Nap mint nap utazunk tömegközlekedési eszközökkel – busszal, villamossal, trolival, HÉV-vel és metróval. Felszállunk, átszállunk és leszállunk, gyakran bele sem gondolva, hogy merre is járunk, mindössze a végcél érdekel bennünket. Csakhogy minden egyes megálló több mint egy megálló a sok közül: mindenhol találunk valami izgalmat vagy látnivalót, egy szép épületet, egy eldugott terecskét vagy csak egy sztorit. Új sorozatunkban az egyes járatokat vesszük sorra az egyik végállomástól a másikig, megállóról megállóról haladva, miközben a történetéről is ejtünk pár szót. A sort a 70-es trolibusszal kezdjük.
Története
A 70-es trolibusz a fővárosi tömegközlekedés legendája, méghozzá a számozása miatt – de ne rohanjunk ennyire előre. A 70-es trolinak volt egy amolyan előzményjárata, a 10-es villamos, ami Zuglót kötötte össze a belvárossal, a Városligettől indulva végighaladt a Király utcán, majd a Nagymezőn, és a Szabadság téren végzett. A Budapesti Városi Vasút által indított villamosjárat Nagykörútig tartó első szakaszát 1891-ben adták át, két évvel később a másodikat, majd 1906-ra elkészült a teljes útvonal. A 10-es jelzést 1910-ben megkapó villamosjárat 1949-ben szűnt meg, amikor is váltotta a troli, ami hosszabb utat járt be, mint a villamos, de az útvonal magában foglalta a 10-es teljes szakaszát is.
![](https://welovebudapest.com/i/3d/elso-troli.exact1980w.jpg)
![](https://welovebudapest.com/i/fb/sztalin-troli.exact1980w.jpg)
Bár sokan úgy tudják, hogy az első trolivonal a 70-es volt, de már a 30-as években is rótta Budapest utcáit – a Vörösvári út és az Óbudai temető között – egy járat, a 7-es, később T jelzésű troli, ami Budapest ostroma idején szinte teljesen elpusztult, nem is építették újjá. Így az 1949. december 21-én elindult 70-es az újrakezdés első – és a főváros második – trolija lett. Az indulás napja egybeesett Sztálin 70. születésnapjával, ezért kapta a 70-es jelzést. Eleinte mindössze kilenc megállója volt a végállomásokkal együtt, a Hermina út és a Kossuth Lajos tér között közlekedett a járat, ami a mai napig működik, és az eredeti útvonalhoz nagyon hasonló, de hosszabb utat jár be manapság is. Apró érdekesség, hogy
a troliközlekedést 1980-ra meg akarták szüntetni, ám a váratlanul beütő olajválság miatt, illetve zajvédelmi és a levegőtisztasági okokból végül elálltak a tervtől.
![](https://welovebudapest.com/i/e5/ko-zlekede-s.exact1980w.jpg)
Végállomások
![](https://welovebudapest.com/i/1f/biarritz3.exact1980w.jpg)
A 70-es troli vonalának egyik végpontja a Kossuth Lajos tér, a másik pedig az Erzsébet királyné útja. Az előbbi az egyszerűbb eset, ha látnivalókat keresünk, hisz itt található több közintézmény, szebbnél szebb épületekben: az Országház, az Agrárminisztérium, az Igazságügyi Palota (a volt Néprajzi Múzeum) és a Miniszterelnökség. De ezeken kívül is csupa szép épület határolja az ország első számú terét: például a MÁK-palota, ahol a francia nagykövetség található, vagy a Biarritz-ház, ami szerény véleményünk szerint a tér legjobban mutató épülete, és aminek egy része a II. világháború során „csillagos házként” működött, a háború után pedig itt volt az amerikai katonai misszió központja. Az épületek mellett egy sor szobrot és emlékművet is találunk a hatalmas téren (például József Attilát, ahogy a Dunát szemléli), melyekről megemlékeztünk egy korábbi cikkünkben.
![](https://welovebudapest.com/i/a1/nyari-belvaros-120819-szabo-gabor-012.exact1980w.jpg)
![](https://welovebudapest.com/i/d2/hiresemberszobrok-forgacszsuzsi-20200606-10.exact1980w.jpg)
A trolijárat másik végpontja az Erzsébet királyné útja, amit azonban pontosítani kell: a végállomás ott kezdődik, ahol a Hungária körút, a vasút és a Mexikói út kettévágja a Erzsébet királyné útját. Ha a Hermina út és Francia út közötti, rövidebb szakaszát vagy ha a Mexikói út után folytatódó, hosszabbat nézzük, az Erzsébet királyné útja tele van látnivalóval, szebbnél szebb egykori villákkal. Például mindjárt ott van az 1/A szám alatti lakóház, amelyben 1911 és 1940 között működött a korszak népszerű mulatója, a Jardin de Paris, vagy a 3. szám alatt található szép téglaépület, ami napjainkban az Uzsoki Utcai Kórház része. A Freund Vilmos által tervezett épület eredetileg a Chevra Kadisa Aggok Menháza, vagyis a zsidó idősek otthona volt. 1945-ben államosították, ekkor került a kórházhoz a műemléki védelem alatt álló épület, ami egy ideig részben megőrizte eredeti funkcióját és szociális otthonként szolgált, majd ideköltöztek az Uzsoki krónikus és rehabilitációs belgyógyászati osztályai.
![](https://welovebudapest.com/i/79/erzse-bet-kira-lyne-u-tja-mexiko-i-u-t-sarok-u-geto-pa-lya-a-ha-tte-rben-az-amizoni-orsza-gos-magyar-no-nevelo-inte-zetet-e-pu-lete-fortepan-magyar-balint.exact1980w.jpg)
![](https://welovebudapest.com/i/d2/egykori-menha-z-2019.exact1980w.jpeg)
Az Erzsébet királyné útjának Mexikói út utáni szakasza elég hosszú, a Szuglói körvasút sorig ér, és már csak a villaépületek miatt is érdemes végigsétálni rajta. De ha most csak a troli végállomásához közeli részt nézzük, emeljük ki a kisföldalatti 1973 decemberében átadott remízét (8. szám alatt), aminek a helyén a II. világháborúig ügetőpálya működött, a háborút követően, a 70-es évek elejéig pedig sport- és teniszpályák, illetve a Trófea Grill Éttermet (az 5. szám alatt), ahol 1890 és a II. világháború között működött a Trieszti Nő nevű népszerű kültelki vendéglő, ahova elsősorban cselédlányok és katonák jártak, és hogy jobban menjen az ismerkedés, vasárnaponként táncos rendezvényeket is tartottak itt. És mindenképpen említsük meg – mert az sem esik távol a troli végállomásától – a 11. szám alatti lakóházat, ahol Hamvas Béla író és filozófus élt a feleségével 1945-től egészen a haláláig. A velük szemben lévő villában (12. szám) pedig a többek között a Tolnai Világlexikont és a Tolnai Világlapját kiadó Tolnai Simon lakott a családjával, de csak 1944-ig, amikor a mauthauseni koncentrációs táborba deportálták őket.
![](https://welovebudapest.com/i/52/erzse-bet-kira-lyne-u-tja-11-2019.exact1980w.jpg)
A megállók
A 70-es trolinak 13 megállója van, ha nem számoljuk a végállomásokat. Indítsuk képzeletbeli utazásunkat az Erzsébet királyné útja felől, és lássuk, mi vár ránk útközben.
Ciklámen utca
A Városliget melletti pici utcácskához a nagy parkon túl két dolog esik közel: a Pántlika bisztró, illetve a Róheim-villa, ami 1899–1900-ben épült Pollák Manó tervei alapján. A villán neobarokk, neoreneszánsz, szecessziós és mór jegyeket is fel lehet fedezni, és belülről legalább annyira izgalmas, mint kívülről: találunk benne nagyméretű fali műhímzéseket, hatalmas csillárcsodákat, részben Zsolnay kerámiából formázott, kazettás mennyezetet, télikertet és egy arab termet is. Az épület nemcsak híres, hanem hírhedt is: 1917-től itt élt Tisza István egykori miniszterelnök, aki ebben a házban lelte – rejtélyes körülmények között – halálát 1918. október 31-én.
![](https://welovebudapest.com/i/0c/pantlika_korosi-tamas_20170414.exact1980w.jpg)
![](https://welovebudapest.com/i/78/scetchers-seta-210330-szabo-gabor-006.exact1980w.jpg)
Olof Palme sétány
Városligeti megálló. Közel van a botanikus kert és a Piknik Kert nevű bisztró, nem beszélve a Millennium Házáról (a volt Olof Palme Ház), és a Magyar Zene Háza is közel esik, meg persze a Vajdahunyad vára, ahol a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot is találjuk, szemben vele pedig a Jáki kápolnát.
Dvořák sétány
A másik városligeti megállóból szinte mágnesként vonzza magához az embert a frissen átadott Néprajzi Múzeum. A közelben állt egykor a Rákosi Mátyásék által lerombolt Regnum Marianum templom.
Damjanich utca / Dózsa György út
Ha visszafelé sétálunk, ki a Dózsa György útra, egy sarokra a Hősök tere irányába kezdődik a Városligeti fasor tele szépséges villákkal és követségi épületekkel, majd utána találjuk a Deloitte dekonstruktivista stílusú székházát, amit a neves építész, Erick van Egeraat tervezett. A trolinak két megállója is van a Damjanich utcában, ez az első. Közel esik hozzá az utca névadójának tiszteletére készült zománcplakett az 58. számú házon, amit Kátai Mihály készített 1969-ben, és itt találjuk Faludy György szülőházát (54. szám), meg errefelé élt többek között Kéthly Anna politikus (51. szám), Antal Imre műsorvezető-zongorista (42. szám) és Örkény István író is (39. szám).
Nefelejcs utca / Damjanich utca
A másik Damjanich utcai megálló, amihez egészen közel esik Karinthy Frigyes író szülőháza (27. szám) és Eötvös Gábor zenebohóc (27. szám), valamint Kibédi Ervin színész egykori otthona (31/A szám). A közeli szupermarket pedig eredetileg villamos-, majd troliremíz volt. Külsejében megőrizte ugyan a múltat, hiába kiskereskedelmi tevékenység folyik benne manapság.
![](https://welovebudapest.com/i/7c/rath-gyorgy-villa-dresszkod-szecesszio-069-medgyesi-milan-20210722.exact1980w.jpg)
![](https://welovebudapest.com/i/2d/walter-rozsi-villa-220518-majorkata-7.exact1980w.jpg)
Reformáció park
A Bajza utcai megálló közelében találjuk Le Corbusier svájci–francia építész hatásáról tanúskodó, 1936-ban épült Walter Rózsi-villát, illetve a megálló névadó parkját, ami a Bajza utca és a Városligeti fasor sarkán álló Fasori Evangélikus Gimnázium mellett fekszik. És a közelben áll a szecessziós Ráth György-villa is.
Lövölde tér
A téren találjuk Arthur Koestler 2009-ben felállított szobrát (Varga Imre alkotása), illetve az egyik, máig használatban lévő, a régi villamoskocsikra emlékeztető nyilvános illemhelyet, a „zöld villamost”. A 6. számú ház ránézésre csak egy sima háznak tűnik, de itt működött a millennium környékén megnyitott Kairó kávézó és étterem keleties berendezésével, ami a II. világháború előtti évtizedek egyik közkedvelt kávéháza volt, ahova előszeretettel jártak a korszak kulturális életének meghatározó szereplői is.
![](https://welovebudapest.com/i/fa/lo-vo-lde-te-r-a-levego-bo-l-fe-nyke-pezve.exact1980w.jpg)
Izabella utca / Király utca
A király utca ezen szakasza kevésbé izgalmas, bár itt, a 71. szám alatt működött a kor neves színháza, a Király Színház 1903 és 1940 között, illetve egy sor ismert ember élt errefelé: Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus itt született (76. szám), Erkel Ferenc a 84., Kabos Gyula a 76., míg Agárdy Gábor a 82. szám alatt lakott.
Király utca / Erzsébet körút
A Király utca választja el egymástól az Erzsébet és a Teréz körutat. A előbbi irányban – a Blaha felé – találjuk a Jókai-házat (44–46. szám), ahol Jókai Mór az utolsó éveit töltötte. A 43–49. szám alatt működött a neves Royal Szálloda, melynek aljában volt a Royal Apolló mozi, ahol az első magyar hangosfilmet bemutatták (A kék bálvány). 1944-ben itt volt a nyilasok egyik központja. Az Erzsébet körút 51. és 58. szám alatt is működött egy-egy szórakozóhely, csak más-más korban, viszont mindkettő meghatározó erővel bírt. Előbbiben volt az 1960-as évek fiataljainak legendája, a Halló Bár, utóbbiban pedig a Pátria, ami az 1920–30-as évek menő bulihelye volt. És ettől a megállótól a Hunyadi tér sincs messze.
![](https://welovebudapest.com/i/1e/hallo-ba-r.exact1980w.jpg)
![](https://welovebudapest.com/i/c2/royal.exact1980w.jpg)
Akácfa utca
A troli itt lép be a bulinegyedbe, de a kocsmák és a gasztrohelyek mellett egyéb látnivaló is akad bőven. Ott van mindjárt a Zeneakadémia lenyűgöző szépségű épülete, a Budapesti Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom és keresztben vele szemben a Pekáry-ház, ami a belváros egyik legkülönlegesebb épülete a lépcsős erkélyeivel, ahol Krúdy Gyula is élt egy rövid ideig. Pár lépésre találjuk innen, a Nagymező utcában, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Múzeumot, a másik irányban, a Csányi utcában pedig a Gólem Színházat.
Opera
Felsorolni is nehéz, mennyi minden található az Andrássy út itt álló palotái mellett: Radnóti Színház, Opera, Moulin Rouge, Budapesti Operettszínház, Thália Színház, és ha már az előző megállónál megvolt a kortárs fotográfia, akkor a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Házat sem hagyhatjuk ki.
![](https://welovebudapest.com/i/65/golem-polyak-attila-002.exact1980w.jpg)
Zichy Jenő utca
A megálló közelében két fontos épületet találni. Az egyik a Zichy Jenő és a Nagymező utca sarkán álló, Fodor Gyula által tervezett, 1914–1915-ben épült lakóház, ami ugyan jóval egyszerűbb, mint Fodor leghíresebb munkája, a Napóleon-udvar, de azért így is szemrevaló. A másik pedig a Nagymező utca 54–56. alatti irodaépület (többek között a Prezit is itt találjuk), ami eredetileg Terézváros telefonközpontja volt, és Balázs Ernő tervei alapján 1900–1903 között épült.
![](https://welovebudapest.com/i/d1/batthyany-orokmecses_balkanyi-laszlo_20141008.exact1980w.jpg)
Báthory utca / Bajcsy-Zsilinszky út
Miután a troli áthalad a Bajcsyn, szinte azonnal meg is áll a Báthory utca elején, ahol szinte az összes ház a századforduló idején épült. A legfontosabb nevezetesség viszont a Hold utcai kereszteződésben található: a Batthyány-örökmécses, amit az itt kivégzett Batthyány Lajos tiszteletére emeltek, és ami a 20. század folyamán több fontos politikai tüntetés helyszíne volt.
A következő megálló a végállomás, a Kossuth tér, ahova már akár gyalogszerrel is mehetünk, végig a Báthory utcán.