Keresés EN

Látnivalók és kultúra

Ha a megállók mesélni tudnának – A 70-es troli

Nap mint nap utazunk tömegközlekedési eszközökkel – busszal, villamossal, trolival, HÉV-vel és metróval. Felszállunk, átszállunk és leszállunk, gyakran bele sem gondolva, hogy merre is járunk, mindössze a végcél érdekel bennünket. Csakhogy minden egyes megálló több mint egy megálló a sok közül: mindenhol találunk valami izgalmat vagy látnivalót, egy szép épületet, egy eldugott terecskét vagy csak egy sztorit. Új sorozatunkban az egyes járatokat vesszük sorra az egyik végállomástól a másikig, megállóról megállóról haladva, miközben a történetéről is ejtünk pár szót. A sort a 70-es trolibusszal kezdjük.

Története

A 70-es trolibusz a fővárosi tömegközlekedés legendája, méghozzá a számozása miatt – de ne rohanjunk ennyire előre. A 70-es trolinak volt egy amolyan előzményjárata, a 10-es villamos, ami Zuglót kötötte össze a belvárossal, a Városligettől indulva végighaladt a Király utcán, majd a Nagymezőn, és a Szabadság téren végzett. A Budapesti Városi Vasút által indított villamosjárat Nagykörútig tartó első szakaszát 1891-ben adták át, két évvel később a másodikat, majd 1906-ra elkészült a teljes útvonal. A 10-es jelzést 1910-ben megkapó villamosjárat 1949-ben szűnt meg, amikor is váltotta a troli, ami hosszabb utat járt be, mint a villamos, de az útvonal magában foglalta a 10-es teljes szakaszát is. 

Bár sokan úgy tudják, hogy az első trolivonal a 70-es volt, de már a 30-as években is rótta Budapest utcáit – a Vörösvári út és az Óbudai temető között – egy járat, a 7-es, később T jelzésű troli, ami Budapest ostroma idején szinte teljesen elpusztult, nem is építették újjá. Így az 1949. december 21-én elindult 70-es az újrakezdés első – és a főváros második – trolija lett. Az indulás napja egybeesett Sztálin 70. születésnapjával, ezért kapta a 70-es jelzést. Eleinte mindössze kilenc megállója volt a végállomásokkal együtt, a Hermina út és a Kossuth Lajos tér között közlekedett a járat, ami a mai napig működik, és az eredeti útvonalhoz nagyon hasonló, de hosszabb utat jár be manapság is. Apró érdekesség, hogy 

a troliközlekedést 1980-ra meg akarták szüntetni, ám a váratlanul beütő olajválság miatt, illetve zajvédelmi és a levegőtisztasági okokból végül elálltak a tervtől.  

Végállomások

A 70-es troli vonalának egyik végpontja a Kossuth Lajos tér, a másik pedig az Erzsébet királyné útja. Az előbbi az egyszerűbb eset, ha látnivalókat keresünk, hisz itt található több közintézmény, szebbnél szebb épületekben: az Országház, az Agrárminisztérium, az Igazságügyi Palota (a volt Néprajzi Múzeum) és a Miniszterelnökség. De ezeken kívül is csupa szép épület határolja az ország első számú terét: például a MÁK-palota, ahol a francia nagykövetség található, vagy a Biarritz-ház, ami szerény véleményünk szerint a tér legjobban mutató épülete, és aminek egy része a II. világháború során „csillagos házként” működött, a háború után pedig itt volt az amerikai katonai misszió központja. Az épületek mellett egy sor szobrot és emlékművet is találunk a hatalmas téren (például József Attilát, ahogy a Dunát szemléli), melyekről megemlékeztünk egy korábbi cikkünkben.

A trolijárat másik végpontja az Erzsébet királyné útja, amit azonban pontosítani kell: a végállomás ott kezdődik, ahol a Hungária körút, a vasút és a Mexikói út kettévágja a Erzsébet királyné útját. Ha a Hermina út és Francia út közötti, rövidebb szakaszát vagy ha a Mexikói út után folytatódó, hosszabbat nézzük, az Erzsébet királyné útja tele van látnivalóval, szebbnél szebb egykori villákkal. Például mindjárt ott van az 1/A szám alatti lakóház, amelyben 1911 és 1940 között működött a korszak népszerű mulatója, a Jardin de Paris, vagy a 3. szám alatt található szép téglaépület, ami napjainkban az Uzsoki Utcai Kórház része. A Freund Vilmos által tervezett épület eredetileg a Chevra Kadisa Aggok Menháza, vagyis a zsidó idősek otthona volt. 1945-ben államosították, ekkor került a kórházhoz a műemléki védelem alatt álló épület, ami egy ideig részben megőrizte eredeti funkcióját és szociális otthonként szolgált, majd ideköltöztek az Uzsoki krónikus és rehabilitációs belgyógyászati osztályai. 

Az Erzsébet királyné útjának Mexikói út utáni szakasza elég hosszú, a Szuglói körvasút sorig ér, és már csak a villaépületek miatt is érdemes végigsétálni rajta. De ha most csak a troli végállomásához közeli részt nézzük, emeljük ki a kisföldalatti 1973 decemberében átadott remízét (8. szám alatt), aminek a helyén a II. világháborúig ügetőpálya működött, a háborút követően, a 70-es évek elejéig pedig sport- és teniszpályák, illetve a Trófea Grill Éttermet (az 5. szám alatt), ahol 1890 és a II. világháború között működött a Trieszti Nő nevű népszerű kültelki vendéglő, ahova elsősorban cselédlányok és katonák jártak, és hogy jobban menjen az ismerkedés, vasárnaponként táncos rendezvényeket is tartottak itt. És mindenképpen említsük meg – mert az sem esik távol a troli végállomásától – a 11. szám alatti lakóházat, ahol Hamvas Béla író és filozófus élt a feleségével 1945-től egészen a haláláig. A velük szemben lévő villában (12. szám) pedig a többek között a Tolnai Világlexikont és a Tolnai Világlapját kiadó Tolnai Simon lakott a családjával, de csak 1944-ig, amikor a mauthauseni koncentrációs táborba deportálták őket. 

A megállók

A 70-es trolinak 13 megállója van, ha nem számoljuk a végállomásokat. Indítsuk képzeletbeli utazásunkat az Erzsébet királyné útja felől, és lássuk, mi vár ránk útközben.

Ciklámen utca

A Városliget melletti pici utcácskához a nagy parkon túl két dolog esik közel: a Pántlika bisztró, illetve a Róheim-villa, ami 1899–1900-ben épült Pollák Manó tervei alapján. A villán neobarokk, neoreneszánsz, szecessziós és mór jegyeket is fel lehet fedezni, és belülről legalább annyira izgalmas, mint kívülről: találunk benne nagyméretű fali műhímzéseket, hatalmas csillárcsodákat, részben Zsolnay kerámiából formázott, kazettás mennyezetet, télikertet és egy arab termet is. Az épület nemcsak híres, hanem hírhedt is: 1917-től itt élt Tisza István egykori miniszterelnök, aki ebben a házban lelte – rejtélyes körülmények között – halálát 1918. október 31-én.

Olof Palme sétány
 
Városligeti megálló. Közel van a botanikus kert és a Piknik Kert nevű bisztró, nem beszélve a Millennium Házáról (a volt Olof Palme Ház), és a Magyar Zene Háza is közel esik, meg persze a Vajdahunyad vára, ahol a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot is találjuk, szemben vele pedig a Jáki kápolnát.

Dvořák sétány
 
A másik városligeti megállóból szinte mágnesként vonzza magához az embert a frissen átadott Néprajzi Múzeum. A közelben állt egykor a Rákosi Mátyásék által lerombolt Regnum Marianum templom

Damjanich utca / Dózsa György út
 
Ha visszafelé sétálunk, ki a Dózsa György útra, egy sarokra a Hősök tere irányába kezdődik a Városligeti fasor tele szépséges villákkal és követségi épületekkel, majd utána találjuk a Deloitte dekonstruktivista stílusú székházát, amit a neves építész, Erick van Egeraat tervezett. A trolinak két megállója is van a Damjanich utcában, ez az első. Közel esik hozzá az utca névadójának tiszteletére készült zománcplakett az 58. számú házon, amit Kátai Mihály készített 1969-ben, és itt találjuk Faludy György szülőházát (54. szám), meg errefelé élt többek között Kéthly Anna politikus (51. szám), Antal Imre műsorvezető-zongorista (42. szám) és Örkény István író is (39. szám).


Nefelejcs utca / Damjanich utca
 
A másik Damjanich utcai megálló, amihez egészen közel esik Karinthy Frigyes író szülőháza (27. szám) és Eötvös Gábor zenebohóc (27. szám), valamint Kibédi Ervin színész egykori otthona (31/A szám). A közeli szupermarket pedig eredetileg villamos-, majd troliremíz volt. Külsejében megőrizte ugyan a múltat, hiába kiskereskedelmi tevékenység folyik benne manapság.

Reformáció park
 
A Bajza utcai megálló közelében találjuk Le Corbusier svájci–francia építész hatásáról tanúskodó, 1936-ban épült Walter Rózsi-villát, illetve a megálló névadó parkját, ami a Bajza utca és a Városligeti fasor sarkán álló Fasori Evangélikus Gimnázium mellett fekszik. És a közelben áll a szecessziós Ráth György-villa is.

Lövölde tér
 
A téren találjuk Arthur Koestler 2009-ben felállított szobrát (Varga Imre alkotása), illetve az egyik, máig használatban lévő, a régi villamoskocsikra emlékeztető nyilvános illemhelyet, a „zöld villamost”. A 6. számú ház ránézésre csak egy sima háznak tűnik, de itt működött a millennium környékén megnyitott Kairó kávézó és étterem keleties berendezésével, ami a II. világháború előtti évtizedek egyik közkedvelt kávéháza volt, ahova előszeretettel jártak a korszak kulturális életének meghatározó szereplői is.

Izabella utca / Király utca
 
A király utca ezen szakasza kevésbé izgalmas, bár itt, a 71. szám alatt működött a kor neves színháza, a Király Színház 1903 és 1940 között, illetve egy sor ismert ember élt errefelé: Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus itt született (76. szám), Erkel Ferenc a 84., Kabos Gyula a 76., míg Agárdy Gábor a 82. szám alatt lakott.


Király utca / Erzsébet körút
 
A Király utca választja el egymástól az Erzsébet és a Teréz körutat. A előbbi irányban – a Blaha felé – találjuk a Jókai-házat (44–46. szám), ahol Jókai Mór az utolsó éveit töltötte. A 43–49. szám alatt működött a neves Royal Szálloda, melynek aljában volt a Royal Apolló mozi, ahol az első magyar hangosfilmet bemutatták (A kék bálvány). 1944-ben itt volt a nyilasok egyik központja. Az Erzsébet körút 51. és 58. szám alatt is működött egy-egy szórakozóhely, csak más-más korban, viszont mindkettő meghatározó erővel bírt. Előbbiben volt az 1960-as évek fiataljainak legendája, a Halló Bár, utóbbiban pedig a Pátria, ami az 1920–30-as évek menő bulihelye volt. És ettől a megállótól a Hunyadi tér sincs messze. 

Akácfa utca
 
A troli itt lép be a bulinegyedbe, de a kocsmák és a gasztrohelyek mellett egyéb látnivaló is akad bőven. Ott van mindjárt a Zeneakadémia lenyűgöző szépségű épülete, a Budapesti Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom és keresztben vele szemben a Pekáry-ház, ami a belváros egyik legkülönlegesebb épülete a lépcsős erkélyeivel, ahol Krúdy Gyula is élt egy rövid ideig. Pár lépésre találjuk innen, a Nagymező utcában, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Múzeumot, a másik irányban, a Csányi utcában pedig a Gólem Színházat.


Opera
 
Felsorolni is nehéz, mennyi minden található az Andrássy út itt álló palotái mellett: Radnóti Színház, Opera, Moulin Rouge, Budapesti Operettszínház, Thália Színház, és ha már az előző megállónál megvolt a kortárs fotográfia, akkor a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Házat sem hagyhatjuk ki. 

Zichy Jenő utca
 
A megálló közelében két fontos épületet találni. Az egyik a Zichy Jenő és a Nagymező utca sarkán álló, Fodor Gyula által tervezett, 1914–1915-ben épült lakóház, ami ugyan jóval egyszerűbb, mint Fodor leghíresebb munkája, a Napóleon-udvar, de azért így is szemrevaló. A másik pedig a Nagymező utca 54–56. alatti irodaépület (többek között a Prezit is itt találjuk), ami eredetileg Terézváros telefonközpontja volt, és Balázs Ernő tervei alapján 1900–1903 között épült.

Báthory utca / Bajcsy-Zsilinszky út
 

Miután a troli áthalad a Bajcsyn, szinte azonnal meg is áll a Báthory utca elején, ahol szinte az összes ház a századforduló idején épült. A legfontosabb nevezetesség viszont a Hold utcai kereszteződésben található: a Batthyány-örökmécses, amit az itt kivégzett Batthyány Lajos tiszteletére emeltek, és ami a 20. század folyamán több fontos politikai tüntetés helyszíne volt. 

A következő megálló a végállomás, a Kossuth tér, ahova már akár gyalogszerrel is mehetünk, végig a Báthory utcán. 

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

Oscar-nap a Művészben

Március 11-én 96. alkalommal díjazza az előző év legjobb filmjeit és filmeseit az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia. Nincs is jobb hangolódó program a gálára, mint a március 10-ei Oscar-nap a Művészben, amikor 13 órától estig jelölt filmeket nézhetünk meg.

Kultúra

Janikovszky-est a vaksötétben – avagy a lemez két oldala

A Bodor Tibor Kulturális Egyesület közreműködésével március 13-án a Lurdy Moziban egy egyedülálló képzeletszínházi előadásban lesz részünk, A lemez két oldala címmel: Janikovszky Éva írásainak segítségével teljes sötétségben, csak a hangokra és szavakra koncentrálva fedezhetjük fel mindennapjaink rejtett oldalait.

Kultúra

Mai Manó fotográfiái

A PaperLab Galériában kiállított 50 fotóból álló, ingyenesen megnézhető válogatásban olyan alkotásokat láthatunk, amelyeket Mai Manó fotográfus a budapesti műtermeiben készített a századforduló környékén.

Neked ajánlott

A