Földrajz és közlekedés
Budafok-Tétény a főváros délnyugati részén, a Duna jobb partján terül el. Északon a XI. kerület, nyugaton Törökbálint és a budaörsi Kamaraerdő, délnyugaton Diósd és Érd, délen Halásztelek, keleten, a Duna túlpartján a XXI. kerület határolja. A kerület a Tétényi-fennsíkon és annak lejtőin terül el. A Tétényi-fennsíkon egy 3 km hosszú tanösvény is végigvezet minket, ahol megismerhetjük a környék különleges élővilágát. Az itteni sztyepp mintegy 400 növényfajnak és 80 védett állatfajnak ad otthont. Továbbá Budapest legfiatalabb víztornya is itt áll. Sajnos a területen problémát jelent az illegális hulladéklerakás, ez ellen folyamatosan fellép az önkormányzat és a lakosság is.
A kerületben találjuk a főváros leghosszabb, legnagyobb ártéri erdejét (4,5 km), ami a Nagytétényi Duna-part Természetvédelmi Területen terül el, ez 2022-ben kapta meg a védettséget. Az itteni erdőkben találjuk Budapest legnagyobb törzskerületű fekete nyárfáit, illetve ezen a területen él a védett kis színjátszólepke, valamint a pézsmacincér legnagyobb fővárosi állománya is. A galériaerdőben tavaly májusban alakított ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), valamint a Fővárosi Környezetvédelmi Alap egy tanösvényt, hogy bárki felfedezhesse a környéket.
Ám a XXII. kerület tartogat még egy vadregényes, rejtett világot, ami Jókai Senki szigetét is megidézi, ez a Hárosi-öbölnél lévő Háros-sziget és Hunyadi-sziget, látogató viszont csak az utóbbira léphet. Az itt található Hunyadi-szigeti tanösvényt (ezt a Honvéd Sporthorgász Egyesület alakította ki és tartja fenn) természetvédelmi okok miatt csak előzetes egyeztetés után lehet meglátogatni. Ezt a szigetet lelkes környezetvédők kezdeményezésére nyilvánították védetté, mert ilyen fátyolvegetáció a Duna vízgyűjtő területén csak itt található. Ma Natura 2000-es terület, vagyis a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, a növények és a vadon élő állatok védelmével biztosítja a biológiai sokféleség megóvását. Érdekesség, hogy a fővárosi Duna-szakasz déli részén egykor három önálló sziget volt, de amikor az 1911-es folyamszabályozás következtében a szigetek Kis-Duna felőli részét feltöltötték, kettő közülük – a Háros és a Hunyadi – félszigetté vált.
Ami a közlekedést illeti, a kerület fő útvonala a Nagytétényi út, de áthalad itt a 6-os és a 7-es főút és az M0-s is, ahogy a Dunántúlra vezető 30a és 40a számú vasútvonal is. Szerencsére tömegközlekedéssel is eljuthatunk a kerületbe: míg a buszok közül a 133E Újpalotával, a 138-as Csepellel, az erre közlekedő buszok többsége a Móricz Zsigmond körtérrel köti össze (például 33, 58, 114), de két éjszakai járat (941, 973) is érinti, míg a villamosok közül a 41-es és a 47-es jár erre. Ezek mellett kerékpárral is megközelíthetjük.
Története
Ahogy több külső kerületünk, Budafok-Tétény is 1950. január 1-jén lett a főváros része, Budafok megyei jogú város, Nagytétény és Budatétény nagyközségek egyesítésével. A városrész az egyediségét többek között annak köszönheti, hogy a lakosság itt mindig is soknemzetiségű volt, túlélték a zsidóság elhurcolását, a svábok erőszakos kitelepítését, sőt azt is, amikor anno ipari külkerületté fejlesztették a gazdag kultúrájú várost. Budafok-Tétény atmoszféráját mindig meghatározta a szőlő és a bor, és a hozzá szervesen kapcsolódó mediterrán hangulat. A környék a mai napig őrzi egykori jellegét, a hegyre felkúszó zegzugos utcáin járva még mindig érezni, hogy egykor önálló település volt, holott az eltelt évtizedekben jó pár lakótelepet és modern épületet emeltek itt.
A bor és a szőlő városában már a rómaiak és a premontrei szerzetesek is művelték a szőlőt, így ez, mondhatni, ősidők óta a kerülettel él. A szőlőtelepítés a 17–18. században is folytatódott, a Savoyai Jenő által betelepített rác és német ajkú telepesek 7 évre adómentességet kaptak, ha a Duna szemközti oldalán lévő mészkőhegy lankáira szőlőt telepítettek, majd azt művelték. Évek múlva végül Mária Terézia adta meg az utcákba rendeződött, templommal, iskolával ellátott település alapításának engedélyét. Promontor élete innentől kezdve főleg a borról szólt, azon belül a rácok által elterjesztett kadarkáról.
Budafok másik húzóágazata a kőbányászat volt, hiszen a település egy mészkősziklán fekszik, ami a Duna alá bukik (erről nevezik Promontoriumnak a területet). Bár a mészkő kitermelése már a 18. században megindult, az 1800-as években felgyorsult városfejlődés és építési hullám következtében már ipari méretekben bányászták, így a kőbányai mészkő mellett a budafokiból épült Buda és Pest.
Törley Józsefet valószínűleg senkinek nem kell bemutatni. A pezsgőgyáros 1882-ben alapított itt céget, négy évvel azelőtt, hogy Promontor községet Budafokra keresztelték volna. Törley francia gépekkel és francia szakértelemmel indította meg a termelést. A gyár folyamatosan növekedett, 1890-ben az Anna utcába költözött és egy 20 ezer négyzetméteres pincét is kapott, 1905-re már közel évi egymillió palackot gyártottak itt. A családhoz több izgalmas budafoki épület is köthető, de erről bővebben a Látnivalók résznél olvashattok.
Budafok a dualizmus idején élte legszebb napjait, a bor és a pezsgő egyaránt vonzotta az új befektetőket és a bohémeket, így hát egyre több vendéglő nyitotta meg kapuit. Persze ebben közrejátszott az is, hogy 1861-ben megépült a települést érintő első vasútvonal, a 19. század utolsó éveiben pedig már HÉV is járt a területen. A városrész 1926-ban kapott városi rangot. Bár az I. világháború és a trianoni döntések megálljt parancsoltak a fejlődésnek, hamar virágozni kezdett az ipar, a II. világháborút is szerencsésen átvészelte, bár Budafok is kapott olykor találatot – a Törley és a François pezsgőgyárakat 1944 nyarán bombázták le.
Budafokot Nagytéténnyel és Budatéténnyel együtt XXII. kerületként csatolták Budapesthez 1950. január 1-jén. A megmaradt gyárakat pár év alatt államosították, Budafok pedig a főváros ipari külkerületévé vált. Az 50-es évektől kezdve egyre jobban előtérbe került a kerületi lakhatás problémája, a barlanglakásokat és a komfort nélküli zsellérházakat a 60-as években számolták fel, ezzel egy időben pedig megindult a lakótelepek felhúzása. Budafok legjelentősebb lakótelepei, a Leányka utcai és a Mária Terézia utcai, végleg megváltoztatták az egykori kisváros bájos központját, míg a József Attila utcai kísérleti lakótelepen akad pár izgalmasabb építészeti megoldás.
Látnivalók
Bár Budafok-Tétény külső kerületnek számít – ami mint célállomás kiesik a mindennapi forgalomból, kivéve, ha itt él az ember –, mégis viszonylag sok olyan látnivalót kínál, ami vonzza a más kerületekben élő és a városra kíváncsi polgárokat is. Budafok-Tétény egy figyelmet érdemlő, izgalmas, sajátos arcéllel bíró kerület. Ha elkezdjük sorjázni a kerület látnivalóit, hamar szemet szúrhat az a tény, hogy sok itt a szemrevaló kastély. A legnevesebb az 1751-ben, Mayerhoffer András tervei alapján felépült barokk Száraz–Rudnyánszky-kastély. Az Iparművészeti Múzeum alá tartozó csodás építményben a Kastélymúzeumot találjuk, itt alapvetően bútorkiállítás található. Az épületet 2018-ban felújítás miatt bezárták, a parkot azóta egy-egy esemény kapcsán ideiglenesen megnyitják.
Közvetlenül a kastélykert mellett találjuk a Magyar Nemzeti Múzeum látványos és az egykori erőd helyén álló régészeti parkját, a Campona Victrixet. De hogy a kastélyoknál maradjunk, körbejárható és megnézhető a ma már lakóházként funkcionáló Czuba-Durozier-kastély, a magánkézben lévő, ám néha megnyíló Sacelláry-kastély, valamint a mellette álló Törley-kastély. A Törley család más látnivalót is kínál a kerületben.
A Törley család történetét bemutató múzeum, a mauzóleum és a pezsgőgyártás múltját, jelenét, valamint jövőjét bemutató Pezsgőmanufaktúra látogatóközpont a kastélytól pár lépésre található, innen indulnak pincejáratok is, ahol a Budafokot behálózó pincerendszer egyes részeit ismerhetjük meg. A föld alatti világhoz kapcsolódik és Budafok-Tétény kihagyhatatlan programpontja a Barlanglakás Emlékmúzeum. A 19. század első felétől az 1960-as évek második feléig a környező domboldalakból kivájt barlanglakásokban gyakran számos ember élt, általában kevésbé tehetős, szegény emberek. A kiállítás az ő hétköznapjaikról mesél.
A kastélyokon túl persze más szép épületeket is nézegethetünk, ilyen például a műemléki védettség alatt álló, lassan 100 éves és egy mesebeli illusztrációt idéző kerületi városháza is.
Gasztronómia
A Duna-parti lazulástól a kifinomult cukrászcsodákig meglepően sokszínű a XXII. kerület gasztrotérképe. A DP BBQ-ban a füstös BBQ és az asado hangulata találkozik minikoncertekkel és naplementés mozizásokkal, a Vasmacska Terasz pedig saját kikötőjével és klasszikus-modern magyar fogásaival kínál igazi vízközeli életérzést egy hideg fröccs mellett. A környék történelmi italhagyományait a Törley Pezsgőmanufaktúra képviseli, ahol a több mint egy évszázados pezsgőkultúra ma is élő, rendre pukkannak a dugók hétköznap és hétvégente is. A Haggenmacher Sörcsarnok a kraft sörök és a tartalmas, bajor ihletésű fogások rajongóit szólítja meg. A hagyományosabb éttermes vonalat a Promontor Kertvendéglő viszi tovább, ahol a sváb–magyar konyha remekeit és a helyi borokat kóstolhatjuk otthonos, barátságos közegben.
Reggelire és kávéra több erős bástya is akad. A többgenerációs tudást hordozó Brucker Bakery Sandwich & Coffee ősgabonás kovászos kenyerekkel bizonyít, a Még 1 Kifli-t Kézműves pékség nosztalgikus hangulatban kínál reggeliket és világbajnok kézműves péksüteményeket. Ha inkább egy laza, közösségi térre vágyunk, a IZÉ Café szerethető káosza – könyvcsereponttal, retró tárgyakkal és limonádéval – pont ezt adja. Desszertfronton a Créme′s Dessert franciás monodesszertjei és újragondolt klasszikusai teszik fel az i-re a pontot.
Szórakozás
Talán érdemes a legnépszerűbb helyszínnel és programmal kezdeni: a Campona bevásárlóközpont része a Tropicarium, ahol egzotikus állatokat láthatunk: hüllőket, kétéltűeket, madarakat és kismajmokat. A hely érdekessége a 12 méteres látványalagút, ami azt az illúziót kelti, hogy cápák és színes kishalak között járkálunk. A kerület legfontosabb eseménye a Budafoki Pezsgő és Borfesztivál, amit általában ősz elején rendeznek meg, és a környék pincéire összpontosítva a kerület szőlőkultúrájáról, bor- és pezsgőhagyományáról mesél. Szorosan idetartoznak még a Bornegyed egész évre szóló turisztikai és kulturális programjai, illetve létezik még egy ún. közösségi pince is, ahova ugyancsak szerveznek nyilvános programokat.
Budafokon nemcsak a bor és a pezsgő, hanem a sör is fontos ital. A Haggenmacher Sörgyár már az 1800-as években ideköltözött, majd a II. világháborúig rendesen működött, hogy aztán pár évtizedre megszűnjön. A régi gyárépület-komplexum viszont megmaradt, ebben az egykori sörgyár jogutódja működik, saját gasztronómiai-kulturális hellyel, ez a Haggenmacher Udvar, de itt találjuk az art quarter Budapest nevű független (képző)művészeti központot is.
A kerület legfontosabb színházi és kulturális központja a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ, ahol minden, de tényleg minden van: színházi előadások, koncertek, kiállítások, nyugdíjas- és gyermekprogramok, szakkörök, közösségi események. Ugyancsak a kerület kiemelkedő kulturális és (képző)művészeti intézménye a Magdolna Udvar Helytörténeti Gyűjtemény és Művészeti Galéria, ahol időszaki kiállítások, kortárs tárlatok látogathatók, valamint itt található a helytörténeti gyűjtemény is. Létezik egy másik helytörténeti gyűjtemény is, amit civilek raktak össze a Cziffra György Nagytétényi Közösségi Színtér részére, ami egy kultúra- és hagyományőrző helyszín, ahol ifjúsági programok, komolyzenei koncertek, valamint civil szervezetek által szervezett események vannak.
Budafok-Tétény moziját a Camponában találjuk. Koncertekre a budafok-tétényi lakosok kénytelenek beljebb menni, mert kifejezett koncerthelyszín nincs, csak a már említett művház. Egykor a budafoki kocsmáknak sajátos hangulatuk okán volt némi legendájuk, ez azonban mára erősen megkopott.
Találni még néhány kocsmát, de valódi helyi legendát már csak egyet: a Pista Néni helyi nevezetesség, egyszerre mainstream és underground, retró és hipszteresen régi-modern, ugyanolyan kötelezően felkeresendő hely, mint a Kastélymúzeum, a pincék vagy a barlanglakások.
Fontos megemlíteni a kommunista-szocialista korszak gyakran monumentális szobrait és emlékműveit összegyűjtő Memento Parkot, ami szórakoztató időutazás a múltba. Ennek meglátogatását össze lehet kötni egy jó kis kirándulással: a park mellől indul a Tétényi-fennsíkon kalandozó tanösvény, melynek bónusza, hogy a látványos víztorony közelében visz el az útja. A városháza mellől is indul egy tanösvény, a Sváb tanösvény, ami a 17. században idetelepített népcsoport hétköznapi életéről mesél.
(Borítókép: Szabó Gábor – We Love Budapest)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
