Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Ez is érdekelheti

Gasztró Budapest

Ellopták Bernátot, a Rengeteg RomKafé főmackóját

Ismeretlenek elrabolták a több száz plüssmackójáról és kiváló forró csokijairól híres Rengeteg RomKafé főmedvéjét.

Budapest

Nőnapi adománygyűjtés Józsefvárosban – Higiéniai eszközökkel segíthetjük a rászorulókat

Adománygyűjtést szervez a Józsefvárosi Önkormányzat nőnap alkalmából, március 5-ig több helyszínen adhatunk le higiéniai cikkeket.

Budapest

Hőhullám a IV. kerületben – Miért mindig Újpesten dől meg a melegrekord?

Az elmúlt hetekben sorra dőltek meg a melegrekordok, sok közülük Újpesten. Ez a kerület lenne a város legmelegebb helye?

budapest

Kis budapesti kerülethatározó – XI. kerület

Sorozatunkban bemutatjuk Budapest kerületeit. Ezúttal az egyik legfelkapottabb és legváltozatosabb helyszínre, a XI. kerületbe kalandozunk el, ami a világ legmenőbb környékei közé is bekerült. Az elmúlt években Újbuda neve szorosan összefonódott a Bartók Béla útéval, ami persze nem véletlen, mert Buda főutcáján minden van, amire egy nagyvárosi ember vágyhat: pezsgő kávéházi élet, szuper galériák, izgalmas boltok; de a kerület ennél jóval többet tartogat. A Duna, a közeli hegyek, a sok zöld rekreációs szempontból is kivételessé teszik a környéket, ami az egyetemisták miatt akár a legfiatalosabb városrész címért is simán versenybe szállhatna, a legnépesebb kerület címet pedig már elnyerte.

Földrajz és közlekedés

Ha túllépünk a Bartók Béla út nyüzsgésén és felfedezzük a XI. kerületet – ami a legnépesebb Budapesten –, akkor az egyik legváltozatosabb képet kapjuk: keveredik itt a belvárosi polgári és a kertvárosi családias hangulat, de a hegyek és a természet szerelmesei is elég jól járnak itt. Újbuda keleti határa kellemes rakparti, néhol természetközeli séták helye lehet, hiszen végig a Duna szegélyezi, bár sok helyen inkább autók és korlátok mellett van esélyünk a sétálgatásra. Míg északon a XII. kerület hegyei és az I. kerület határolja, délen a XXII. kerületre meg a Duna túlpartján lévő Csepelre látunk rá, addig nyugati határa már Budapest közigazgatási határa is. 

Biztos, hogy mindenkinek a Gellért-hegy ugrik be elsőre, ha a kerületről és a hegyekről van szó, pedig a Budai-hegység vonulatai közül a Sas-hegy és a Rupp-hegy is itt emelkedik. Kétségtelen, hogy a Szabadság-szoborral, a Citadellával meg a sokszor turistákkal teli Gellért-hegy Budapest ikonikus pontja, 235 méteréről csodás panoráma nyílik Pestre, a Dunára és a távoli hegyekre. Az egykor Kelen-hegynek is nevezett magaslaton egyébként intenzív szőlőtermesztés folyt egészen addig, amíg a nagy filoxérajárvány el nem pusztította a szőlőket, és a területet felfedezte magának a felső tízezer.

A kopár magaslatnak tűnő Sas-hegy szigorúan védett természetvédelmi terület, 30 hektárját csak előzetes bejelentkezéssel és szakvezetővel járhatjuk be, cserébe különleges élővilágot találunk a körbeépített hegyen. A hegy déli és északi oldala teljesen más képet mutat: az egyiken mediterrán tengerpartokat idéző sziklák, míg a másikon már az Alpok és a Kárpátok füves tájait látjuk. Ezen az országos jelentőségű természetvédelmi területen kívül még 4 helyi jelentőségűt találunk a kerületben: a csupán 8 hektáros, de az egyik legsokszínűbb élőhelynek számító Rupp-hegya Gellért-hegy déli lejtőjénél található Budai Arborétum, valamint a Lágymányosi-öböl és a Kopaszi-gát környéke.

És mivel a természetből sosem elég, ezért a szürke hétköznapokon kedvünkre válogathatunk a kerület parkjai közül: ücsöröghetünk a Feneketlen-tó, a Bikás park, az Egyetemisták parkja, a Függetlenségi park, az őrmezei Költők parkja padjain, de egy könnyed sétát is tehetünk a Kamaraerdő fái között.

A kerület nemcsak a zöldterület, de a közlekedés szempontjából is szuper, hiszen több közlekedési csomópontja és jól kiépített villamos- és buszhálózata is van, úgyhogy nem véletlenül hívják a főváros nyugati kapujának, ráadásul három híd is összeköti Pesttel: a Rákóczi, a Petőfi és a Szabadság híd. A Szent Gellért térről, majd a Móricz Zsigmond körtérről már 1898-ban megindult a villamos, és a Móricz azóta is ez egyik legfontosabb találkozási pontnak számít. Átmegy itt a 4-es metró, a 7-es, a 33-as busz, meg olyan forgalmas villamosjáratok, mint a 6-os, a 41-es, a 47-es, a 49-es, az 56-os vagy a 61-es. De a Kosztolányi Dezső tér, a Szent Gellért tér, az Etele tér és Kelenföld vasútállomás szintén jelentős csomópontok, utóbbin áthaladnak a dunántúli vonatok is, úgyhogy a Balaton és a Velencei-tó még vonattal is könnyen elérhető.

Története

Az újbudai épületek, gasztrohelyek és a kis üzletek csak úgy ontják magukból a megannyi történeti csemegét. A Horthy-korszakban még egészen más néven hívtuk az 1930-ban létrejött XI. kerületet: Szentimreváros. A környék robbanásszerű fejlődése a háború utáni újrakezdéshez köthető, de a Bartók Béla úton már az 1910-es években megtelepedtek a művészek, bár az emeletes bérházak helyét sokáig gazos telkek és elkerített kertecskék foglalták el.

Ha egészen az ókorig repülnénk vissza Tardisunkkal, akkor nagy valószínűséggel az eraviszkuszok kelta törzsével találkoznánk a Gellért-hegy környékén, akiknek egészen a rómaiak bevonulásáig itt volt a politikai, gazdasági és vallási központjuk. Ekkor a mai Albertfalva területére menekültek, ami később a római limes része lett, ahol a lovascsapatokat is elszállásolták egészen addig, míg a barbárok le nem rombolták a palánkerődöt.

Ha egészen az ókorig repülnénk vissza Tardisunkkal, akkor nagy valószínűséggel az eraviszkuszok kelta törzsével találkoznánk a Gellért-hegy környékén, akiknek egészen a rómaiak bevonulásáig itt volt a politikai, gazdasági és vallási központjuk. Ekkor a mai Albertfalva területére menekültek, ami később a római limes része lett, ahol a lovascsapatokat is elszállásolták egészen addig, míg a barbárok le nem rombolták a palánkerődöt.

A középkorban több kisebb falu volt a területen – Kána, Nevegy vagy Áronfölde –, a török hódoltság idején pedig már a gyógyforrások megléte is bekerült a köztudatba, a Gellért fürdőt is tápláló forrás vizét a hódoltság idején az Aga fürdőjében – később Sárosfürdő – hasznosították. A törökök kiűzése után sokáig gyéren lakott pusztasággá, a hegyvidékeken pedig szőlőtermő vidékké változott a környezet, Lágymányos nagy része pedig elmocsarasodott. A területen egyébként hajókikötő működött, de ennél sokkal híresebb volt a pár hónapot megélt vigalmi negyed, vagyis a Konstantinápoly.  

A mocsárvilági szórakozás helyett sokkal szívesebben választotta a polgárság a kamaraerdei kirándulást és vadászgatást, de Kelenföldön az Erzsébet Gyógyfürdő és a köré épült üdülőtelep is menőnek számított. A 19. században egy csillagvizsgáló is magasodott a Gellért-hegy tetején, ám a Pollack Mihály tervezte épületet 1849-ben az osztrákok szétágyúzták, a helyén pedig felépült a pesti lakosságot „terrorban tartó” épület, a Citadella. 

A 20. század elején berobbant a városiasodás, amiben közrejátszott az is, hogy a filoxérajárvány kiirtotta a budai szőlőket, közben feltöltötték a Lágymányosi-öböl egy részét, és a Műegyetem központi campusait is itt építették 1909-ben. És míg a Dunától egészen a Móriczig a polgárházak építése zajlott, addig a folyó déli partján iparterület létesült: lett itt hengermalom, kávégyár, repülőgyár – a Szent Gellért téren egy időben hidroplánkikötő is volt –, hőerőmű és vasöntöde. 

Az 50-es években megindult az állami lakótelep-építés, megjelentek a lágymányosi, albertfalvai és Villányi úti telepek, de a panelhullámból sem maradhatott ki a kerület: felépült a Kelenföldi, a Gazdagréti és az Őrmezei lakótelep. A 90-es években a még üresen álló lágymányosi területen felépült az ELTE új campusa és az Infopark, elkészült a Rákóczi híd, ma pedig több lakópark és egy hatalmas városnegyed, a BudaPart építése is zajlik, ami leginkább a mellette épülő „felhőkarcolóról” ismert.

Látnivalók

Ha a kerület legmeghatározóbb épületeit próbáljuk összegyűjteni, a lista dobogóján egyértelműen a Citadella, a Szent Gellért Szálloda és a Műegyetem campusa állna. Noha az 1848–49-es szabadságharc leverése után a Habsburgok a félelemkeltés erődjeként építették a Citadellát, ma leginkább a pesti panorámában való gyönyörködés helyszíne. A 4 méter magas kőfallal védett magyar Bastille 220 méteren nyúlik el a Gellért-hegy tetején, és egykor hatvan ágyú nézett belőle a városra, ma viszont a Szabadság-szobor magasodik a város fölé. 

A hegy másik látnivalója a Sziklatemplom és a mellé épült pálos kolostor, itt a rend legfontosabb ereklyéjét, Remete Szent Pál csontjának egy darabját őrzik. A hegy aljában viszont már egy a szecessziós épületcsoda, a Szent Gellért Szálloda vanami megnyitásakor akkora szenzációnak számított, hogy még két török császári herceg is kivett magának egy-egy lakosztályt. A legmodernebb technikákkal felépült, ikonikus épületet a kor kedvelt építészei tervezték, mellette pedig ott áll Buda leghíresebb műemlék fürdője, a türkizkék Zsolnay csempék és ólomüvegek vízi világa, a Szent Gellért Gyógyfürdő és Uszoda. A Műegyetem hatalmas, Duna-parti, eklektikus főépületét Hauszmann Alajos tervezte, ami máig a budai part legmeghatározóbb építészeti eleme. 

A kerületben kisebb és titkosabb látnivalók is vannak, elég egy rövid sétát tenni a Gellért-hegyen, és felfedezhetjük a nagypolgári neobarokk, a szecessziós meg a vörös téglás villákat. Személyes kedvencünk a műteremház, melynek babakék falai között Madarász Viktor, Czóbel Béla és Rippl-Rónai József is alkotott, de a Ménesi úti, középkori kastélyra emlékeztető Eötvös József Collegiumra is érdemes pár pillantást vetni. Modern építészeti örökségek közül is találni jó pár érdekességet, de a legizgalmasabb épület egyértelműen a panelrengetegben ufóként rejtőző Külső-Kelenföldi Református Egyházközség temploma, ami egy egészen furcsa vázszerkezetből áll.

Gasztronómia

Nem egyszerű Budapest legnagyobb lélekszámú kerületének teljes gasztronómiai kínálatát röviden bemutatni, ezért meg sem kíséreljük. Így Újbuda kulturális főutcájának, a Bartók Béla Boulvard-nak (BBB) rendkívül színes világából is csupán szemezgetünk. Van itt minden, mi szem-szájnak ingere: pizza, burger, kávé, sör, bor, bisztró, pékség, delikát, és sorolhatnánk még napestig. A Bartók jelenleg nagyon emlékeztet a 2000-es évek Budapestjének kicsit underground, kicsit polgári világára, ennek részeként pedig megkerülhetetlen a főleg reggelikre és kávézásokra szakosodott MITZI, ahol a művészet és a bohém hangulat kéz a kézben járnak akár a könnyed ebédmenüs fogásokkal is. Az ugyanaz a csapat által megálmodott Béla pedig egyszerre „bár, étterem, lakás és arborétum”, így nem meglepő, hogy baráti társaságokat, kisgyerekes családokat, munkatársakat és randevúzókat is látni az asztalok körül.

Nápolyipizza-fronton a Moto Pizza budai egysége mellett az Amore di Napolit is kiemelnénk – ami először a Maradona ihlette pizzájával lopta be magát szívünkbe –, de a Bartók Béla út egyelőre kevésbé felkapott részén, a Tétényi út és a Karolina út találkozásánál található Tasty Pizzéria kissé jobban megpakolt pizzái is bőven megérnek egy látogatást. Annyira, hogy még a nápolyi pizzás toplistánkba is betettük mindhármat. Aki egy igazán jó olasz éttermet keres, annak a nemrég nyitott Allegro di Fragolát ajánljuk, ahol nyáron napközben a teraszon fagyizhatunk, az olaszos eleganciát,de barátságos hangulatot is árasztó belső tér pedig hosszú étkezésekre, nagy beszélgetésekre és kulináris élvezetekre csábít.

Bár a Feneketlen-tó melletti, 2015-ben újranyitott Budai Parkszínpadon tavaly nyílt Magic Burger és Magic Snack most éppen téli álmát alussza, mégsem maradunk burger nélkül a környéken: Nyúzó Imi Vokáljába bármikor mehetünk rokkerkedni, de a Bölcső gasztropubban is tolhatunk egy szuper házi burgert a kisüzemi sörünk mellé. És ha már a kisüzemi söröknél tartunk, akkor igazán beugorhatunk a KEG Sörművház pincehelyiségébe, hogy a 32 sörcsap közül kiválasszuk a személyes kedvenceinket.

Sörre bor..., ugye. Elsődlegesen a már intézménnyé vált Palack Borbárban tudunk néhány pohár bort – esetleg fröccsöt – elkortyolni a tapasok mellé, de tavaly óta már a DiVino Bartókban is átélhetjük a Bazilikánál megismert fiatalos, trendi, fesztelenül borozgatós életérzést, a La Nubéban pedig a spanyol borkultúra oltárán áldozhatunk. Egy jó kávé utáni csillapíthatatlan vágyunkat pedig a „cserekönyvekkel” telepakolt Kelet Kávézó és Galériában, a remek konyhával is rendelkező, ikonikus Hadikban, a tradicionális és a modern vietnami kávékultúrát ötvöző Caphe by Hai Namban vagy a szintén újhullámos 7:55 Coffee Shopban tudjuk csillapítani. Sőt, a Citadellánál található Füge Bolt és Kávézóban a kávézás mellett otthoni delikátkészletünket is fel tudjuk tölteni.

A pékségek rajongói is el vannak kényeztetve a környéken, hiszen Paddy, az Arán Pékség anyakovásza a Wesselényi utcai Arán után végre Budán, a Móricz Zsigmond körtéri egykori farmerbolt helyén is jól tart bennünket, de a gellérthegyi Chez Matild francia, falusi pékáruiért és a Sasadi úti Babushka Kézműves Pékség Eszti és Marci által babusgatott kenyereiért is sorok szoktak kialakulni. Intergalaktikus palacsintaélményekért a Hunyadi János úti Pancake Planet Beachre kell zarándokolni, az éttermekre visszatérve pedig a Farkasréti temetőnél lévő, kalandos múltú Jardinette éttermet ajánljuk a klasszikus vendéglátás rajongóinak. Az ázsiai ízek szerelmeseinek is akad kellően erős randitippünk: Budapest egyik legjobb pho levesét még mindig az Október huszonharmadika utcában, az újbudai Hai Nam Pho Bistróban leljük meg.

Szórakozás

Újbuda nemcsak hatalmas, hanem a legnépesebb kerülete is Budapestnek. Adja magát, hogy a kultúrának és a szórakozásnak is legyen elegendő terepe. Bár voltak mélyrepülésnek is nevezhető évek, évtizedek, mégis kijelenthető, hogy a tizenegyben is lehet találni remek helyeket és izgalmas programokat, sőt még válogatni is lehet köztük, annyi van. Még a központját is körbe lehet rajzolni egy térképen, a Szabadság híd és a Petőfi híd közé: a kultúra és a szórakozás alá eső lehetőségek nagy részét a Bartók Béla út, a Karinthy Frigyes út, az Irinyi József utca és a Műegyetem rakpart határolta tömbben találjuk. 

A környék pezsgő életéhez nagymértékben hozzájárult, hogy sok a felsőoktatási intézmény és kollégium, így sok a diák, sok a fiatal is. Ők alapjáraton folyton jönnek-mennek, élményeket keresnek. Minél közelebb, annál jobb. Átmenni Pestre vagy egy másik kerületbe egy-egy jó koncertért, buliért, filmért, színházi darabért vagy csak azért, hogy barátokkal beüljünk valahova, ahol jó zene szól meg a hely is tetszetős, már a 90-es években sem kellett, most meg pláne nem. Az elmúlt 6-8 évben, eleinte kissé komótosan-óvatosan, ismét felpörgött a budai oldal, a XI. kerületi Bartók Béla út pedig ennek a változásnak a gyújtópontja. 

Bár a színházi világ nem kínál sok lehetőséget a kerületben, ennek ellenére az alternatív színházi közeg két jelentős intézményét Újbudán találjuk. Ott van mindjárt a Műegyetem épületében a Szkéné Színház. Itt játszotta emlékezetes darabjait az Arvisura társulat, innen indult hódító útjára Pintér Béla, de a hely a mai napig teljes gőzzel és népszerűséggel üzemel, több kisebb társulat (például a Forte, a Nézőművészeti Kft.) fellépőhelye. A másik neves underground színház a MU, ami a Kőrösy József utcában, az egykori kerületi MSZMP-pártiroda helyén megnyitott Lágymányosi Művelődési Háztól örökölte meg az épületet a 90-es évek végén.

Budapest első befogadó színháza a függetlenek és a kortárs tánc fontos helyszíne, és nem csak a kerületben. A körtéren találjuk az Óvóhely nevű, szintén független kis stúdiószínpadot, ahol koncerteket is tartanak, meg egy bisztró is üzemel itt. A volt Haladás mozi épületében, a Bartók Béla út 130. alatt találjuk Buda egyetlen kőszínházát, a Karinthy Színházat, ami megbízható népszínházként működve leginkább az igényes szórakoztatásra helyezi a hangsúlyt alapvetően humoros darabjaival. 

Ha már érintettük a mozit, fontos megjegyezni, hogy Újbudán napjainkban mindössze kettő igyekszik kielégíteni a kerületben élők igényeit, de talán ennyi elég is, pláne hogy mindkettő plázamozi, rengeteg teremmel. Az egyiket az Alleeban, a másikat a nemrég megnyitott Etele Plázában találjuk. E kettő előtt hosszú éveken át ínséges idők jártak az újbudai mozistákra. A Haladás mozit már érintettük, 1986-ig volt nyitva. A Kelen mozi már korábban, 1980-ban bezárt, majd a rendszerváltás környékén újranyitották, de csak pár hónapig bírta a versenyt. A kerület legnagyobb mozija a Móricz Zsigmond körtérnél volt, a Bartók Béla úton, innen is kapta a nevét: Bartók mozi. 1998-ban bezárt, hogy felújítsák az épületet, ám amikor kész lett, a mozi már nem költözött vissza. Végül mindenképpen említsük meg az Olimpiát (korábban Etele mozi), ami az Etele úton volt, a Bikás park melletti üzletközpont részét képezte, és 2000 elején zárt be végleg.

Múzeumok és galériák tekintetében Újbuda szerénykedik, legalábbis a nagyobb kiállítóhelyeket nem ebben a kerületben találjuk, sok kicsi azonban szép számmal akad. Galériákban elsősorban a Bartók Béla út és környéke jeleskedik, de azért máshol (például Kosztolányi Dezső tér) is találunk, ha keresünk. A Bartók Béla út mára galériabázis lett: Bartók 1, K.A.S., Artphoto, Godot, B32, Faur Zsófi, Három Hét, Gross Arnold, és lehetne folytatni. A múzeumok közül mindenképpen említést érdemel a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytára, ahol a magyar találmányok eredeti darabjai, prototípusai és modelljei láthatók, és ahova mi is ellátogattunk egyszer. A Molnár C. Pál Műterem-Múzeum is megérdemel egy látogatást, aki pedig a kerület történelmére kíváncsi, annak az Etele Helytörténeti Gyűjteményt vagy az Albertfalvi Hely- és Iskolatörténeti Gyűjteményt ajánljuk. A kerületben találjuk még az ELTE TTK Természetrajzi Múzeumát, ahol ásvány- és kőzettár, valamint biológiai és paleontológiai kiállítás várja a látogatókat, és itt van a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület Látogatóközpontja is.

Végül, de nem utolsósorban: hova menjünk Újbudán a barátokkal, ha jó zenére, pezsgő hangulatra, egyszóval egy felhőtlen és igazán szórakoztató estére vágyunk? Tavaly nyár óta megvan a XI. kerület koncert-Bermuda-háromszöge, ugyanis az A38 Hajó és a Barba Negra mellé feliratkozott a Dürer Kert is mint célpont egy zenés görbe estére. Ha pedig valami népzenei élményre vágyunk, akkor irány a Fonó Budai Zeneház, mert az is Újbudán található. Egyébként pedig – főleg a Bartók Béla környéke – hemzseg a helyektől, ahova érdemes beülni: a kimérteknek és az elegánsaknak ott a Hadik, mellette annak kevésbé jól nevelt kiadása, a Szatyor Bár, és szintén az intellektueleket célozza meg a nagyjából ezekkel szemben lévő Kelet Kávézó. Ha pedig valami bohémságra vágyunk, akkor a régi motoros Café Ponyvaregényt ajánljuk, vagy az extrémen színes Happy Drink Bart, mindkettőt a Bercsényi utcában találjuk meg. 

Cimkék

Hasonló tartalmak

Budapest

Budapest és a bűvös 7-es szám

Rejtélyes oknál fogva a 7-es számot misztikus titokzatosság lengi körül. Ezért megnéztük, mi az, ami kötődik vagy kötődött ehhez a számhoz Budapesten.

Budapest

Teljesen átépíthetik a Clark Ádám teret

Bár úgy tűnt, a Lánchíd rekonstrukciójával sok változáson esett át maga a tér is, teljes felújításáról most írtak alá szándéknyilatkozatot

Neked ajánlott

A