon gender vagy etnikai felvetésekkel, szabadulhat-e a társadalmi és kulturális elvárásoktól.

Neked ajánlott

A